Előfizetés

Egy lépésre a grexittől Görögország

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.04.28. 07:31
Alekszisz Ciprasz hírek szerint Angela Merkelhez fordult segítségért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Az euróövezet kezd felkészülni egy esetleges grexitre, vagyis arra, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Ez azért érthető, mert az eltelt három hónap során semmiféle előrelépés sem történt a hitelezők és az athéni kabinet közötti tárgyalásokon. A grexittel a görögök nyilvánvalóan sokkal többet veszítenének, mint a hitelezők.

A Welt am Sonntag szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság az európai kormányokkal karöltve azon dolgoznak, hogy a grexit bekövetkezése esetén új alapokra helyezzék az euróövezet munkáját. Henrik Enderlein, a berlini Hertie School of Governance gazdasági professzora a német lapnak elmondta, hogy az elmúlt években elsikkadt az euróövezet fejlesztése, így az szerinte „jelenlegi formájában nem képes a túlélésre”.

Mit jelent azonban a reform? Peter Bofinger gazdasági szakértő szerint semmi olyat sem jelenthet, ami további kockázatvállalást jelentene Németország számára. „Politikusként mindent elkövetnék azért, hogy a német adófizetőt ne terheljem tovább” – vélekedett.

A reform akadályai

Berlin ezért továbbra is hevesen ellenzi az eurókötvények kibocsátását attól tartva, hogy így a veszteséges országok hiteleit lényegében Németországnak kellene finanszíroznia. Az európai közös kötvény egyébként nem azonos a közismert egyes tagországok által kiadott euró alapú kötvénnyel. Kibocsátója vagy az Európai Központi Bank, vagy egy erre a célra létrejövő adósságkezelő lenne.

A németek azért járnának kifejezetten rosszul az eurókötvényekkel, mert drágább lenne az adósságfinanszírozásuk. Hátránya lehet az is, hogy a nagy adósságokat maguk előtt görgető államok, így például Görögország is az eddiginél kevesebb pénzből oldhatnák meg deficitjük finanszírozását.

Németország tehát ezen okok miatt ellenzi annyira ezt a megoldást. „Európának nincs szüksége eurókötvényekre” – figyelmeztetett Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke. Szerinte inkább szigorúbb intézkedések, szabályok bevezetésére lenne szükség, így az egyes országok nem lennének annyira kitéve mások rossz döntései következményeinek – vélekedett.

„Ezért lenne szükség a közös európai pénzügyminiszteri tisztség bevezetésére, aki a nemzeti költségvetések sorsába is beleszólhatna” – vélekedett. Mint azonban minden reformmal, ezzel is az a gond, hogy az uniós alapszerződések módosítására lenne szükség, s nemhogy most, még a válság előtt is nagyon rezgett a léc az egyes népszavazások során.

Valaminek azonban mihamarabb történnie kell. Nagyon szorít az idő, s a görög kormány már így is „unortodox” módszerekkel jut pénzhez. Lenyúlta az önkormányzatok betéteit, s a lakosság egy része nyilvánvalónak tartja, hogy legközelebb már az emberek bankbetéte kerül sorra. Pénzre márpedig szüksége van Athénnak, nem is kevésre. Április elején ugyan visszafizetett egy 450 millió eurós hitelt az IMF-nek, május elsején azonban újabb 200 milliós, 11 nappal később pedig 745 milliós hitelrészlet visszafizetése válik időszerűvé.

Ez majdnem egymilliárd euró. Ha nem fizeti vissza a pénzt, végérvényesen lemondhat az összesen 240 milliárd eurós hitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletéről, s elkerülhetetlenné válna a fizetésképtelenség bejelentése. Az IMF ráadásul jelezte, nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a görögök később egyenlítsék ki a számlát.

Megrendült bizalom

Bár Görögországban létezik egy harcias réteg, amely továbbra is a kemény fellépést sürgeti a hitelezőkkel szemben, a helyi közvélemény és a januárban hivatalba lépett görög kabinet közötti mézeshetek véget értek. Egy másfél héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott felmérés szerint a kormánypárt, a baloldali radikális Sziriza támogatottsága 45,5 százalékra esett vissza. Februárban még 72 százalékos volt ez az arány.

A Kapa Research intézet közvélemény-kutatása szerint pedig a kormány politikája kapcsán 52,9 százalék fogalmazta meg aggodalmát, februárban még csak 34 százaléknyian féltek. Azokat pedig, akiket feldühített Alekszisz Ciprasz kabinetjének halogató stratégiája, 32,6 százalékos volt, ami drámai emelkedést jelent februárhoz képest, hiszen akkor még 2,7 százalék volt ez az arány.

Múlt csütörtökön volt öt éve annak, hogy Athén először folyamodott hitelhez, arra azonban talán senki sem számított, hogy még most, 2015-ben is nemhogy nagy az esélye a görögök eurózónából való kiesésének, hanem valószínűbb is ez a forgatókönyv, mint akár három évvel ezelőtt.

Nem kell túlzott jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy a kormányzati politika támogatása tovább zuhan majd a következő hetekben. Sokan már akkor nagyot csalódtak Cipraszékban, amikor rátették a kezüket az önkormányzatok, állami intézmények, köztük kórházak megtakarításaira.

A legnagyobb bizonytalansági tényező Athén politikája. A kormány eddig semmi hajlandóságot sem mutatott a kompromisszumra, ráadásul a trojkát hibáztatja a tárgyalások megrekedéséért. A görögök álláspontját azonban a hitelezők is megelégelték. Az euróövezeti pénzügyminiszterek múlt heti rigai ülésükön egyértelműen Athén tudtára adták: ha nem mutat fel épkézláb reformokat, ne is álmodjon semmiféle hitelrészletről. „Részletes reformlistára van szükség” – figyelmeztetett Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője. Annyi már most biztosnak látszik: június végéig esély sincs arra, hogy Görögország megkapja az újabb hitelrészletet.

A hitelezők, beleértve az Európai Bizottságot, az euróövezet pénzügyminisztereit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét, valamint az IMF-et, már leplezni sem próbálják, mennyire frusztrálja őket a görög kormány magatartása, sőt, állandósult a nyílt üzengetés. Hogy mennyire eljátszotta Athén nemzetközi hitelét, azt Pierre Moscovici, gazdasági- és pénzügyekért, adó- és vámügyért felelős uniós biztos reakciója is elárulja.

Bár kezdetben – franciaként – szolidárisnak mutatkozott a görög kormányzattal, s igyekezett a megoldás felé terelni a tárgyalásokat, mára már ő is felsorakozott azon politikusok és szakértők közé, akik azt hangoztatják: Görögország nem mehet tovább ezen az úton. Moscivici múlt pénteken úgy fogalmazott, abban, hogy még mindig nincs megállapodás Athénnal. oroszlánszerepe van a görög kormánynak. Hasonló változáson ment keresztül Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének véleménye is.

Eleinte ugyanis még az euróövezetet megkerülve is megpróbált segíteni a görögöknek, most már azonban ő is kezdi nagyon elveszteni a türelmét. Mint fogalmazott, nehéz meggyőzni az európai partnereket a görög kormány jószándékairól, ha Athén nem hajlandó vizsgálódni az Európai Bizottság könyvvizsgálóit az egyes görög minisztériumoknál.

Ezekből a nyilatkozatokból is azt valószínűsíthetjük, nagyon is véges a hitelezők türelme. Hiába a cáfolatok, hiába nyilatkozzák uniós illetékesek rendszeresen, hogy nem akarják magukra hagyni a görögöket, ez a macska-egér harc már nem tarthat soká, s igaznak tűnik a hír, amely szerint egyre komolyabban merül fel az Eurogroupon belül is a görögök kezének elengedése.

Sokat vesztene az EKB

A legnagyobb kérdés az, milyen következményekkel járna a grexit? A pontos hatásokat senki sem mondhatja meg, hiszen a közös európai valuta létrejötte óta még nem volt, nem lehetett példa arra, hogy egy ország kilépjen az eurózónából. Ám alighanem sokan osztják Jean-Michel Six, a Standard & Poor’s hitelminősítő vezető közgazdászának véleményét, aki az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági lapban nem zárta ugyan ki egy dominóeffektus bekövetkezését a görögök távozása után, hozzátette azonban, hogy ennek jóval kisebb az esélye, mint korábban.

Nyilvánvaló azonban, hogy a veszteségek az euróövezet, köztük Németország számára is jelentősek lennének, hiszen elveszne az eddig az országnak kifizetett körülbelül 233 milliárd eurós hitel. Bár nem túl valószínű, hogy a teljes összeget valaha is ki tudná egyenlíteni Athén, a pénznek egy részét biztosan visszafizetné. Csak az EKB veszteségei elérhetik a 110 milliárd eurót.

A grexitnek komoly politikai hatásai is lehetnek, hiszen tovább erősödhetnek az euroszkeptikus pártok, amelyek a közös európai valutát rossz konstrukciónak tartják.

Vallomást tett Tarsoly Csaba, és mindent elmondott

Az előzetesben lévő Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa, volt elnök-vezérigazgatója több órás vallomást tett, amit videóra is vettek. Mindez még az előzetes letartóztatását követő harmadik napon, azaz április elsején történt, ám csak most vált ismertté. 

Papp Gábor, a Quaestor-vezér ügyvédje szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai ragaszkodtak az ötórás vallomás felvételéhez. Tarsoly Csaba a hírek szerint mindent elmondott, Papp Gábor ügyvéd szerint is érdemi vallomás született.

Ha Tarsoly Csaba és a különböző Quaestor-érdekeltségek külföldre menekített pénzeit nem tárják fel a hatóságok, az csak és kizárólag a politikai akarat hiánya miatt fordulhat elő – írja közleményében Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője. A politikus szerint a Fidesz mindent megtesz azért, hogy a Quaestor-ügyben eltolja magától és másra hárítsa a felelősséget, a kormánypártnak nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság. Szelényi közölte: a kormánypárt többségével visszaélve hozott létre egy politikai albizottságot, ahol kedvére szavazgathat meg bármit ahelyett, hogy az igazság kiderítésével foglalkoznának.

A képviselő azt írta: vizsgálni kell, hová lett a kisbefektetők és az önkormányzatok pénze, ahogy azt is, hogy hová menekített ki Tarsoly Csaba százmilliárdos vagyonokat. Kérdés az is, hogy mit tesznek a hatóságok a vagyoni kör és a pénzmozgások feltárására, mit tesz a NAV, a nyomozóhatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint hogy kik voltak azok a „jól értesültek”, akik február közepe után és még március közepe előtt kimenthették pénzüket a bedőlő Quaestorból.

Új fejlemény, hogy az eredetileg 7 fős helyett 9 fős lesz a parlament költségvetési bizottságának a brókerbotrányt vizsgáló albizottsága, miután a költségvetési bizottság hétfői ülésén egyhangúlag elfogadta a bővítést. A bizottság elfogadta, hogy Szűcs Lajos (Fidesz) legyen az albizottság elnöke. A jelenlegi fideszes tagok - Boldog István, Kerényi János és Witzmann Mihály - mellé László Tamás került be az albizottságba. Az ellenzéket Schmuck Erzsébet (LMP), Hegedűs Lórántné (Jobbik), Szelényi Zsuzsanna (független) és Szakács László (MSZP) képviseli. Szűcs Lajos elnök - aki egyben a költségvetési bizottság alelnöke is - közölte, hogy az albizottság a jövő héten tartja a következő ülését.

Ugyancsak tegnap ismertették, hogy az ügyészség vádat emelt Kiss Szilárd volt moszkvai mezőgazdasági attasé ellen, mert vesztegetéssel gyanúsítják. Az egykori szakdiplomata több Quaestor-cégben is tisztségviselő volt.

Vallomást tett Tarsoly Csaba, és mindent elmondott

Az előzetesben lévő Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa, volt elnök-vezérigazgatója több órás vallomást tett, amit videóra is vettek. Mindez még az előzetes letartóztatását követő harmadik napon, azaz április elsején történt, ám csak most vált ismertté. 

Papp Gábor, a Quaestor-vezér ügyvédje szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai ragaszkodtak az ötórás vallomás felvételéhez. Tarsoly Csaba a hírek szerint mindent elmondott, Papp Gábor ügyvéd szerint is érdemi vallomás született.

Ha Tarsoly Csaba és a különböző Quaestor-érdekeltségek külföldre menekített pénzeit nem tárják fel a hatóságok, az csak és kizárólag a politikai akarat hiánya miatt fordulhat elő – írja közleményében Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője. A politikus szerint a Fidesz mindent megtesz azért, hogy a Quaestor-ügyben eltolja magától és másra hárítsa a felelősséget, a kormánypártnak nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság. Szelényi közölte: a kormánypárt többségével visszaélve hozott létre egy politikai albizottságot, ahol kedvére szavazgathat meg bármit ahelyett, hogy az igazság kiderítésével foglalkoznának.

A képviselő azt írta: vizsgálni kell, hová lett a kisbefektetők és az önkormányzatok pénze, ahogy azt is, hogy hová menekített ki Tarsoly Csaba százmilliárdos vagyonokat. Kérdés az is, hogy mit tesznek a hatóságok a vagyoni kör és a pénzmozgások feltárására, mit tesz a NAV, a nyomozóhatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint hogy kik voltak azok a „jól értesültek”, akik február közepe után és még március közepe előtt kimenthették pénzüket a bedőlő Quaestorból.

Új fejlemény, hogy az eredetileg 7 fős helyett 9 fős lesz a parlament költségvetési bizottságának a brókerbotrányt vizsgáló albizottsága, miután a költségvetési bizottság hétfői ülésén egyhangúlag elfogadta a bővítést. A bizottság elfogadta, hogy Szűcs Lajos (Fidesz) legyen az albizottság elnöke. A jelenlegi fideszes tagok - Boldog István, Kerényi János és Witzmann Mihály - mellé László Tamás került be az albizottságba. Az ellenzéket Schmuck Erzsébet (LMP), Hegedűs Lórántné (Jobbik), Szelényi Zsuzsanna (független) és Szakács László (MSZP) képviseli. Szűcs Lajos elnök - aki egyben a költségvetési bizottság alelnöke is - közölte, hogy az albizottság a jövő héten tartja a következő ülését.

Ugyancsak tegnap ismertették, hogy az ügyészség vádat emelt Kiss Szilárd volt moszkvai mezőgazdasági attasé ellen, mert vesztegetéssel gyanúsítják. Az egykori szakdiplomata több Quaestor-cégben is tisztségviselő volt.