Előfizetés

Fél hónapon belül diagnosztikai időpontot kapnak a daganatgyanús betegek

A daganatgyanús betegeknek 14 napon belül időpontot kell kapniuk diagnosztikai vizsgálatra és megszűnik az egynapos sebészeti ellátás volumenkorlátja - ezt is tartalmazza az a kormányrendelet-tervezet, amelyről szombati zalakarosi előadásán, illetve az azt követő sajtótájékoztatón beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára.

Zombor Gábor az egészségügyi alapellátó orvosokat tömörítő FAKOOSZ közgyűlésén tett említést arról, hogy egy tervezett rendeletmódosítás szerint a daganatgyanús betegnek 14 napon belül időpontot kell kapnia diagnosztikai vizsgálatokra. Az időpontot a háziorvos asszisztense kérné számára a területi egészségügyi szolgáltatótól.

"Történelmi lépés lenne" rákényszeríteni a szolgáltatókat arra, hogy akinek erre nagy szüksége van, annak európai szintű betegellátást nyújtson hosszas várakozási idő helyett.  A sajtótájékoztatón az államtitkár az MTI kérdésére kifejtette: elkészült a finanszírozási kormányrendelet módosítása, amely a tervek szerint május 6-án kerül a kormány elé. A módosítás egyik legjelentősebb eleme a gyors diagnosztika, ami a betegbiztonságot szolgálja, de ehhez az egészségügyi szakma teljes összefogására van szükség.  

Ha a háziorvos a CT-, MR- vagy összetettebb laboratóriumi vizsgálatra nem kapja meg a betege számára a 14 napon belüli időpontot a területileg illetékes szolgáltatótól, azonnal jelzi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Ezt követően az OEP intézkedik, másik szolgáltatóhoz irányítja a beteget.  

"A magyar egészségügy sok problémája mellett ez olyan ügy lehet, amiben a szakma irányítói és az egészségbiztosító a betegek érdekében tud összefogni"- jelentette ki Zombor Gábor. Hozzátette azt is, hogy a kormányrendelet módosítása összesen ötmilliárd forint felhasználását biztosítja majd.  A gyorsabb diagnosztizálás mellett szerepel benne az is, hogy "volumenkorlát-mentessé" válik az egynapos sebészeti ellátás, ami átalakíthatja a fekvőbeteg-ellátás egy részének finanszírozhatóságát. Ez főként a kisebb kórházaknak jelent nagyobb lehetőséget, mert kisebb költséggel tudnak korszerűbb ellátást biztosítani.

A várólisták csökkentéséről szóló program jogszabályi leírása is ebben a rendeletmódosításban szerepel, hogy "pozitív ösztönzőkkel inspirálja a kórházakat és kórházi osztályokat a listák csökkentésére". Zombor szerint már eddig is több mint ötezerrel kevesebben szerepelnek a várólistákon.  Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a bejelentés kapcsán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "nagyon nagy lépés" lenne a 14 napon belüli diagnosztizálás elérése. Összességében az alapellátási törvény tervezetéről pedig azt mondta: nagyon sok kérdésben végre áttörést hozhat az új jogszabály.

LMP: Orbán álmáért nem kell feláldozni a Városligetet

 A Városligetben tartott sajtótájékoztatót Széll Bernadett, az LMP társelnöke. A politikus leszögezte:  a terület maradjon park, vagyis újítsák fel a környezetet, de ne épüljenek új múzeumok.

 A városligeti projekt előkészítése során ugyanaz a "Fideszes virtus" érvényesül, mint az elmúlt öt évben, éppen a szakértők és az érintettek, az itt élők véleményét nem kérte ki senki - hangsúlyozta Széll Bernadett.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosban így is alig van zöld terület. Példaként említette, hogy amíg a nemzetközi ajánlás lakosonként 21 négyzetméternyi zöld területet tart megfelelőnek egy Budapest méretű településen, addig ez az arány a VI. kerületben 1 négyzetméter alatt van.  Ebben a helyzetben a kormánynak olyan fejlesztési programot kellene kidolgozni a Városligetre, ami nem csökkentené, hanem növelné a zöld területet.

Csárdi Antal a párt fővárosi képviselője azt hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósításának a terve szembe megy a budapestiek akaratával és nem illeszkedik a fővárosi közgyűlés által elfogadott Budapest 2030 programhoz sem.  Amennyiben tényleg szükség van múzeumi épületekre, azokat biztosan nem a Városligetben kell felépíteni - hangsúlyozta a politikus.

Május 8-áig vizsgálják meg a gyakorló iskolák helyzetét

A felsőoktatásért felelős államtitkár ígérete szerint semmilyen döntés nem született és nem is fog születni a gyakorló iskolák átvételéről az egyetemek és az iskolák véleményének figyelembe vétele nélkül.

Palkovics László elmondta, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkárság áttekintette az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló iskolák működését. Közlése szerint a vizsgálatok során elsősorban azt nézte meg a tárca, hogy a gyakorló iskola mennyire tölti be azt a funkcióját, amelyre hivatott - vagyis, hogy megfelelő létszámú pedagógus hallgató tölti-e ott a gyakorlati idejét.

Az államtitkár szerint a 70 intézményből mindössze 9 esetében tűnik úgy, hogy nincs elegendő pedagógus hallgatója az iskolának, tehát a felsőoktatási intézménynek nincs feltétlenül szüksége arra a gyakorló iskolájára. Annál is inkább, mert az érintett felsőoktatási intézmények több gyakorlóhellyel is rendelkeznek, továbbá az egyetemeknek lehetőségük van arra is, hogy szerződést kössenek egy iskolával, amely aztán szintén tud gyakorlóhelyként működni. Ezért kérte azt az államtitkárság az érintett felsőoktatási intézményektől, hogy május 8-áig vizsgálják meg, valóban szükségük van-e az adott gyakorló iskolára. Amint ezek a vizsgálatok lezajlanak, a tárca, az egyetemek és az érintett gyakorlóhelyek közösen hoznak majd döntést arról, hogy ki legyen az adott gyakorló iskola fenntartója.

Amennyiben az a döntés születik, hogy egy intézmény kerüljön át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásába, különösebb változás nem fog történni, mivel ezek az iskolák most is állami fenntartásban vannak, hiszen az egyetemek is állami fenntartásúak. Az iskolák nem szűnnek meg, ugyanolyan formában tudnak tovább működni, ahogyan eddig is működtek. Itt inkább az a kérdés, hogy a felsőoktatási intézménynek valóban feladata-e az, hogy egy olyan gyakorló iskolát működtessen, amire egyébként nincsen szüksége - közölte Palkovics László.