Előfizetés

Jancsó Szegénylegények-je a Cannes-i programban!

Publikálás dátuma
2015.04.29. 20:16
Illusztráció/Thinkstock
Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy filmklasszikusok felújított változatát bemutató programjába - jelentették be szerdán a szervezők.

Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. 

A tavaly elhunyt Jancsó Miklós a Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér filmet Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki.

A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt. A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A felújítás a Filmalap 18,6 millió forintos támogatásával a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban.

Jancsó Miklós korszakalkotó filmjének felújított változatát a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsorra tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház. A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi "Sáncba": a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat.

Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál.  A filmklasszikusokat bemutató válogatás idén a száz éve született Ingrid Bergman svéd-amerikai színésznő és Orson Welles amerikai színész, rendező előtt több filmmel is tiszteleg, megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Manoel de Oliveira portugál filmrendezőről, valamint többek között Hitchcock, Truffaut filmjeit és Korda Sándor (Alexander Korda) egyik 1931-ben készült alkotását, a Mariust is bemutatják a Cannes Classics-ban.

A 68. cannes-i filmfesztivál május 13-án nyílik meg a francia Riviérán, és május 24-ig tart. A nemzetközi zsűrinek idén két elnöke lesz, Joel és Ethan Coen. A hivatalos versenyprogram 19 film versenyezhet az Arany Pálmáért, köztük Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az egyetlen kelet-európai és az egyetlen első filmként.

Felavatták Schwajda György szobrát a Nemzeti Színháznál

Publikálás dátuma
2015.04.29. 14:19
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerdán felavatta Schwajda György, az új Nemzeti Színház első igazgatója szobrát, Varga Imre alkotását a teátrum előtti Bajor Gizi parkban.

"Schwajda György sorsa a hazaszerető, építő magyar személyiségé, aki a saját útját járja, mert tudja, az idő őt fogja igazolni. A színház, melyet épített, itt magaslik és ragyog: belaktuk, szeretjük, büszkén járunk ide, dicsekszünk vele, a miénk. Nevét abba a vaskos könyvbe írták be a magyarok, amelyben azok emlékét őrzik, akikre hálásan fogunk emlékezni, amíg lesz magyar nyelvet beszélő ember a világon" - mondta beszédében Orbán Viktor.

Törőcsik Mari, a nemzet színésze arról szólt, hogy Schwajda György talán a legjobban tudott Magyarországon színházat csinálni.
Vidnyánszky Attila felidézte: Schwajda úgy vállalta fel a Nemzeti felépítésének misszióját, hogy előtte 35 évig szinte az egész hazai színházi világ nem tett az ügyben semmit, és az Aczél György által írt darabhoz asszisztált.

Zeneakadémia - Ki nem mond igazat?

Továbbra is áldatlan állapotok uralkodnak a Zeneakadémián, miután elmérgesedett a viszony Kupper András kancellár és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetői értekezlete, valamint hallgatói önkormányzata között. A bizonytalan helyzet feloldására érdekében az egyetem szenátusának kilenc tagja kezdeményezte Vigh Andrea rektornál rendkívüli szenátusi ülés összehívását május 5-re.

Mint ismeretes, az egyetem szenátusa korábban elutasította a kancellár által kezdeményezett szervezeti átalakításokat, az egyetem szervezeti és működési szabályzatának (SzMSz) módosítását. 

Kitiltva a színházművészetiről
Az Origo információi szerint április 27-én azonnali hatállyal megszüntették a Színház- és Filmművészeti Egyetem alig egy hónapja távozó gazdasági igazgatójának, Uhlmann Csillának közalkalmazotti jogviszonyát, és lényegében kitiltották az egyetem épületéből, ugyanis csak Vonderviszt Lajos kancellár engedélyével mehet be oda.

Ezután olyan hírek láttak napvilágot, hogy erre válaszul Kupper András visszavonta vagy felfüggesztette az egyetem vezetőinek megbízatását.Ilyen a kancellár hétfőn nyilatkozata szerint nem történt, Kupper az MTI-nek kijelentette, közös kodifikációs bizottságot hozott létre, amely részletesen áttekinti a tervezetet a konszenzus érdekében, illetve hangsúlyozta: minden jelenlegi vezető munkájára számít továbbra is.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetői értekezlete és hallgatói önkormányzata keddi közleményében határozottan cáfolja a kancellár állításait. Leszögezik, hogy a jelen helyzet elkerülhető lett volna, ha Kupper "együttműködési kötelezettségét betartva gyakorolja törvény adta jogait. Sajnos nem így történt".

Az SzMSz tervezete súlyosan csorbítani kívánta a rektor és a szakmai vezetés jogköreit, a javasolt szervezeti felépítés szükségtelen párhuzamosságokat eredményezett volna, s ezek gazdasági vonzatait semmilyen számítással nem támasztotta alá. Nem felel meg a valóságnak, hogy az SzMSz módosításán a kancellár és a szenátus által közösen alakított kodifikációs bizottság dolgozik, mint ahogyan az sem, hogy alárendelt vezetőknek mondott fel előzetes tárgyalás és anélkül, hogy a rektort értesítette volna.