Előfizetés

Brókerbotrány - A volt PSZÁF-elnök nem emlékszik semmi rendkívülire

Publikálás dátuma
2015.04.23. 13:12
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi vezetője semmi olyan eseményre nem emlékszik, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében - derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén.

Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt, de Szűcs Lajos elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen. 

Ebben Farkas István hangsúlyozza: a felügyelettől való távozása óta 6 év telt el, az albizottság pedig olyan, 6-11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető több tucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette: ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére. A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre; ő 2009-2010-ben volt a PSZÁF elnöke, és azért nem tudott jelen lenni a csütörtöki ülésen, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.

Korábban írtuk, hogy megelőzhető lett volna a Quaestor-botrány, ha 2010-ben Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori vezetője nem szüntette volna meg egyik napról a másikra a pénzügyi visszaélések elleni főosztályt. Magyar György ügyvéd szerint ezeknek a rendkívül képzett pénzügyi nyomozóknak feladatai közé tartozott egyebek mellett a bűnmegelőzés, a felderítés és az operatív együttműködés a rendőrséggel, a nyomozás taktika kidolgozása. Ezek a pénzügyi, kiemelt szakértelemmel rendelkező nyomozók adtak szakvéleményt az ilyen ügyekben, de a bírák, ügyészek, rendőrök továbbképzésében is részt vettek. A főosztály előzetesen ellenőrizte az ügyfélbetéteteket, letéteket, hogy nincs-e visszaélésre lehetősége egy-egy a pénzügyi intézménynek. Ez a szervezet valószínűleg észrevette volna például a Quaestor esetében a 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátást is - tette hozzá az ügyvéd.

Iliescu beismerte: engedélyt adott a CIA-nak

Anélkül hagyott jóvá „elvileg” egy CIA kérést Ion Iliescu volt román államfő 2002-2003-ban, hogy tudta volna pontosan mire is bólint rá. Azaz nem volt tudomása arról, hogy az amerikai hírszerzés titkos börtön létesít Románia területén- ezt maga Ion Iliescu nyilatkozta a német Der Spiegelnek egy interjúban. Sőt a veterán politikus volt hivatalvezetőjét is bemártotta, azt mondta, hogy a részleteket  Ioan Talpes ismerte. 

Az állítólagos titkos romániai és lengyelországi  CIA-börtönök ügye nagy visszhangot keltett világszerte, az Amnesty International jogvédő évek óta szorgalmazza a kérdés tisztázását, az európai államok szerepének tisztázását, a washingtoni szenátusi jelentés tavaly decemberi nyilvánosságra hozatala után pedig a felelősök mielőbbi bíróság elé állítására szólította fel az jogvédő szervezet azokat az országokat, amelyekben a gyanú szerint az Egyesült Államok Központi Hírszerző Szolgálata (CIA) olyan titkos börtönöket üzemeltetett, amelyekben törvénytelen körülmények között tartottak fogva és kínoztak iszlamista terrorizmussal gyanúsított személyeket.

Talpes valóban még az amerikai szenátusi jelentés nyilvánosságra hozatala előtt elismerte, hogy Románia egy vagy két titkos börtön létrehozására adott engedélyt, azért, hogy megkönnyítse Románia NATO-csatlakozását. Az Amnesty International azonban azt állítja, Románia cserében több millió dollárt kapott az amerikai kormánytól.

Traian Basecu volt államfő azonban kategorikusan tagadta, hogy titkos CIA-börtönök  működtek volna Romániában. Basescu 2004-től volt Románia elnöke, tavaly decemberben vált meg hivatalától. 

Iliescu beismerte: engedélyt adott a CIA-nak

Anélkül hagyott jóvá „elvileg” egy CIA kérést Ion Iliescu volt román államfő 2002-2003-ban, hogy tudta volna pontosan mire is bólint rá. Azaz nem volt tudomása arról, hogy az amerikai hírszerzés titkos börtön létesít Románia területén- ezt maga Ion Iliescu nyilatkozta a német Der Spiegelnek egy interjúban. Sőt a veterán politikus volt hivatalvezetőjét is bemártotta, azt mondta, hogy a részleteket  Ioan Talpes ismerte. 

Az állítólagos titkos romániai és lengyelországi  CIA-börtönök ügye nagy visszhangot keltett világszerte, az Amnesty International jogvédő évek óta szorgalmazza a kérdés tisztázását, az európai államok szerepének tisztázását, a washingtoni szenátusi jelentés tavaly decemberi nyilvánosságra hozatala után pedig a felelősök mielőbbi bíróság elé állítására szólította fel az jogvédő szervezet azokat az országokat, amelyekben a gyanú szerint az Egyesült Államok Központi Hírszerző Szolgálata (CIA) olyan titkos börtönöket üzemeltetett, amelyekben törvénytelen körülmények között tartottak fogva és kínoztak iszlamista terrorizmussal gyanúsított személyeket.

Talpes valóban még az amerikai szenátusi jelentés nyilvánosságra hozatala előtt elismerte, hogy Románia egy vagy két titkos börtön létrehozására adott engedélyt, azért, hogy megkönnyítse Románia NATO-csatlakozását. Az Amnesty International azonban azt állítja, Románia cserében több millió dollárt kapott az amerikai kormánytól.

Traian Basecu volt államfő azonban kategorikusan tagadta, hogy titkos CIA-börtönök  működtek volna Romániában. Basescu 2004-től volt Románia elnöke, tavaly decemberben vált meg hivatalától.