Előfizetés

Czibere: az egyház sem szegregálhat!

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.04.29. 17:06
Forrás: CFCF Alapítvány(Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek) / Facebook
A szegregáció semmilyen formájában sem vezethet jó útra, a gettóiskolákban oktatott roma gyerekek sosem jutnak ki a nyomorból, a probléma így folyamatosan újratermelődik. Czibere Károly államtitkár egy roma integrációs konferencián azt mondta: csak az integrált oktatás jelenthet kiutat, és nem ismer olyan szegregáló oktatási módszert, amellyel sikereket lehetne elérni.

Sem egyházi, sem nemzetiségi hatáskörben nem szabad megengedni, hogy szegregálva oktassák a roma fiatalokat - jelentette ki Czibere Károly szerdán az Andrássy Egyetem és a Hanns Seidel Alapítvány által "A romák magyarországi integrációjának problémái - oktatáspolitikai kérdések" címmel rendezett nemzetközi konferencián. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hangsúlyozta, a romák integrációja mindannyiunk közös ügye, a kormány pedig elkötelezett abban, hogy ezt hosszútávon elősegítse; ehhez pedig az egyik legfontosabb lépés az integrált oktatás támogatása.

- Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a pedagógiai programok, amik ebbe az irányba haladnak. Nem kell új dolgokat kitalálni, vannak követendő példák, amelyeket rendszerszinten kell elterjeszteni, s vannak bizonyítékok, amelyek egyértelműen az integráció mellett szólnak - mondta az államtitkár, hozzátéve: nem ismer olyan módszereket, amelyekkel szegregált oktatás keretein belül sikereket lehet elérni.

Az integrált oktatás mellett érvelők korábban számtalan alkalommal aláhúzták: a szegregáció semmilyen formájában sem vezethet jó útra, a gettóiskolákban oktatott roma gyerekek sosem jutnak ki a nyomorból, a probléma így folyamatosan újratermelődik. - Csak az integrált oktatási rendszerrel lehet megszüntetni ezt az ördögi kört - szögezte le az államtitkár.

A kormány egyes eddigi intézkedései azonban nem ebbe az irányba mutatnak, az Oktatási Hivatal 2014-es adatai szerint az országban legalább 381 olyan iskola működik, ahol többségben vannak a cigány gyerekek, az Európai Bizottság pedig éppen azért bírálta hazánkat, mert a kormány eddig keveset tett a roma iskolások helyzetének javításáért.

A múlt héten a Kúria keltett nagy meglepetést azzal, hogy a szabad vallásgyakorlás jogára hivatkozva engedte a görög katolikus egyháznak, hogy a nyíregyházi Huszár-telepi iskolában - amelyet roma jogvédők nyomására 2007-ben már bezártak deszegregációs céllal, a 2010-es kormányváltás óta azonban újra működhet - folytathassa a roma gyerekek elkülönített oktatását annak ellenére, hogy az alsóbb bíróságok első- és másodfokon is kimondták, hogy az iskola jogellenesen szegregál. - Tiszteletben kell tartani a Kúria döntését, azt államtitkárként nem bírálhatom fölül - mondta Czibere Károly a Népszava kérdésére válaszolva, hogy ő hogyan fogadta a múlt heti döntést. Mint ismert, az államtitkár még januárban több alkalommal is nyomatékosította: a Huszár-telepi görög katolikus gettóiskola szeptembertől nem indíthat első osztályt, az egyház most mégis zöld utat kapott. - A Kúria döntése a kormány integrációs törekvéseit alapvetően nem befolyásolja - mondta Czibere.

Azt államtitkár nyitóbeszéde után Husz Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főmunkatársa tartott előadást. - Az integráció kihívásai azok a roma és nem roma családok közötti kulturális különbségek, amelyeket az oktatási rendszernek kellene kiegyenlítenie - mondta a társadalomkutató, hangsúlyozva: a döntéshozóknak a régiók közötti különbségeket is figyelembe kellene venniük, mert egy általános, rendszerszintű szabályozás nem lehet eredményes, Magyarország leghátrányosabb területein kevés az "általános" antiszegregációs politika. - Meggyőzés alapú kommunikáció kell, az integrációt sem lehet kikényszeríteni. A kulturális távolságokat pedig innovatív programokkal kellene kezelni - mondta a kutató.

Kovács-Vass Erzsébet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tanügy-igazgatási referense adatokkal érkezett. Kiderült: a nem romákhoz viszonyítva a roma gyerekek között négyszeres a korai iskolaelhagyók száma, roma nemzetiségi oktatásban pedig 56 ezer tanuló vesz részt. Kovács-Vass hangsúlyozta: a kormány "minimális célként" jelölte meg, hogy a roma gyerekek minél többen befejezzék az alapfokú oktatást. Erre reagált a közönség soraiban ülő Messing Vera, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének főmunkatársa, aki szerint ez nem cél, hanem visszalépés. - Ezzel a kormány kimondta, nem cél, hogy a fiatal roma felnőtteket integrálják a munkaerőpiacra, hiszen ahhoz, hogy munkához jussanak, legalább középfokú végzettségre van szükség - mondta.

- Mit kezd a jog és a magyar állam az adatokkal? Mit kellene tennie a Kliknek? - tette fel a kérdést Kegye Adél. A szegregáció ellen évek óta kitartóan küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogásza szerint - ahogyan azt a Kúria múlt heti döntése is bizonyította - a magyar jogszabályok csak részben felelnek meg az uniós irányelveknek. Kiemelte: Czibere Károly állásfoglalásával szemben a valóság teljesen mást mutat. - Az államnak nemcsak kellemes konferenciák és nyilatkozatok szintjén kellene elköteleznie magát az antiszegregáció mellett. Határozott fellépés kell az állam részéről - mondta Kegye. Megemlítette, hogy az elmúlt években több köznevelési fejlesztési terv is született, ám egyik sem említi meg a roma gyerekek szegregált oktatását, mint problémát.

Szó esett a nemzetiségi iskolákról is, melyeket a CFCF jogásza ugyancsak problémaként említett meg. A Klik azonban nem így érvel: Kovács-Vass Erzsébet szerint a nemzetiségi osztályok, iskolák a szülők jóváhagyásával jöttek létre: a szülő maga nyilatkozik arról, hogy ilyen intézménybe szeretné járatni gyermekét. Kegye Adél ugyanakkor emlékeztetett: nemrég ombudsmani jelentés is született a roma nemzetiségi alapiskolák eredményességéről, és kiderült: a gyerekek teljesen elkülönítve tanulnak, alacsonyabb szintű nevelést kapnak; egyszóval az ilyen iskolák "nem vezetnek semmire". A Klik képviselője ezt úgy intézte el: ők nem tudják, milyen módszerekkel oktatnak az ilyen intézményekben, és nem is az ő feladatuk ezt ellenőrizni, ők csak a fenntartással foglalkoznak.

Csaknem 1,2 milliárd forint kellene az Illatos úti munkákra

Az Illatos úti telephelyen felhalmozott veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítására és a szükséges feladatok elvégzésére 1,18 milliárd forintos igényt terjeszt a kormány elé a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

A Budapesti Vegyiművek telephelyén az évek során felhalmozott veszélyes hulladék környezeti kockázatának megszüntetése érdekében gyors és hatékony állami beavatkozásra van szükség - jelezte közleményében a minisztérium.
A helyzet mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében ezzel együtt szükség van arra is, hogy az érintett terület állami felelősségi körbe kerüljön. A kormány ezért megvizsgálja, hogy a felszámolási eljárást milyen módon lehet minél előbb lezárni, szükség esetén törvénymódosítással - hangsúlyozta az FM. A felszámolási eljárás mielőbbi lezárására azért van szükség, hogy állami felelősségi körbe lehessen vonni a területet, és a kármentesítés is mielőbb megtörténhessen - összegezte közleményében a szaktárca.

Az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán azt mondta, hogy nincs közvetlen katasztrófahelyzet a Budapesti Vegyiműveknél (BVM).
Az államtitkár kitért arra: a céget 1993-ban privatizálták, 2000-től tulajdonosi szerkezete folyamatosan változik, és a társaság 2007 óta felszámolás alatt áll. A vállalathoz több telephely is tartozik Budapesten és a fővároson kívül is, de jellemző, hogy valamennyi környezeti kárral terhelt. A BVM főbb termékei között szerepelt a klór, a kénsav, a hypo, de enyvek, műtrágyák és különféle ásványi sók, valamint növényvédőszerek is.

Az államtitkár úgy vélekedett: a felszámolási eljárás végén sem lesz arra pénz, hogy az Illatos úton a környezeti károkat felszámolják, ezért az államnak is szerepet kell vállalnia ebben. A szaktárca pedig arra készül, hogy az unió jelenlegi költségvetési időszakában a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében fordít pénzt a kárfelszámolásra. Ehhez azonban állami felelősségi körbe kell kerülnie az ügynek, mert magánterületen ilyen állami beavatkozásra nincs mód - közölte.

MSZP: Fazekas Sándornak semmi oka a büszkeségre

Fazekas Sándor agrárminiszter történelmi fordulatot emleget az új földtörvénnyel kapcsolatban, ami valóban igaz, ha azt nézzük, hogy a mohácsi vész is történelmi fordulat volt - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A 410 millió forint közvagyont eltőzsdéző Fazekas Sándor arra büszke, hogy hazánkban hamarosan megszűnik az állattartás? Arra büszke, hogy megszűnnek az agráriumban a legális munkahelyek?

Ha a brókerkormány minisztere az országot járva nem csak pörköltet enne, hanem az agráriumból élőkkel is szóba állna, tudhatná, hogy földet művelő gazdák és társaságok arányának változása csupán adminisztratív jelenség: az államilag büntetett társaságok igyekeznek megfelelni az új formai elvárásoknak.

Fazekas Sándornak semmi oka nincs a büszkeségre egy olyan országban, ahol a tejtermelők idén 60-70 milliárd forint veszteséget termelnek, mert a brókerkormány nem hajlandó csökkenteni a legfontosabb alapvető élelmiszerek, köztük a tej áfáját. Értjük mi, hogy a fideszes barátok a sertéságazatban érdekeltek, és azért csökkent a sertéshús áfája, mert az áfacsalás fáj nekik, de az ország érdeke az volna, ha minden fontos alapvető élelmiszer áfája 5 százalék lenne.

Kormányváltás után az MSZP csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, újraírja a földtörvényt és visszaadja a jogtalanul elvett földeket a helyben lakó gazdáknak. Addig is azonban a vidék megmentésének első lépéseként Fazekas Sándor azonnal távozzon hivatalából!

Gőgös Zoltán,
az MSZP elnökhelyettese, országgyűlési képviselő