Előfizetés

Megkapja-e Moszkva a hadihajókat?

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2015.04.27. 07:35
Francois Hollande és Vlagyimir Putyin Jerevánban is tárgyalt a hajókról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETZ
Franciaországban próbajáraton tesztelik azt a Mistral típusú, impozáns méretű hadihajót, amelyet Oroszországnak építettek meg, csak éppen politikai okokból nem akarják átadni neki. Furcsa kötözködés ez: mindenki veszíthet rajta, és senki nem nyerhet. Vagy mégis?

A most vizsgázó, „Szevasztopol” elnevezésű hadihajót a 2011-ben kötött szerződés értelmében az év második felében kellene átadni Oroszországnak. Csakhogy a már elkészült „Vlagyivosztokot” sem szállították le a franciák 2014-ben, mivel az ukrajnai háborús konfliktus után hozott nyugati szankciók ezt nem tették lehetővé. Párizs valamiféle csodára vár. Arra, hogy az orosz-ukrán szembenállás mérséklődjön, vagy nyugati szövetségesei legyenek elnézőbbek.

Sajátos média-vita folyik annak eldöntésére, kinek okoz nagyobb kárt az üzlet meghiúsulása. Az „Expert Online” orosz hírportál nincsen egyedül azzal a véleményével, hogy bármennyire is ironikusan hangzik, Moszkva azzal is jól jár, ha megkapja a hajókat, de azzal is, ha nem. (Ha csak nem történik meg az a valószínűtlen fordulat, hogy az ukránoknál kötnek végül ki a hajók.) A legjobb megoldás, természetesen, az lenne, ha Párizs eleget tenne kötelezettségének.

Az orosz honlap annak a véleményének ad hangot, hogy ennek nem katonai, hanem a politikai jelentősége lenne nagy. Számos szakértő szerint katonailag ugyanis ezekre a hadihajókra az orosz hadiflottának nincsen szüksége. Ennek a véleménynek ellentmond, hogy eredetileg arra a célra szánták az oroszok, hogy tengerészgyalogságot szállítsanak velük nagy távolságokra, és légi támogatást biztosítsanak a számára.

Az orosz igényeknek megfelelően a franciák ezeket a hajókat arra is alkalmassá tették, hogy a jeges északi vizeken is bevethetőek legyenek. Megemelték a magasságukat is, hogy az orosz Ka-28 és Ka-52K helikoptereket biztonságosan elhelyezhessék rajtuk.

A 199 méter hosszú és 32 méter széles, 180 fős személyzettel rendelkező Mistral 16 harci helikopter, 13 tank és 4 partra-szállító hajó befogadására alkalmas. Parancsnoki állással, helikopter-állomással rendelkezik, sőt még 69 ágyas hajókórházként is működhet. Itt két műtő és röntgen kap helyet. A parancsnoki rész 850 négyzetméteres, 200 szakember dolgozhat benne. A hadihajó

33 kilométeres sebességet érhet el, mintegy 37 ezer kilométer távolságot képes megtenni. A személyzeten kívül még 450 embert képes a fedélzetére venni. Létrehozásában finn, svéd, lengyel cégeken kívül nagy nemzetközi ipari csoportok is részt is részt vettek. Nem hangzik túl meggyőzően az a moszkvai vélemény, hogy készen állnak saját erőből megépíteni ezeket a hajókat. Pedig maga Putyin sem tekinti nagy veszteségnek a Mistralok átadásának elhalasztását, mondván, meg van nélkülük Oroszország, védelmi képességét nem befolyásolja.

El lehet azon vitatkozni, mennyire van szüksége az orosz hadiflottának ezekre a modern hajókra, az azonban vitathatatlan, hogy leszállításuk politikailag csapást jelentene a szankciókban érdekelt, azokat napirenden tartó NATO-országokra, megbontaná egységüket, és megnyitná az utat egy orosz-európai párbeszédhez.

Zavarba ejtő helyzetbe kerülnének a franciák akkor is, ha meghiúsulna az üzlet. A Nicolas Sarkozy és Dmitrij Medvegyev akkori államfők által 2011-ben megkötött 1,2 milliárd eurós szerződésből az oroszoknak eddig csak annyi jutott, hogy fizethettek a helikopterhordozókért. Moszkva most visszaköveteli a pénzt, sőt kártérítési igénnyel is fellépett.

Teheti, hiszen már sok pénzt fektetett az üzletbe. Orosz vállalatok is részt vettek a hajók alkatrészeinek legyártásában. Tavaly júniusban 400 orosz tengerész utazott franciaországi kiképzésre, részt is vettek a „Vlagyivosztok” tengeri útján. Eközben előkészítették az orosz fegyverzetet, amivel fel akarták szerelni a hajót.

A Kreml szerint kérdésessé válik a franciák megbízhatósága a fegyverpiacon. Ennek a jelét vélik felfedezni abban is, hogy India az eredetileg tervezett 126 Rafale francia vadászgép helyett csak 36 darabot vesz meg, miközben az orosz SZu-30-asok iránt érdeklődik. Az sem elhanyagolható, hogy csak a hadihajók francia kikötőben való állomásoztatása havonta 400 ezer euróba kerül.

Kiút nem nagyon ígérkezik Párizs számára. Szövetségeseivel nem mehet szembe, abban pedig hiába reménykedik, hogy az ukrán válság egyszeriben olyan fordulatot vesz, amely lehetővé teszi az Oroszországot sújtó nyugati szankciók enyhítését. Az események ennek az ellenkezőjére utalnak. A minszki megállapodást rendszeresen megsértik, mindkét fél hajthatatlannak bizonyul. Moszkvában úgy látják, Párizs ebből a helyzetből nem talál kiutat. Keresi ugyanakkor Moszkvával a kompromisszum lehetőségét.

A francia elnök számos nyilatkozatában erről a kompromisszumkészségről beszél, miközben Moszkva hol keményebben, hol engedékenyebben reagál, de nem törekszik ellehetetleníteni francia partnerét. A szerződésben érdekelt vállalat vezetője is úgy foglalt állást, hogy keresik a lehetőséget a megegyezésre, s egyelőre nem fordulnak bírósághoz.

Putyin elnök pedig kerek-perec kijelentette: a franciák becsületes emberek, ezért a le nem szállított hajókért fizetni fognak. Kötbért, bírságot nem kérnek tőlük, csak az oroszok kiadásainak a megtérítésére tartanak igényt. Ez sem kevés, sokmilliárd euróról van szó. 3-10 milliárdos összegről olvashatunk a moszkvai médiában.

Francois Hollande elnök nem győzi hangoztatni, hogy valamiféle megoldást majd csak találnak Putyinnal. A kompromisszum keresésének újabb lehetőségét Hollande Putyinnal találkozva Jerevánban szerette volna megtalálni. Még mielőtt elutazott volna a francia elnök Örményországba, ahol pénteken emlékeztek meg az Oszmán Birodalomban az örmények ellen elkövetett népirtás 100. évfordulójáról, gesztust tett Moszkva felé. Kijelentette, természetesnek tartja, hogy ráfordításait megtérítsék Oroszországnak a le nem szállított Mistralért. Moszkvai diplomáciai forrásból siettek tudtul adni: nagyra értékelik Hollande nyilatkozatát.

Jereváni találkozójukon aztán Putyin szorgalmazta a megromlott kapcsolatok javítását, Hollande pedig annak érdekében, hogy kijussanak ebből a helyzetből, a minszki megállapodások betartására szólított fel. A hangsúlyt az együttműködésre helyezte többek között a szíriai, az iráni és a líbiai problémák rendezése érdekében. Ami pedig a Mistralokat illeti, azok egyelőre maradnak ott, ahol vannak, a francia vizeken. Ezen a jereváni eszmecsere sem változtatott.

Új repülőgép-hordozót terveznek

Az orosz-francia vita közepette a legnagyobb orosz hajóépítő tudományos központ új feladat megoldására kapott megbízást: egy exportra is alkalmas, 100 ezer tonna vízkiszorítású repülőgép-anyahajó megtervezésére. A koncepcionális modell már elkészült. Kiindulópontnak szánják, amelyből kiderül, mi az elképzelés a hajó motorikus berendezéseiről, az energetikai rendszerről és a fegyverzetről.

Az elképzelések szerint száz légi járművet szállíthat, köztük a T-50 ötödik generációs vadászgép hajóra alkalmazott változatát és a Ka-32 helikoptert. Úgy alakítanák ki a hadihajó törzsét, hogy még viharban is biztosítható legyen a repülőgépek és helikopterek felszállása. A repülőgép-hordozó építésének költségét mintegy 10-12 milliárd dollárra becsülik és legalább tíz évig tarthat, mire elkészülhet.

A nagy kérdés: egyáltalán mikor kezdenek hozzá. Hivatalos közlés szerint az első hajó nem épülhet meg 2030 előtt. Ez a dátum sokak számára túl optimistának tűnik. Annyi bizonyos, hogy nagy nemzeti feladatként kezelik a terv végrehajtását. Beismerik, a munkának még csak az elején tartanak. A neheze hátravan.



Atomsorompó: kis lépések

Publikálás dátuma
2015.04.27. 07:34
Az ENSZ BT tavaly rendkívüli ülésen foglalkozott a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélyével FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG
New Yorkban ma kezdődik az atomsorompó-szerződés 2015. évi felülvizsgálati konferenciája. Az 1968. július 1-én megkötött, két évvel később életbe lépett nemzetközi egyezmény az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását tűzte ki célul, mintegy 190 állam írta alá. Több kvázi atomhatalom ugyanakkor továbbra sem csatlakozott a megállapodáshoz, s a nukleáris hatalmak is csak kis lépéseket tesznek a leszerelés terén.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár öt évvel ezelőtt, a 2010-es felülvizsgálati konferencián hangsúlyozta: „Célunk nem pusztán a nukleáris rémálom elkerülése, hanem az, hogy valamennyiünk számára biztonságosabb világot teremtsünk.” A legutóbbi tanácskozáshoz képest reményt keltő és aggasztó fejlemények történtek: az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, illetve Irán között előrehaladtak a tárgyalások, s létrejöhet a megállapodás az iráni nukleáris program korlátozásáról. Másfelől ugyanakkor a Krím annektálása, a kelet-ukrajnai konfliktus nyomán a nyugati hatalmak és Oroszország viszonya már-már a hidegháború légkörét idézi.

A tervek szerint május 22-én zárul a felülvizsgálati konferencia, amelyen az öt hivatalos atomhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország – mellett az atomfegyverrel nem rendelkező államok is részt vesznek. A kvázi atomhatalomnak tartott India, Pakisztán, Észak-Korea, valamint Izrael nem részese az atomsorompó-egyezménynek. A kilenc ország becslések szerint több mint 16 ezer atomfegyvert halmozott fel. A tanácskozás margóján újra tárgyal egymással John Kerry amerikai külügyminiszter iráni kollégájával, Mohammad Dzsavad Zariffal. A Hatok és Irán megállapodását június 30-ig kellene véglegesíteni.

Mintegy 150 állam képviselteti magát a majd egy hónapig tartó nemzetközi tanácskozáson, amelyen áttekintik az öt évvel korábban célul tűzött „gyakorlati lépések” végrehajtását. Az atomsorompó-szerződés (Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons, NPT) célja, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek és a nukleáris technológiák elterjedését, segítse a békés célú együttműködést az atomenergia felhasználása terén.

Az atomfegyverrel rendelkező államok vállalták, hogy sem nukleáris fegyvereket, sem technológiát nem adnak át nem nukleáris hatalmaknak, az atomfegyverrel nem rendelkező országok pedig vállalták, hogy nem szereznek be, nem fejlesztenek ilyen fegyvereket. A 2015-ös felülvizsgálati konferencia célja, olvasható a világszervezet honlapján, hogy áttekintse a nukleáris leszerelés folyamatát, erősítse a biztosítékok rendszerét, segítse az atomenergia békés célú felhasználását, a regionális leszerelési lépéseket.

Öt évvel ezelőtt, az amerikai-orosz új START megállapodás megkötését követően, a nemzetközi közösségben jóval nagyobb volt a bizakodás. Az NPT előző felülvizsgálati konferenciája óta azonban az Iránnal folyó tárgyalások felélénkülésén kívül nem történt számottevő előrehaladás. „Hetven évvel Hirosima és Nagaszaki után, 45 évvel az NPT-szerződés életbe lépését követően a jelenlegi célkitűzések egyszerűen elégtelenek” – vélekedett Jakob von Uexkull svéd zöldpárti politikus a Huffington Post honlapján.

Az elmúlt években három nemzetközi konferenciát tartottak Norvégiában, Mexikóban és Ausztriában, amelyeken a nukleáris leszerelés humanitárius vonatkozásait vizsgálták, meghallgattak például több túlélőt, akik a nukleáris fegyverek borzalmas pusztításáról számoltak be. Hirosimai túlélők egy csoportja a ma kezdődő konferencián is felszólal. 2014-ben a Marshall-szigetek a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, s a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg a hivatalos és kvázi atomhatalmakat. A szigetországban 1946 és 1958 között 67 atomrobbantást hajtottak vége.

Az ENSZ felállított egy nyitott munkacsoportot, amely multilaterális tárgyalásokat szorgalmaz a nukeáris fegyverektől mentes világ megteremtéséért. Barack Obama kezdeményezésére három nukleáris biztonsági csúcstalálkozót tartottak. Az amerikai elnök vezette tavaly a BT rendkívüli ülését, amelyen azt tekintették át, hogyan lehet megakadályozni, hogy terroristák kezébe nukleáris fegyver kerüljön. A Közel-Kelet atomfegyver-mentessé tételének elérését célzó, 1995-ös kezdeményezés kivitelezése ugyanakkor gyakorlatilag reménytelennek látszik.

Nepál: 2300 halott, több mint 5800 sebesült

E.É.
Publikálás dátuma
2015.04.27. 07:32
Nepálban évek óta számítottak rá, hogy bármikor bekövetkezhet egy nagy rengés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OMAR HAVANA
Hatalmas, 7,9-es erősségű földrengés rázta meg szombaton Nepált, a katasztrófa áldozatainak száma vasárnap esti összesítés szerint meghaladta a 2300-at, több mint 5800-an megsebesültek. Ez volt a legsúlyosabb katasztrófa az ázsiai országban azóta, hogy 1934-ben majd tízezren veszítették életüket. Indiában, Tibetben és Bangladesben is rengett a föld. Vasárnap több mint harminc utórengést mértek, a legerősebb 6,7-es volt, további földmozgásoktól tartanak. Magyar áldozatokról nem tudni, az országban tartózkodó turisták egy részével még nem sikerült felvenni a kapcsolatot.

Nagy erőkkel folytak vasárnap a mentési munkálatok. A földrengés epicentruma Lamjung városnál, a nepáli fővárostól, Katmandutól mintegy 80 kilométerre volt, a felszínhez viszonylag közel, 10-15 kilométeres mélységben. A sűrűn lakott, turisták által kedvelt Katmandu-völgyben rengeteg ház összeomlott. Csupán a fővárosban több mint hétszázan vesztették életüket. Katmandu óvárosában összedőlt a 19. századi, híres Dharahara-torony, megsemmisült a Durbar tér, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. Több száz éves templomok, műemlékek omlottak össze.

Egy szemtanú a CNN-nek azt nyilatkozta, szerencse a szerencsétlenségben, hogy hétvégén történt a katasztrófa, s így a gyerekek nem voltak az iskolákban. Mivel az iskolaépületek nincsenek megerősítve, sokkal többen eshettek volna áldozatul.

Sátortáborokat állítottak fel, arra kérték az embereket, hogy egyelőre ne térjenek vissza a házaikba. Katmandu fölött helikopterek köröztek vasárnap, legalább öt helyen próbálták menteni a romok alatt rekedt embereket. A kormányfő hivatalos rezidenciája közelében is több ház összeomlott, buldózerrel dolgoztak egy négyemeletes épület roncsai között, jelentette a BBC.

Másutt az emberek puszta kézzel kutattak a romok között. A városban szünetelt az áramszolgáltatás, hiány van vízből és élelemből. A hatóságok attól tartanak, a halálos áldozatok száma tovább növekedhet. A fővárosba rengeteg sérültet szállítottak, a kórházak alig tudnak megbirkózni az ellátásukkal.

A földmozgás lavinákat indított el a Himalájában, a Mount Everesten, az egyik legnépszerűbb hegymászó-útvonalon, a Khumbu-gleccser és az alaptábor között pusztított a hógörgeteg. Az alaptábornál 17 hegymászó veszítette életét, több mint hatvanan megsérültek. A halottak között van a 33 éves amerikai Dan Fredinburg, a Google egyik kreatív igazgatója. Egy amerikai nő, Marisa Eve Girawong, az alaptábor egyik orvosa is életét veszítette.

Értesülések szerint három magyar hegymászó tartózkodott Nepálban a földrengés idején, egyikük, Mécs László Katmanduból e-mailben jelezte, hogy jól van. Egy magyar turistacsoport, amely Nepálban élte át a földrengést, vasárnap tervezte hazautazását Isztambulon keresztül, de a repteret az utórengések miatt még a gép felszállása előtt lezárták. Tóth Zsigmond, a csoport vezetője elmondta, egész éjjel fenn voltak, mindenki jól van.

Narayan Prasada Bhandari nepáli utazási tanácsadó azt közölte, négy magyar útját szervezte, ők valamennyien jól vannak. Vajda Andrea, az újdelhi vezető magyar konzul nem tudott magyar áldozatokról, úgy értesült viszont, hogy még egy hét tagú turistacsoport tartózkodott Nepálban, velük nem sikerült felvenni a kapcsolatot. Öt, huzamosabb ideje az ázsiai országban élő magyar állampolgárral sem tudtak kapcsolatba lépni, de ennek az is oka lehet, hogy a telefonok vagy nem működtek, vagy túlterheltek a vonalak.

Magyar segítség
A Baptista Szeretetszolgálat Rescue 24 elnevezésű speciális mentőcsapata vasárnap délben indult útnak Nepálba. Adománygyűjtést hirdetett az Ökumenikus Segélyszervezet. A felajánlásokat a www.segelyszervezet.hu oldalon lehet megtenni, a pénzbeli adományokat a 11705008-20464565 számú számlaszámra várják. A közleményrovatban kérik feltüntetni a „Nepál” megjelölést. A 1353-as adományvonalon keresztül hívásonként 250 forintot lehet felajánlani.A gyerekek számára gyűjt adományt az UNICEF Magyarország. Az adományozók az http://adomany.unicef.hu/egyszeri oldalon keresztül tudják eljuttatni támogatásukat a rászorulóknak.