Előfizetés

Tüntetés Kijevben

G.M.
Publikálás dátuma
2015.04.30. 07:40
A Pravij Szektor maszkosai már a Majdan békés tüntetéssorozatán sem riadtak vissza az erőszaktól FOTÓ: NÉPSZAVA
Egyre komolyabb gondot okoznak a kijevi kormányzatnak a Pravij Szektor radikálisai, akik nem hajlandók letenni a fegyvert és az ukrán hadseregbe sem hajlandók betagozódni. Tegnap az elnöki hivatal előtt kezdtek tüntetni. Vezetőjük, Dmitrij Jaros parlamenti képviselő, annak ellenére hogy a védelmi miniszter tanácsadója lett, helytállásra utasította embereit. Tüntetnek a bányászok is.

Napok óta elmaradt béreikért tüntetnek a szénbányászok az ukrán fővárosban az elnöki palota és a kormány épülete előtt. Egyesek sátrakat állítottak fel a tavalyi Majdan tiltakozás mintájára, Múlt héten ismeretlenek támadtak a békés tüntetőkre, a szakszervezeti vezető provokációról beszélt, de nem tudta megmondani, kik voltak az elkövetők.

Tegnap Arszenyij Avakov belügyminisztere bejelentette, letartóztattak néhány tüntető bányászt, de a pontos számot nem közölte. A szakadár területek hírügynöksége, a Novorosszija híradása szerint a belügyminiszter arról beszélt, hogy a tüntetők felét beszervezték, azokat pedig, akik ellenálltak a rendőri intézkedésnek, letartoztatták.

Korábban Petro Porosenko államfő is úgy vélekedett, hogy bizonyos erők saját céljaikra használják fel a bányászok tüntetését. „Ez néhány rossz lelkű politikai erőnek és néhány oligarchának hasznos” – mondta az elnök és elrendelte a meg nem nevezett bűnösök felelősségre vonását. A kijevi kormányzat és a korábban az új hatalmat támogató egyes oligarchák között az utóbbi időben elmérgesedett a viszony, ezt hozta napvilágra az elhíresült Kolomojszkij-ügy is.

Március végén Porosenko menesztette Ihor Kolomojszkijt, a dnyipropetrovszki megye milliárdos kormányzóját, a fronton harcoló ukrán önkéntes alakulatok egyik anyagi támogatóját, miután az fegyvereseivel megszállta az egyik állami vállalat székhelyét, tiltakozásul, amiért leváltották az ő emberének számító vezérigazgatót. Az akkori eset jelezte, Porosenkoéknak nem lesz könnyű dolguk a nemzetközi anyagi támogatás fejében elvárt reformok végrehajtásakor, mert az sok esetben az oligarchák érdekeit sértik.

Nem kevesebb gondot okoznak a Majdanon feltűnt szélsőséges jobboldali radikálisok, a Pravij Szektor (PSZ) tagjai sem, akik a minszki tűzszüneti egyezmény betartását lehetetlenítik el. A fronton harcoló önkéntes alakulatok zöme ugyanis radikális önkéntesekből állt össze, és ők nem hajlandók letenni a fegyvert. Egyes alakulatok betagozódtak a Nemzeti Gárdába, de a PSZ zászlóaljának tagjai ezt kategorikusan megtagadták. Ezért a hadsereg deszantosai körbevették egyik támaszpontjukat Dnyipropetrovszk megyében, de egyelőre nem sikerült elérni, hogy letegyék a fegyvert.

A védelmi minisztérium azt javasolta az önkéntes alakulatnak, hogy oszlassa fel magát, és tagjai egyenként jelentkezzenek katonai szolgálatra a toborzóirodákban. Ezt azonban nem fogadták el sem az egység, sem a párt vezetői. A párt aktivistái tegnap az elnöki hivatal előtt kezdtek tüntetni, tárgyalást sürgettek és jelezték, ragaszkodik ahhoz, hogy az alakulat külön alegységként kerüljön be az ukrán fegyveres erők kötelékébe.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Artyom Szkoropadszkij, a PSZ szóvivője azt mondta: “Senkinek sincs joga elvenni a pravij Szektor fegyvereit. Mi az államtól nem kaptunk egyet sem, valamennyit harc közben szereztük az ellenségtől”. Újságíróknak nyilatkozva állította, senkit nem engednek be a körbezárt bázisra, A szóvivő azt is egyértelművé tette, a PSZ két legfőbb vezetőjétől, Dmitro Jarostól és Andrij Sztempickijtől a bekerített bázison szolgálók azt az utasítást kapták, hogy ne adják át sem a támaszpontot, sem fegyvereiket a katonáknak.

"Ez a mi támaszpontunk, ezek a mi fegyvereink”, szögezte le. Az eset pikantériáját az adja, hogy Jarost, talán épp az önkéntes alakulatok megszelídítése céljából nemrég a védelmi miniszter tanácsadójának nevezték ki. Az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője cáfolta, hogy le akarná fegyverezni bárki is a párt önkénteseit. “Mindaz, ami most Dnyipropetrovszk megyében zajlik, nem más, mint az ukrán hadsereg gyors reagálású deszantos erőinek tervezett gyakorlata. Senki sem emelt fegyvert senkire” – állította.

Eltolta Katmandut helyéről a földrengés

Megtalálták és jól van az utolsó magyar is, akiről eddig nem volt hír a kaotikus állapotban lévő Nepálban, amelynek fővárosát a kutatók szerint néhány méterrel délebbre tolta a szombati földrengés. Már több mint ötezer halálos áldozatról tudunk, de a nepáli kormányfő szerint számuk meghaladhatja a tízezret is.

Valószínű, hogy a földrengés a Himalája törésvonalon történt, azon a lemezhatáron, amely elválasztja az északra mozgó indiai szubkontinenst Eurázsiától. A törésvonal mintegy 10 fokkal elhajlik észak-északkeltre. A relatív mozgás a törésvonal mentén, Katmandutól közvetlenül északra akár három méter is lehetett. Miközben a Katmandu alatti föld elmozdult, valószínű, hogy a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest (Csomolungma) magassága csak néhány milliméterrel változott, mivel a hegy nem fekszik közvetlenül a törésvonal fölött.

A 7,9-es erősségű földrengés tönkretette a hegyvidéki ország amúgy is szegényes infrastruktúráját, ez pedig még jobban megnehezíti a mentést. A földrengések több lavinát is elindítottak, az egyik legnagyobb ilyen lavina teljesen betemette Godatabela falut, mind a 250 lakosával együtt.

A háromnapos nemzeti gyászt hirdető Szusil Koirala nepáli miniszterelnök elmondta, hogy az ország minden részébe segélyszállítmányokat indítottak útnak, de a tönkre ment utak miatt számos elszigetelődött településre képtelenek eljutni. A Reuters szerint a kormány azt is elismerte, hogy a figyelmeztetések ellenére nem készült fel a várható földrengésre. A 28 milliós lakosú Nepálban 8 millió embert érintett a katasztrófa, a fővárost, Katmandut több mint 72 ezren hagyták el az elmúlt három napban, hogy élelmiszert szerezzenek, illetve, hogy hírt szerezzenek vidéken élő családjukról.

Szívszorító emberi tragédiák járták be a világsajtót. Sokan a csodának köszönhetik a megmenekülésüket, mint az a négy hónapos csecsemő is, akit huszonkét órával a földrengés után találtak meg élve a romok alatt.

Felszerelés nélkül maradt a magyar hegymászó

A Mount Everest alaptáborában rekedt Török Zsolt aradi hegymászó, akinek a földrengést követő lavina a sátrát és a teljes felszerelését elsodorta – közölte a maszol.ro portál. Török Zsoltnak csak a rajta lévő ruhái maradtak meg, és a hegymászó még mindig az alaptáborban van. Az Everest meghódítása szinte lehetetlenné vált, mert egyetlen serpa sem akar már a hegyre mászni. Kínában már haza is küldték a csúcsokat meghódítani tervező hegymászókat.



Parlamenti voksolást ígért Sziszi

Abdel Fattah al-Sziszi egyiptomi államfő „szavát adta”, hogy 2015 végéig parlamenti választásokat rendeznek Egyiptomban, közölte az AFP hírügynökség.

Sziszi, akit az első szabadon választott egyiptomi államfő, Mohammed Murszi megbuktatásával és diktatórikus rezsim kiépítésével, az ellenzék elhallgattatásával vádolnak nem csak politikai ellenfelei, hanem több jogvédő szervezet is, a spanyol El Mundonak adott interjújában azt mondta, már márciusban szerették volna megtartani a voksolást, de a számtalan fellebbezéssel ezt megakadályozták ellenfelei.

Arról is beszélt, hogy nincs könnyű dolga, 90 millió egyiptomit biztonságát kell szavatolnia, az országot pedig megvédenie a káosztól, hogy ne jusson Líbia, Irak vagy Szíria sorsára. „Ne ítélkezzenek anélkül, hogy a konkrét helyi viszonyokat ismernék”, üzente az őt bíráló európaiaknak a tábornok.