Előfizetés

Vitatja a vádat az auschwitzi lágerőr

A vádlott meghallgatásával folytatódott szerdán Németországban az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr pere. A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröning vitatja a vádirat fő állítását, miszerint az auschwitz-birkenaui haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot 1944. május 16. és július 11. között.

Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyar zsidót hurcoltak.

Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon zajló per második tárgyalási napján tartott meghallgatásán azt mondta, hogy azokban a hónapokban már nem tartozott a feladatai közé a foglyok csomagjainak őrzése, mert előléptették, így csak három alkalommal végzett ilyen tevékenységet, amikor másokat helyettesített a vasútállomás úgynevezett rámpáján.

A vádhatóság szerint Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. A vagonokból kihajtott foglyokat a rámpán két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek. A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat, a bennük talált pénzt bevételezte és Berlinbe küldte az SS illetékeseinek.

Oskar Gröning kedden, az első tárgyalási napon tett nyilatkozatában azt mondta, "erkölcsileg bűnrészes" a megsemmisítő tábor üzemeltetésében, és ezért bocsánatot kér, de ügyének büntetőjogi vonatkozásait a bíróságnak kell megítélnie. A 93 éves férfi szerdán a tanácsvezető bíró kérdéseire válaszolva egyebek között elmondta, hogy 1940-ben, 19 évesen azért jelentkezett az SS-be, mert vonzotta, hogy a szervezet a hadsereg felett álló "kasztot" alkot, de azt nem tudta, hogy mivel foglalkozik.

Auschwitzról azt gondolta, hogy "egy olyan átnevelő tábor, mint sok másik". A lágerbe 1942-ben helyezték több társával együtt. Előtte egy titkos berlini eligazításon csupán azt közölték velük, hogy "kényelmetlen feladat" vár rájuk, amelyet azonban "a végső győzelem érdekében el kell végezni". Az áthelyezés előtt titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk. Arról a helyszínen, az első este szerzett tudomást, hogy Auschwitz-Birkenau megsemmisítő tábor. A helyi SS-tagok először csodálkoztak. "Nahát, ti nem is tudjátok ezt? Aztán elmondták, hogy a munkaképtelen személyeket - szaknyelvi kifejezéssel - elintézik" - mondta Oskar Gröning a bíróságon a Bild című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint. Hozzátette: a gázkamrák és a krematóriumok "kapacitása igen korlátozott volt", de a helyiek "dicsekedtek, hogy 24 óra alatt el tudnak intézni 5 ezer halottat".

Oskar Gröninget a tábor "devizaosztályára" helyezték. Egyebek között elmondta, hogy Auschwitz félelemmel töltötte el, és 1942 novemberében a rámpán szolgálatteljesítés közben rendkívüli élményben volt része. A hátrahagyott hulladék között felsírt egy csecsemő, mire egy szakaszvezető odalépett, felkapta a csecsemőt és egy teherautónak csapta. "A sírásnak vége szakadt. A szívem megállt" - mondta a vádlott, kiemelve, hogy addig Adolf Hitler náci vezető elkötelezett híve - "Adolf-hű" - volt, de akkor "világok törtek össze" benne és másnap kérte az áthelyezését a frontra. Kérelmét azonban csak 1944 októberében teljesítették.
Ügyvédje szerint az Auschwitz könyvelőjének is nevezett vádlott nem vett részt gyilkosságban, és a jelenlét a haláltáborban nem elégséges ahhoz, hogy elmarasztalják a terhére rótt bűncselekményekben. A vádhatóság szerint viszont az Auschwitz-Birkenauban kifejtett tevékenységével hozzájárult a legyilkolt foglyok halálához, anélkül is, hogy aktívan közreműködött volna emberölésben.

Oskar Gröninget legkevesebb 3 év szabadságvesztésre ítélhetik. A bíróság 27 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót július végére. A hannoveri ügyészség által indított perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.

Félrehord a német fegyver

Publikálás dátuma
2015.04.22. 19:08
Fotó: Getty Images, Joern Pollex
Leselejtezik a német hadsereg (Bundeswehr) katonáinak első számú fegyverét, a G36 gépkarabélyt, mert félrehord.

A gépkarabély jelenlegi változatának "nincs jövője a Bundeswehrben" - mondta Urusula von der Leyen védelmi miniszter szerdán Berlinben, miután zárt ülésen tájékoztatta a parlament (Bundestag) szakbizottságát a lőfegyver körüli ügyekről, amelyek hetek óta hullámokat vetnek a német belpolitikában.

A Bundeswehr több mint 167 ezer G36-ossal rendelkezik, a fegyver a katonák alapfelszerelésének része 1997 óta. A Bundeswehr külföldi küldetésein jelenleg 3 ezer katona használja. Találati pontossága azonban nagy hőterhelés esetén nem megfelelő, vagyis félrehord, amikor a csöve erősen felmelegszik, és ez veszélybe sodorhatja a katonákat. Például Afganisztánban - ahol a Bundeswehr legutóbbi, április közepén kiadott jelentése szerint 820 német katona szolgál - 300 méteres lőtávolságot tekintve 33 százalékkal csökkenhet a fegyver találati pontossága, amikor gyors egymásutánban adnak le lövéseket vele, állapították meg a német sajtóban ismertetett vizsgálatok.

A gyártó, a német Heckler & Koch vitatja a védelmi minisztérium megbízásából készített elemzések megállapításait. A tárca viszont végül a fegyver leselejtezése mellett döntött. A minisztérium most azon dolgozik, hogy a katonák minél előbb megfelelő fegyvert kapjanak a G36-os helyett - mondta Ursula von der Leyen újságíróknak. Azt nem zárta ki, hogy az új gépkarabély a G36-os egy módosított konstrukciója lehet. Több lap szerdán arról írt, hogy a tárcánál már 2012 óta ismert, hogy gond van a fegyver lövéspontosságával. A minisztérium fegyverzetfejlesztésért felelős osztálya súlyosnak ítélte a problémát - idéztek lapok egy 2012 márciusában kelt minisztériumi dokumentumot. Az ellenzéki pártok élesen bírálták a 2013 végén hivatalba lépett védelmi minisztert, amiért eddig nem foglalkozott a G36-os ügyével, és bírálták a konzervatív CDU-politikus elődjét is, a szintén CDU-s Thomas de Maiziere jelenlegi belügyminisztert is.

Nyugtát kell írni a borravalóról

 Romániában megadóztatják a borravalót - döntötte el szerdán a bukaresti kormány, amely sürgősségi rendeletet fogadott el erről.

A rendelkezés szerint a kereskedelmi egységeknek külön nyugtatömbön kell regisztrálniuk a borravalót, amit 16 százalékkal adóztatnak meg. Romániában ennyi ugyanis a társasági adó, és ezentúl a borravaló is adóköteles bevételnek számít.
A borravaló ugyanakkor áfa-mentes és amennyiben az alkalmazottak között szétosztják, nem kell magasabb társadalombiztosítási járulékot sem fizetni utána. Ez a rendelet része a román kormány azon intézkedéssorozatának, amit az adócsalás visszaszorítása érdekében hozott meg az elmúlt hetekben.

A vendéglátó-ipari egységekben az alkalmazottak saját pénzét naponta nyilvántartásba kell venni, ugyanis amennyiben az adóellenőrök eltérést tapasztalnak a vizsgált üzletben lévő pénz és a leszámlázott összegek között, szigorú büntetéseket rónak ki.
Ezeket a szankciókat enyhítette szerdán a bukaresti kormány, hiszen több tucatnyi üzletet bezártak már az említett különbségek miatt, amit később maga a miniszterelnök is túlzásnak nevezett az általános közfelháborodás hatására.

A kormány most főleg az üzletek ideiglenes bezáratásának feltételeit enyhítette, így ezzel a szankcióval a két éven belül "visszaesőket" büntetik, és nem sújtják a tulajdonosokat ilyen drasztikusan már az első kihágásnál.

A román kormány arra számít, hogy a borravaló megadóztatása nyomán az idén 154 millió lej (1 lej 67,75 forint), a jövő évben 300 millió lej, három és fél év alatt pedig összesen 1,11 milliárd lej folyik be az államkasszába. A román kormány az elmúlt hetekben adócsökkentést jelentett be, meghirdette a nyugtalottó elnevezésű szerencsejátékot, és korlátozta a készpénzzel való kifizetéseket, mindezt az adócsalás visszaszorítása érdekében.