Előfizetés

ÁSZ-ellenőrzés lehet a brókerügyekben bukó önkormányzatoknál

Soron kívüli törvényességi ellenőrzést kér az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) a kormány azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek brókercégeknél. Ezt közölte Lázár János közölte csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kabinet kérése az, hogy az ÁSZ vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél. Közülük a legtöbbet, körülbelül 3,5 milliárd forintot Százhalombatta kockáztatta - mondta Lázár János.

A kabinet kérése az - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy az ÁSZ folytasson le soron kívüli törvényességi ellenőrzést ezeknél az önkormányzatoknál, vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél. A miniszter a karcagi Kun-Mediátor-ügyet kérdésre szimpla bűncselekménynek minősítette, utalva arra, hogy a szervezet engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységet.

Lázár János tájékoztatása szerint 24 olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. A befektetések összege 10,8 milliárd forintot tesz ki.

"Kókler áfacsökkentés" helyett valódi lépéseket sürget az MSZP

A brókerkormány luxusban élő politikusainak fogalmuk sincs a magyar valóságról: ezt Rogán Antal RTL Klubnak adott zavaros nyilatkozata is bebizonyította, amikor összekeverte a sertéshúst a baromfival. Kétségbeejtő, hogy olyan fideszes milliomosok döntenek az élelmiszerek áfájáról, akik azt sem tudják, hogy baromfihúsból több fogy Magyarországon, mint sertésből - írják szocialista politikusok közleményükben.  

Az MSZP szerint elég a kókler törvényalkotásból! Követeljük, hogy a brókerkormány pártjai az összes, a kiskeresetű fogyasztók által vásárolt alapvető élelmiszer áfáját vigyék le 5 százalékra! Ezzel nem csak a sertéshús lehet olcsóbb, hanem a baromfihús, a tej, a félkemény sajtok, az európai zöldségek és gyümölcsök, édesvízi halak, a tojás, a fehér- és félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle és a vizes kifli is. Erről az MSZP-nek benyújtott törvényjavaslata van!

(Lásd: http://www.parlament.hu/irom40/04394/04394.pdf)

Ez egy csapásra megszüntetné az áfacsalásokat, olcsóbb lenne az élelmiszer, a gazdák pedig nagyobb forgalmat könyvelhetnének el.

Ez az áfacsökkentés kevesebbe kerülne, mint az SZJA tervezett 1 százalékos mérséklése, viszont sokkal több pénzt hagyna a kiskeresetű emberek zsebében. Ezért az MSZP szerint, ha a kormány adót akar csökkenteni, akkor ez csak a legfontosabb alapvető élelmiszerek áfája lehet.

Gőgös Zoltán,
elnökhelyettes, országgyűlési képviselő

Harangozó Gábor,
a Mezőgazdasági bizottság alelnöke

Legény Zsolt,
országgyűlési képviselő"

Lázárnak címezte felszólítását a Transparency

A Transparency International Magyarország a Miniszterelnökséget vezető miniszternek írt nyílt levelet. A korrupcióellenes szervezet azt várja a kormánytól, hogy akár büntetőjogi eszközökkel is derítse ki, hogy ki felel a korrupt és pazarló EU-s pénzfelhasználásért. 

"Tisztelt Miniszter Úr! A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) szerint Magyarországot 35 milliárd forintnyi kár érheti az európai uniós források felhasználását érintő visszaélések és a korrupt közbeszerzési eljárások miatt. Számításunk alapja az Európai Bizottság 2015. április 10-ei, a sajtó útján nyilvánosságra került határozata, amely súlyos gondokat tárt fel a Gazdasági Operatív Program keretében támogatott egyes projektekkel kapcsolatban. A határozat szerint az egyik fő probléma, hogy a támogatásban részesített „műveletek kiválasztására alkalmazott eljárások” hiányosak voltak, ami minden valószínűség szerint megkönnyítette azt, hogy az arra nem alkalmas pályázatok is támogatást kapjanak.

Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a pályázatok értékelői „a költségvetések megvizsgálásakor nem jártak el kellő körültekintéssel.” Vagyis túlárazott projekteket is befogadtak, amelyek keretében a piaci árnál drágább beszerzésekre került sor. Ez sérti a gazdaságosság elvét, amelynek értelmében „a felhasznált erőforrások ára nem lehet magasabb a rendes piaci árnál.”

A határozat szerint a vizsgált projekteket jóváhagyó és a végrehajtást ellenőrző hazai intézményrendszernek lenne hova fejlődnie. Az Európai Bizottság szerint ugyanis ezek „működésében olyan súlyos hiányosságok tapasztalhatók”, amelyek megkérdőjelezik a „kifizetések megalapozottságának igazolására vonatkozó eljárások megbízhatóságát.” Példának okáért a magyarországi „irányító hatóság nem tárt fel nem elszámolható kiadásokat” a túlárazott projektek ellenőrzése során.

Az Európai Bizottság a feltárt hiányosságokra figyelemmel, illetve azért, mert a magyar kormány ezek cáfolatára „nem nyújtott be meggyőző érveket”, felfüggesztette az érintett projektek finanszírozását. Ez az intézkedés összesen 700 milliárd forint ideiglenes zárolásával jár. Az Európai Bizottság szerint „minimum 5%-os korrekció lenne megfelelő”, ami azt jelenti, hogy Brüsszel a Magyarországnak járó források egy részének az elvonását tervezi. Az elvonás csak az adott projektet érinti, vagyis az elvont összeg elvileg más fejlesztésekre még felhasználható.

Figyelemmel azonban arra, hogy a 2007-2013. közötti finanszírozási ciklusról van szó, aligha valószínűsíthető, hogy Magyarországnak lehetősége nyílik a korrekció keretében elvont források pótlólagos lehívására. A határozatból nem derül ki, hogy az Európai Bizottság pontosan mekkora összeg elvonását tartja indokoltnak, Magyarországnak azonban akár 35 milliárd forint elvesztésével is számolnia kell.

A TI Magyarország egyébként már sokszor felhívta a figyelmet a magyarországi közbeszerzések súlyos korrupciós kockázataira, és arra, hogy az európai uniós források magyarországi kezelése sem mentes a korrupciótól. A korrupció ellen küzdő szervezetként már korábban rámutattunk arra, hogy az állami és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat részben maga a közbeszerzési szabályozás teszi lehetővé. A korrupció jeleit észleltük az uniós támogatások elosztását meghatározó szabályozásban is. 2013-as kutatásunkban jeleztük, hogy az uniós beruházások közül azok a leggyanúsabbak, amelyeket a kormány kiemelt projektté nyilvánít, ilyenkor ugyanis verseny nélkül kap támogatást a kedvezményezett.

Legutóbb a kormány korrupcióellenes stratégiájára tett észrevételeinkben hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az uniós projektek egy része túlárazott és a beruházások nem átláthatóak. A túlárazott uniós projektek pedig korrupt közbeszerzésekhez vezetnek, hiszen az uniós pénzeket a nyertes pályázók nagyrészt közbeszerzéseken keresztül költik el. Nemcsak a TI Magyarország, hanem az Európai Bizottság is felemelte a szavát a közbeszerzési korrupció ellen: az Európai Unió korrupció elleni jelentése megállapította, hogy Magyarországon a közbeszerzések közel felében egyetlen cég tesz ajánlatot, vagyis egyszereplős verseny zajlik.

Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti azt, hogy a gyakorlatban miként történik a projektek túlárazása. Az Európai Unióból származó forrásokból megvalósuló projektek túlárazása valótlan tartalmú költségvetési tervek készítésével és a ténylegesnél nagyobb összegről kiállított, azaz valótlan tartalmú számlák felhasználásával történik. Ez a költségvetési csalás, vagy annak kísérlete gyanúját veti fel. Az így megszerzett források felhasználására Magyarországon lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban is felmerül a korrupció gyanúja, hiszen a szerződés összege meghaladta a valós piaci árat. Nem meglepő, hogy az Európai Unió azt várja a magyar kormánytól, hogy tegyen lépéseket „az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás” biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság azt is leszögezte, hogy Magyarországnak „jelentősen javítania kell” az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások felderítésére és megelőzésesére szolgáló magyarországi megoldásokat.

A TI Magyarország ezért Miniszter Urat – mint a kormány európai uniós ügyek koordinációjáért, és az európai uniós források felhasználásáért felelős tagját – a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri. Kérjük továbbá, hogy a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást. A költségvetési csalás gyanúja miatt pedig azt kérjük, hogy Miniszter Úr kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását.

Miniszter Úr szíves együttműködését megköszönöm.

Budapest, 2015. április 23.
Tisztelettel:
Martin József Péter
ügyvezető igazgató"