Előfizetés

Mégsem tüntetnek a Zeneakadémiánál

Publikálás dátuma
2015.04.29. 22:30
Fotó: Népszava
Az egyetem diákjai nagygyűlést hirdettek szerda estére, mert Kupper András kancellár a nap folyamán minden egyeztetés nélkül felmondott az egyetem valamennyi, nem oktatói státusú vezetőjének. Tüntetést is terveztek, de egyelőre most még egyeztetnek. A dékánhelyettes is beszél a hallgatókkal - írja a hvg.hu.

Szerda este 9 órára hallgatói nagygyűlést, majd az eredeti tervek szerint tüntetést is szerveztek a Zeneakadémiához az egyetem diákjai, miután Kupper András, a kormány által az intézmény fölé kirendelt kancellár a nap folyamán minden egyeztetés nélkül felmondott az egyetem valamennyi, nem oktatói státusú vezetőjének, köztük a rendezvényekért, nemzetközi kapcsolatokért, a tanulmányi ügyekért felelős szakembereknek. Több vezetőt csak azért nem sikerült eltávolítania, mert róluk időközben kiderült, kutatói státusban vannak, így a kancellári hatáskör nem terjed ki rájuk.

A tüntetést ma nem rendezik meg, ehelyett a nagygyűlésre odalátogató dékánhelyettessel is egyeztetnek a hallgatók.

Aki elfogadja a Fidesz egészségpolitikusából a zenei oktatás hazai fellegvárának kancellárává kinevezett Kupper ajánlatát, ideiglenes megbízatással egyelőre maradhat. Kupper pályázatot akar kiírni a posztokra, az egyetemen viszont attól tartanak, ezt követően a vezetői státusokat már a kancellárhoz és a kormánypártokhoz közel álló ejtőernyősök foglalhatják el.

A teljes cikket itt olvashatja!

Kapcsolódó
Nem játszanak nyílt kártyákkal

Orbán kérte fel a művészt - Schwajda szobor a Nemzetinél

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2015.04.29. 21:25
Fotó: Tóth Gergő, Népszava
A Nemzeti Színház kertjében tegnaptól Schwajda György egész alakos szobra fogadja a látogatókat. Az alkotás létrehozóját, Varga Imre szobrászt közvetítők útján Orbán Viktor kérte fel a munkára és az elkészült művet ő maga avatta fel. Akik jól ismerték az egykori rendezőt, a Nemzeti Színház megépítését levezénylő volt kormánybiztost, azt mondják nem biztos, hogy örülne ennek az utólagos gesztusnak.

Schwajda György hatalmas, egész alakos szobra a Nemzeti Színház kertjében elsőre kissé meghökkenti az arra járót. Nem csak azért, mert jóval nagyobb, mint a kert többi szobra, hanem Schwajda morózus tekintete miatt, ha viszont közelebbről szemügyre vesszük és emlékeinket is visszaidézzük, elmondható, hogy az egykori színházigazgató, rendező, kormánybiztos konokságát, elszántságát, akarnokságát jól mutatja az alkotás.

Schwajda Györgyöt, aki jegyzett drámaíró is volt, elsősorban színházigazgatóként tartották sokra, vezetett színházat Szolnokon többször is, rendezett, dramaturgként is működött, az ő nevéhez kötődik Márquez: Száz év magánya színpadi változatának az elkészítése, és aztán az előadás megrendezése, olyan nagy színészekkel, mint Törőcsik Mari, vagy Garas Dezső. Később az új Nemzeti Színház megépítéséért felelős kormánybiztos lett, óriási szerepe van abban, hogy Siklós Mária tervei alapján megépült a Duna-parti színház.

Nagyon sokan támadták, sokakkal szembement, építészekkel, színházi emberekkel, politikusokkal, tudta, hogy nem mindig van igaza, de egy cél érdekelte, hogy tűzön-vízen át felépítse a Nemzeti Színházat és ez sikerült is neki. Orbán Viktor miniszterelnöksége idején, 2002. március 15-én megnyílhatott az új Nemzeti, ám Schwajda a megnyitóra nem ment el, mert konfliktusa támadt a miniszterelnökkel. Orbán ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a Magyar Televízió közvetítse a nyitóelőadást, a Szikora János által rendezett Az ember tragédiáját. Schwajda ezt színházellenesnek tartotta, ezért nem jelent meg a megnyitón.

Később erről ezt mondta: „Volt egy vita. Én azt mondtam, hogy legyen közvetítés a Nemzetiből, akár egész napos, interjúkkal, akármivel, de magát az előadást ne közvetítsék. Amire bizonyos helyen azt mondták, hogy de igen. Jó akkor tiétek a színház, és én addig hazamegyek szabadságra. Hajszálpontosan tudtam, hogy én ebből csak vesztesként kerülhetek ki. De hogy az épület állni fog, és százhetven év után lesz egy Nemzeti Színház, azért megéri”. Haza is ment, meg is szűnt a megbízatása, évekig bezárkózott, nem nyilatkozott, sajnos az írást sem kezdte újra.

Kaposvárról viszont ajánlatot kapott és a színház igazgatója lett, ám csak rövid idő adatott meg neki az újrakezdésre, gyors, végzetes betegsége megakadályozta az igazi újabb aktivitást. Sok kérdést és titkot vitt magával. Vidnyánszky Attila dolgozott vele a Nemzetiben, tiszteli Schwajdát, így nyilván támogatta a Schwajda-szobor ötletét. Az alkotást a főigazgató elmondása szerint közösen finanszírozta a minisztérium és a teátrum, az előbbi tizenöt millióval, az utóbbi pedig tíz millióval járult hozzá a költségekhez.

A szobrászt, Varga Imrét egyébként, mint az a Nemzeti Színház magazinjának márciusi-áprilisi számából kiderül, közvetítők útján maga a miniszterelnök kereste meg. Orbán Viktor tegnap személyesen avatta fel a Schwajda-szobrot, korábbi konfliktusukat nem hozta szóba, sőt, az egykori kormánybiztosról azt mondta: "Öntörvényű, karakán ember volt, aki nem ismerte a félelmet, és legtöbbször a nehezebb utat választotta, de sértettségnek, keserűségnek sohasem adott hangot, inkább véghezvitte, amit elvállalt. Akikkel együtt dolgozott, és nekem ez megadatott, rajongtak érte".

Schwajda családja vegyes érzelmekkel fogadta a kormányzati gesztust. Az egykori író, színházigazgató, rendező özvegye lapunk kérdésére egy mondatot jegyzett meg: „Örülök is és nem is, Jó lett volna, ha a férjem a megfelelő elismerést még életében kapja meg.”

Schwajda György fia, Schwajda Gergő szívesen beszélt lapunknak az édesapjáról és a szoborról. „Apám biztosan nem örülne ennek a szobornak, mert irtózott attól, hogy momentummá merevedjék, és hogy emlékmű váljék belőle. Nem szeretett szerepelni. Fura érzés szoborként látni őt. Szerintem nem volt annyira, komor, mint azt a szobor mutatja. Az igaz viszont, hogy kemény volt, de remek humorral rendelkezett, aki látta valamelyik darabját, az ezt megerősítheti. Tehát a formába öntéstől idegenkedne, de annak, hogy gondoltak rá, mégis örülne, még akkor is, ha lehet, hogy ezt a maga keresetlen módján nyilvánítaná ki.”

A szoborról és alanyáról mondták:
Törőcsik Mari színésznő: Másodszor beszélek a Nemzeti előtt Schwajdához. Az első alkalommal egy fénykép és a hamvai voltak itt, hiánya az idő múlásával nem múlik el, hanem felerősödik. El fog kísérni a síromig, tíz évig voltam a színésznője, csodákat lehetne róla beszélni. Boldog vagyok, hogy itt állhatok a szobra előtt, akik nem tudják, el nem tudják képzelni, hogy ki van találva ez az épület belülről.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója: Személyesen is hálás vagyok Schwajda Györgynek. A Nemzetiben töltött első évadának a rendezői közé én is bekerülhettem. Megrendezhettem a Bánk bánt. Ő volt az egyetlen igazgató az életemben, aki a szerződtetési tárgyaláskor nem lefelé kerekítette az általam kért honorárium összegét, hanem felfelé, háromszor megszorozva azt.
Szikora János rendező, a Nemzeti Színház nyitóelőadásnak színre vivője:Amikor először ránéztem a szoborra, azt gondoltam, hogy ez nem hasonít, de azonos, mert a szobor készítője megfogott valamit Schwajda György lényének erejéből, dacából, a keserűségéből, a zártságából. Én is ilyennek ismertem. Sokszor úgy viselkedett, mint egy sündisznó, de előfordult, amikor mégis meg lehetett simogatni. A mi ismeretségünket, barátságunkat is ez a kettősség jellemezte, amellett, volt egy művészi közös nyelv, amelyen mind a ketten tudtunk beszélni. Nagyon szerettem a humorát, a darabjai pedig, a Csoda, a Himnusz, a Miatyánk, A szent család, a Ballada a 301-es parcella bolondjáról pontosan őrzik az ő groteszk szellemét. Zártak, bölcsesség van bennük és valami nagyon finom emberi érzékenység. Ezt különösen szerettem.

Jancsó Szegénylegények-je a Cannes-i programban!

Publikálás dátuma
2015.04.29. 20:16
Illusztráció/Thinkstock
Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy filmklasszikusok felújított változatát bemutató programjába - jelentették be szerdán a szervezők.

Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. 

A tavaly elhunyt Jancsó Miklós a Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér filmet Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki.

A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt. A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A felújítás a Filmalap 18,6 millió forintos támogatásával a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban.

Jancsó Miklós korszakalkotó filmjének felújított változatát a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsorra tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház. A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi "Sáncba": a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat.

Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál.  A filmklasszikusokat bemutató válogatás idén a száz éve született Ingrid Bergman svéd-amerikai színésznő és Orson Welles amerikai színész, rendező előtt több filmmel is tiszteleg, megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Manoel de Oliveira portugál filmrendezőről, valamint többek között Hitchcock, Truffaut filmjeit és Korda Sándor (Alexander Korda) egyik 1931-ben készült alkotását, a Mariust is bemutatják a Cannes Classics-ban.

A 68. cannes-i filmfesztivál május 13-án nyílik meg a francia Riviérán, és május 24-ig tart. A nemzetközi zsűrinek idén két elnöke lesz, Joel és Ethan Coen. A hivatalos versenyprogram 19 film versenyezhet az Arany Pálmáért, köztük Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az egyetlen kelet-európai és az egyetlen első filmként.