Előfizetés

Gyógyítás helyett tüneti kezelés

Publikálás dátuma
2015.04.27. 07:04
Fekete Hétvége: az ápolók nem bírják tovább FOTÓ: VERESS JENŐ
Lépéskényszerben van az egészségügyi kormányzat. Összeértek az elégedetlenség szálai, orvosok és ápolók egyeztetnek, tárgyalnak, demonstrálnak, kórházi beszállítók kénytelenek meghazudtolni az illetékes államtitkárt. A rossz szerkezet, az alacsony bérek, a végzetesen elöregedett alapellátás több százmilliárdos azonnali infúziót igényelne, ehelyett ígéretmorzsákat kapnak. Meddig elég ez a tűzoltáshoz?

Körülbelül félezren demonstráltak szombat délelőtt a Normafánál az egészségügyisek Fekete Hétvége nevű rendezvényén. A nagyrészt fekete pólóban, ruhában megjelent ápolók, és „ápoltak” egyebek mellett a túlterheltség, ki nem fizetett túlórák miatt emelték fel szavukat. Mint elhangzott: rendezvényük nem tüntetés, semmiféle politikai felhangja nincsen, még csak nem is a kormány ellen demonstrálnak, hiszen onnan várják a megoldást. Ugyanakkor a betegek nem bírnak ki további három ilyen kormányzati évet.

Az esemény Facebook-oldalán már több ezer feketét viselő vagy szolidaritását fekete szalaggal - ezzel utalnak a magyar egészségügy gyászos helyzetére - jelző kórházi ápoló, egészségügyi dolgozó, kórházi közösség, és szimpatizáns mutatta be fotóit, és biztosította támogatásáról az ápolókat. A megmozdulás szervezői, és résztvevői csatlakozni kívánnak a május 12-i országos nagy demonstrációhoz is. A Normafánál felszólalt Sándor Mária, a Péterfy kórház ápolója, a mozgalom elindítója, Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet titkára, és a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Dénes Tamás is.

A helyszínen „Ápoló vagyok”, illetve „Ápolt vagyok” feliratú kitűzőket kaptak a résztvevők. A rezidensek „Hálapénz bankókat” osztogattak, melynek „névértéke” 10 ezer egység hála. A tömeg ezután Áder János köztársasági elnök rezidenciájához vonult, ahol Sándor Mária felolvasta azt a válaszlevelet, melyet az államfőhöz írt levelére kapott. Ebben arról tájékoztatják, hogy az ápolónők helyzetének javítására Áder Jánosnak jogilag nincs hatásköre. A rendezvény jelentős rendőri biztosítás mellett, mindvégig békésen zajlott.

A szombati demonstráció csak egyik híre volt a forrongó egészségügynek. Naponta érkeznek a sokszor egymásnak is ellentmondó értesülések, bejelentések, hogy milyen változások várhatóak a kórházi struktúrában, finanszírozásban, kinél kellene megemelni az egységesen alacsony béreket. A Magyar Kórházszövetség a múlt hét közepétől, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) a hétvégén rendezett konferenciát, hogy összefoglalják a működésüket érintő gondokat és terveket. Zombor Gábor mindkét helyen ígéretcsomagot adott át, bár összességében nem tudta visszahozni azokat a milliárdokat, amelyeket a második Orbán-kormány idején elvesztett az egészségügy az önkormányzati fenntartás megszüntetésével vagy az uniós pályázatok kiírásának késlekedésével.

A kórházi konferencián kiderült, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) csak ma kezdi meg a legnagyobb beszállítókkal az egyeztetést a lejárt tartozások rendezéséről, bár az államtitkár már a múlt hét közepén megállapodásokról nyilatkozott. Azt is csak találgatják az érintettek, hogy a gyógyszercégek lehetnek az elsők a sorban. Zombor szerint két hét elég lesz a tárgyalásokra, utána kezdődhetnek a kifizetések, de arról nincs szó, hogy ha a korábbi tervekkel ellentétben a konszolidációba bevont magán- és egyházi fenntartású kórházak tartozásairól csak most kezdenek egyeztetni, az mennyivel hosszabbítja meg a határidőt.

Arról pedig végképp nem lehet tudni semmit, hogy ha az állami kórházak – kamatokkal már 90 milliárd fölött járó tartozásainak rendezésére 60 milliárdot szán a kormány, akkor a nem állami körből érkező többletigény mennyivel emeli meg keretet. Miután a miniszterelnök, a kancelláriaminiszter, az ágazatért felelős miniszter és persze az államtitkár is naponta többször nyilatkozta, hogy csak ez a 60 milliárd van a kasszában, ez viszont most először nem az egészségbiztosító tartaléka, hanem a központi költségvetésből érkezik, kissé nehéz elhinni Zombor ígéretét, hogy az év második felében „felmerülő problémák” kezelésére is van garancia. A kétkedést növeli, hogy április 30-ig, vagyis ezen a héten csütörtökig kell letenni az államtitkárságnak egy olyan tervet a kormány asztalára, amely csökkenti a kórházak működési hiányát. Kórházi vezetők és egészségügyi közgazdászok egybehangzóan állítják, hogy éves szinten 100 milliárd hiányzik a rendszerből, amíg ezt nem kapják meg az intézmények, addig minden ötlet csak barkácsolás.

Az olyan szakmai javaslatokkal, hogy daganatos betegség gyanúja esetén mindenki 14 napon belül jusson hozzá a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatokhoz, persze minden orvos egyetért. A tervezett rendeletmódosítást pénteken jelentette be az államtitkár, majd a háziorvosok zalakarosi konferenciáján szombaton azt is közölte, hogy az új alapellátási törvény készen van, a közigazgatási egyeztetés után másfél hét áll rendelkezésre a társadalmi vitára, mert május 6-án már kormány elé akarják vinni a javaslatot. Ennek legtöbb pontjával egyetértenek a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és védőnők, legalábbis erről számolt be a konferencia után lapunknak nyilatkozó Selmeczi Kamill.

Az alapellátásban dolgozó orvosok szakmai szervezetének elnöke szerint a törvény elindíthatja, hogy a fiatal orvosok és kórházi szakorvosok is elgondolkodjanak a háziorvosi praxis megvásárlásán. Elsősorban azért, mert kiszámítható viszonyokat teremt: az alapellátási kötelezettség az önkormányzatoknál marad, amelyek továbbra is a vállalkozó orvosokkal szerződnek, a szerződésnek viszont már tartalmaznia kell, hogy az új háziorvos nem fizet bérleti díjat a település tulajdonában lévő rendelőért és az önkormányzat ingyen átad neki egy alapvető eszközökből álló csomagot. A háziorvosként működő szakorvosok a tervek szerint ebben a rendelőben végezhetnék a szakellátást is. Nem nagy tétel, de a szakmának fontos, hogy az orvosi vállalkozásoknak nem kellene befizetni a helyi iparűzési adót, mert közszolgáltatást végeznek.

A FAKOOSZ elnöke jelentős segítségnek nevezte a 2015-től minden évben 10-10 milliárd forinttal megemelt praxistámogatásokat, ami az idén 130 ezer forintos havi plusz díjat jelent. Bár most címzetten rezsifizetésre, jövőre pedig a nővérek bérezésére adja a kormány a kiegészítést, valójában szabadon felhasználható keretről van szó, vagyis az orvosok végre saját bérükön is emelhetnek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az alkalmazottként dolgozó ápolók és orvosok béremelésére honnan teremt fedezetet a kormány, de a medicalonline.hu beszámolója szerint Zombor Gábor annyit megígért a kórházi konferencián, hogy július 1-től várhatóan feloldják az alapbérek befagyasztását, továbbá a kapacitásokról épp ezen a héten kezdődő megyei és fővárosi tárgyalások mellett országos, ágazati és intézményi egyeztetések kezdődnek a bérfeszültségek oldására is.

Jogilag lehetetlen és embertelen Orbán terve

Publikálás dátuma
2015.04.27. 07:00
Migránsok indultak útnak Észak-Afrikából Európába Fotó: Dan Kitwood/Getty Images
"Nemzeti konzultációt" hirdetett a magyar kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában. Az általa jóváhagyott és ismertetett három, majd a nyilvánosságra kerülő további kilenc kérdésben megfigyelők - talán nem véletlenül - a Jobbik idegenellenességét vélik felfedezni. Orbán Viktor január-február után ismét felmelegíti a migráns-kérdést, kihasználva több száz ember halálát csak saját politikai hasznát után fut. Javaslatainak megvalósítása azonban jogilag lehetetlen, embertelen és elképesztő költséggel járna, és szembe menne az uniós joggal is.

1. Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontosnak a terrorizmus térnyerését (a franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából?

2. Ön szerint az elkövetkező években lehet-e terrorcselekmény célpontja Magyarország?

3. Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?

4. Tudta-e Ön, hogy a megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a magyar határt és az elmúlt időszakban hússzorosára nőt a bevándorlók száma Magyarországon?

5. Sokféle véleményt hallani a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. Vannak, akik szerint a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését! Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?

6. Vannak, akik szerint Brüsszel politikája a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében megbukott és ezért új megközelítésre van szükség ezekben a kérdésekben. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?

7. Támogatná-e Ön a magyar kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb bevándorlási szabályozást vezessen be?

8. Támogatná-e Ön a magyar kormányt, hogy szigorúbb szabályokat vezessen be, ami alapján őrizetbe vehetők a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlók?

9. Egyetért-e Ön azzal a véleménnyel, hogy a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlókat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fordítani a saját hazájukba?

10. Egyetért-e Ön azzal, hogy a megélhetési bevándorlók, amíg Magyarországon tartózkodnak, saját maguk biztosítsák az ellátási költségeiket?

11. Egyetért-e Ön azzal, hogy a bevándorlás elleni küzdelem legjobb eszköze, ha az Európai Unió tagországai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek?

12. Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?

Még múlt pénteken, amikor reggel Orbán Viktor kormányfő rádióinterjújában bejelentette, "nemzeti konzultációt" hirdetnek a migránsokkal való bánásmódról, mert szerinte rendészeti, katonai intézkedésekkel kell megóvni Európát a bevándorlóktól, megtapasztalhattuk, milyen világot hozna vissza a Schengen előtti határrendszer. Péntek este ugyanis jelképesen lezárta a határt a burgenlandi Féltorony (Halbturn) községnél a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt. Az FPÖ burgenlandi szervezetének félszáz tagja a határellenőrzés visszaállítása mellett tüntetett, alig néhány méterre a magyar határtáblától. Johann Tschürtz, az FPÖ helyi szervezetének vezetője hangsúlyozta: a határellenőrzés bevezetése mellett azt is el akarják érni, hogy kamerás ellenőrzőrendszer és közvetlen, a rendőrséghez bekötött riasztóberendezés legyen a két ország között.

A politikus ígérete szerint, ha az FPÖ szerez többséget a május végi tartományi választásokon, akkor életbe léptetik a határellenőrzést. Tschürtz hangsúlyozta, csak az FPÖ biztosítaná azt is, hogy a helyi állásokat elsősorban burgenlandiak töltsék be. Úgy fogalmazott: 350 ezer magyar már megmutatta, hogy csak dolgozni jönnek Ausztriába. A pártvezető a tüntetésen azt is követelte, hogy az Ausztriába érkezőkkel szemben létszámkorlátot vezessenek be.

Ezek a szavak kínosan egybecsengenek a magyar miniszterelnök nézeteivel, azzal, amit az általa jóváhagyott, válaszra kiküldött kérdéssor sugall.

Történt mindez a rendkívüli uniós csúcstalálkozó után, amelyet azért hívtak össze, mert előző hét végén az olasz partoknál hullámsírba merült líbiai hajó katasztrófájában 900-an haltak meg a hasonló katasztrófák sorában. Kétségtelen: a menekültek nagy része balkáni útvonalon szökne az Európai Unióba, s ehhez olykor a magyar határon is át kell vágniuk. S mivel az embertömeg egyre erőteljesebben zúdul a földrészre, így Magyarországra is egyre több menekült érkezik. A Blikk a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal friss adataira hivatkozik: tavaly 42,7 ezer menedékjogi kérelmet regisztráltak, az idén április 20-ig ez a szám már elérte a 37 ezret. A növekedés valóban megdöbbentő, miután 2010 és 2012 között évente csak 1700-2100 kérelmet kellett elbírálni.

DK: hitvány és emberellenes
Demokratikus Koalíció hitvány és emberellenes kezdeményezésnek tartja Orbán Viktor legújabb "konzultációs javaslatát", amely hangulatot próbál kelteni szerencsétlen sorsú, ideiglenes bevándorlók ellen. A miniszterelnök ezzel a minden humanista számára elfogadhatatlan kérdőívvel próbálja megállítani önmaga, pártja és kormánya népszerűségvesztését. A Jobbik idegenellenes szavazóinak tett gesztus egymilliárd forintba kerül. A DK követeli a kormánytól, hogy a minden szempontból káros levelezgetés költségét hasznosabb tevékenységre fordítsa.

A menekültügy kétségtelen megkerülhetetlen össz-európai probléma lett. Ezt jelzi: az olasz belügyminiszter egy szombati lapinterjúban lehetetlennek nevezte, hogy „öt tagország – Olaszország, Németország, Svédország, Ausztria és Magyarország – egyedül viselje a menekülthullám összes terhét”. Angelino Alfano sürgette, hogy a menekültügy kezelésében egyenlően osszák meg a terheket az európai uniós tagállamok között. Az Il Messaggero című lapnak nyilatkozva a miniszter hangsúlyozta: Olaszország célja, hogy valamennyi uniós tagállam elfogadja a terhek igazságos megosztásának elvét.

Kijelentette, hogy az említett öt ország mellett a többi huszonhárom uniós tagállam részéről is konkrét szolidaritásvállalásra van szükség. „EU-tagnak lenni azt jelenti, hogy a felelősséget is vállalni kell” – mutatott rá Alfano, aki a menekültügy kezeléséről 1990-ben aláírt dublini megállapodás revízióját sürgette, miközben ideiglenes, egy vagy két évre szóló tartózkodási engedély mellett foglalt állást. Ez – mint fogalmazott – lehetővé tenné, hogy a menedéket kérők más uniós tagállamokhoz fordulhassanak. Az olasz befogadóintézményekben jelenleg hetvenezer menekült tartózkodik.

A menekültkérdés megoldása tehát halaszthatatlan, ám ez sem igazolja, hogy a kormány 12 álságos kérdésre adandó, eleve sugallt válaszokkal igyekezzen magának politikai tőkét kovácsolni, ráadásul csaknem egymilliárd forintért. Túl a "nemzeti konzultáción", amellyel a kormány saját embertelen politikáját akarja megerősíttetni, maga a kabinet sem tud válaszolni néhány konkrét kérdésre. Arra például, hogy hol helyezné el a több tízezer őrizetbe vett migránst, mert azt maga Kovács Zoltán kormányszóvivő is elismerte, jelenleg csak 2100-2400 ember befogadására alkalmasak a táborok. Most a menedékkérők többsége nyitott táborokba kerül, ahonnan felük-kétharmaduk tovább megy Németország és Ausztria felé.

Mi történik, ha beteljesedik Orbán vágya, s össz-európai megoldás helyett, nagyobb részt nemzetállami kézbe a menekültügy kezelése, s a németek, osztrákok egyik napról a másikra nem fogják megengedni, hogy az EU területére illegálisan belépő emberek szabadon hozzájuk menjenek. A hatóságoknak egyébként már most lehetőségük van őrizetbe venni illegális határátkelőket rövid időre, de nagyon kevés esetben látják ezt indokoltnak. Arra sincs válasz: milyen bűncselekményt követnek el Magyarországon a menedékkérők, ami indokolná őrizetbe vételüket, vagy milyen munkát tudnának nekik adni, mert jelenleg csak a táborokban dolgozhatnak.

"Az embereknek" feltett kérdéssor, amúgy is értelmezhetetlen, mert amint a kormányfő maga ismerte el: a kérdésekben felvetettek ellentétesek az unió ma hatályos szabályaival.

Jogilag lehetetlen, embertelen és elképesztő költséggel járna, ha Orbán Viktor javaslatára őrizetbe vennék és kényszermunkára köteleznék a Magyarországon elfogott illegális határátlépőket. Így foglalta össze véleményét a 444.hu-nak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Pardavi szerint Orbán kényszermunkás ötlete mögött a Jobbiknak az a javaslata érezhető, hogy a börtönökben a rabok dolgozzanak, és termeljék ki a rájuk jutó kiadásokat. Pardavi szerint végtelenül szomorú, hogy olyan katasztrófák esetén, mint volt a Charlie Hebdo elleni párizsi merénylet, vagy most a mostani hajószerencsétlenség a Földközi-tengeren, Orbánnak - a szolidaritást, az emberséget félredobva – csak az idegenellenség felkorbácsolása jut eszébe. Most Brüsszelben sem értett meg semmit abból, amit az uniós politikusok képviselnek. Arról pedig, hogy az uniós jog egyszerűen nem engedi meg, hogy az összes illegális határátlépőt őrizetbe vegyék, Orbán jellemzően úgy vélekedik, hogy kapjon szabad kezet, és akkor megoldja a problémát. A jogállami garanciák csak olyan koloncok neki, amik a magyar kormány hatékony cselekvését gátolják.

Egységes európai álláspont kell

Az Európát érő menekültáradat és az egyre testközelibb terrorizmusveszély kétségtelenül gyors válaszokat igénylő kérdés. Európának érdemi, rövid és hosszú távon egyaránt hatásos, de emellett emberi, egyszóval európai választ kell találnia. Orbán téved, amikor nemzeti szintre osztaná ennek a felelősségét: a szociális kilátástalanság és az életveszély elől menekülők ügyét az európai közösség csak egységes, közös felelősséget és feladatot vállaló módon lesz képes megoldani. A miniszterelnök aktuális, újabb egymilliárdba kerülő konzultációja nem csak azért álszent és - a Fidesztől megszokott módon - lekezelően pökhendi, mert egy valódi párbeszédben a szereplők nem sarkított kinyilatkoztatásokhoz keresnek megerősítést. Egy valódi konzultációban valódiak az érvek és a valódi a befolyásolás lehetősége - írja hétvégi brüsszeli nyílt levelében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP képviselő.

 Rendőrállami logika

Az európai országok számára komoly problémát, terheket és veszélyeket okoz az egyre több menekült érkezése. Ezért tűzték múlt csütörtökön egy rendkívüli uniós csúcsértekezlet napirendjére a véleménycserét a probléma kezeléséről. Néhány órával korábban megvitatta ezt az Európai Szocialisták Pártjának elnöksége is és ajánlásokat tett a szociáldemokrata kormányfők számára. A demokratikus baloldal értékrendjének megfelelően a probléma humánus kezelésére, az emberéletek megóvására, a szolidaritásra és a tömeges menekülés okainak - a helyi háborúk és a reménytelen szegénység - felszámolására helyezték a hangsúlyt. Hasonló ehhez a demokratikus jobboldal álláspontja is.

Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth Rádióban azonban ezzel ellentétes véleményt fejtett ki. Szerinte a közel egymilliárd forintba kerülő nemzeti konzultáción arról kell véleményt kérni, hogy a kormány a menekültek őrizetbe vétele, hazatoloncolása vagy magyarországi munkára kényszerítése mellett döntsön. A demokratikus megoldással szemben ezek tipikus rendőrállami módszerek a magyar kormányfő által „megélhetési bevándorlóknak” nevezett, valójában az életüket féltő menekültekkel szemben. Ezért is érzi Orbán Viktor otthonosabban magát Kazahsztánban mint Brüsszelben, ahogy ezt nemrég kijelentette.

Az ő gondolkodása valóban sokkal inkább az ilyen államok vezetőinek értékrendjéhez hasonlít, mint a demokratikus országokat kormányzó politikusokéhoz. Álszent módon azzal érvel, hogy „Európának nincs szüksége bevándorlókra”. A hosszú távú megoldást kereső, humánusan gondolkodó európai politikusokat nem is ilyen megfontolások vezetik. Őt viszont nyilvánvalóan a saját hatalmának megőrzése vezérli, ezért épít - nem először - az idegenellenes érzelmekre.

Mi lett volna, ha a demokratikus országok így fogadták volna a Magyarországról menekülőket 1944-ben, 1956-ban, vagy bármikor, amikor a magyarországi viszonyok késztették őket szülőhazájuk elhagyására? - írja lapunknak Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke.

Hét független mérkőzött

Szavazategyenlőség miatt eredménytelen lett az időközi polgármester-választás a baranyai Somogyviszlón vasárnap, ezért a voksolást meg kell ismételni.

Borsos Kinga körjegyző elmondta: a polgármesteri székért hét független jelölt versengett, közülük Méhészné Márkus Mária és Szabó Béla György 38-38, Czupor Gábor 29, Török Nikoletta 15, Tankovics Sándor 13, Meszes Lóránt 9, Lang József pedig 1 érvényes szavazatot kapott.

"A 263 lakosú község 203 választópolgárából 143 ment el szavazni" - jegyezte meg.

Közölte, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt megismételt választásra 120 napon belül kerül sor. A vasárnapi időközi választás azért vált szükségessé, mert Somogyviszló korábbi első embere, Czupor Zoltánné január 30-án elhunyt - emlékeztetett a körjegyző