Előfizetés

Még sincs szegregáció?

Publikálás dátuma
2015.04.23. 07:12
A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem (CEU) aktivistái, valamint civilek demonstráltak tegnap a
A civil jogvédők az Európai Bizottsághoz fordulnak jogorvoslatért, mivel szerintük az önkormányzat előidézte, a görög katolikus egyház pedig fenntartotta a cigány gyerekek elkülönítését, s ezt a korábbi ítéletek is igazolták.

„A kúria döntése egyfajta útmutatás ahhoz, hogyan lehet ma Magyarországon szegregált iskolát működtetni” A Kúria jogerősen kimondta, hogy nem sérült az egyenlő bánásmód elve a nyíregyházi Sója Miklós Általános Iskolában. A döntés pont az ellenkezője a korábban első és másodfokon meghozott. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) keresete annak kimondását, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket az iskolában.

A bírói indoklás szerint nem volt az egyenlő bánásmód sérelme, az eljárást kezdeményező CFCF pedig sem a görög katolikus egyház által működtetett iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Emellett a szülőknek volt módjuk más intézménybe járatniuk gyermekeiket, mert az iskolai buszjárat megszűnése után az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak.

„A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskolaműködtetést, ahol jelentős arányban élnek romák” – indokolta döntését a Kúria, továbbá kiemelték, hogy az egyház azért sem szegregálta a diákokat, mert minden iskoláskorú gyereket felvettek az iskolába, így a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem utasították el. Emellett a helyi roma önkormányzat is egyetértett az intézmény újraindításával.

A CFCF szerint fekete nap ez a magyar oktatás történetében: „A kúria döntése egyfajta útmutatás ahhoz, hogyan lehet ma Magyarországon szegregált iskolát működtetni” – vélekedett az ítéletről Daróczi Gábor a jogvédő szervezet elnöke, hangsúlyozva, hogy mivel egyházi működtetésű az intézmény több támogatási pénzhez is jut.

Daróczi továbbá elmondta, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügyben, majd hozzátette, hogy Csehország ellen nemrégiben indított kötelezettségszegési eljárást az EU szegregáció miatt, valamint Szlovákia is vizsgálatokra számíthat a jövőben, így nem lenne meglepő, ha ez Magyarországon is megtörténne. Südi János, volt oktatásügyi államtitkár szerint elméletileg az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az ítéletet, de erre kevés esély van, így csak az EU-hoz lehet továbbvinni az ügyet.

Lapunk korábban megírta, hogy a CFCF szerint a roma diákok elkülönített nevelése nem vezet jó útra, még akkor sem, ha azt az egyház teszi a "szeretetteljes felzárkóztatás" jelszava alatt, ezért is indítottak pert az önkormányzat, az egyház, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) ellen is. A bíróság első- és másodfokon is kimondta, hogy az önkormányzat - az iskola pénzbeli támogatásával, az integrált iskolákba induló buszjárat megszüntetésével - előidézte, a görög katolikus egyház pedig jogellenesen fenntartotta a cigány gyerekek elkülönítését.

A per során Balog Zoltán humánminiszter végig kiállt az iskola mellett, s a civil jogvédők szerint még a köznevelési törvényen is úgy változtatott, hogy miniszteri rendelettel adhasson felmentést egyes intézményeknek a szegregáció tilalma alól. Igaz, Balog szerint ez félremagyarázás: a törvénymódosítással éppen hogy a szegregáció ellen kívánták felvenni a harcot.

Legalább 500 millió a kár a Belvárosban

B.L.N.
Publikálás dátuma
2015.04.23. 07:07
Illusztráció: Népszava
Legalább 500 millió forintos kár keletkezett a gyanús belvárosi ingatlaneladásoknál - közölte a Fővárosi Főügyészségre hivatkozva a főként Rogán Antal polgármestersége idejére tehető furcsa értékesítési gyakorlat miatt feljelentést tevő Juhász Péter.

Az Együtt képviselője szerint ez már azt jelenti, hogy nem pusztán "jelentős" - mint ahogy arról feljelentése is szólt -, hanem különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoznak. Ha ezt más bűncselekménnyel - például ha kiderül, hogy a felelősök okiratot is hamisítottak - együtt követték el, azért 15 évi szabadságvesztés is járhat, ám ha megáll a bűnszervezeti elkövetés - mint arra Juhász építette is beadványát - azért már 25 év járhat.

Megírtuk, a főügyészség két hete súlyos kritikával dobta vissza az ügyet a Nemzeti Nyomozó Irodának, amely februárban, Juhász tavaly decemberi feljelentését vizsgálva arra jutott, "az eset összes körülményei alapján" egyértelmű, "nem bűncselekmény", hogy egy-két hónapos bérlőknek, áron alul, 30 százalékos kedvezménnyel árult ingatlanokat a Belváros. A főügyészség szerint viszont olyan értékbecslések alapján adták el az ingatlanokat, amelyek nem tekinthetők szakmai munkáknak, ráadásul a főügyészség szerint a bérlet valójában formálisnak tűnik, és gyanítható, hogy egyetlen célja "kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehetett”.

Ügyészségi forrásaink szerint az eladásokkal a kerületnek okozott kár az egymilliárd forintot is meghaladhatja, de ezt majd a nyomozás tisztázza. Hétfőre tanúként is beidézték Juhászt, ami eddig a feljelentése óta nem történt meg.

Mindenkinek legyen fontos az egészségügy!

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.04.23. 07:05
FOTÓ: Tóth Gergő
A jövő héttől kezdődhetnek meg a hivatalos egyeztetések a hatékonyabb kórházi ellátási rendszer kialakításának részleteiről a megyékben és a fővárosban most létrehozott egészségügyi egyeztető fórumokon. 

Az emberi erőforrások miniszterének napokban megjelent utasítása szerint a szerkezeti, gazdasági, szervezeti és szakmai kérdések megvitatására szolgáló egészségügyi bizottságok mellett a gazdasági kérdéseket külön szakmai körben tárgyalják majd az adott terület kórházi és klinikai vezetői és az OEP képviselője. A javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő jogosítványokkal rendelkező bizottságok a héten kezdték meg a munkát és már több kórházigazgató megkapta a meghívót az első egyeztető megbeszélésre – erősítette meg lapunk érdeklődésre a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Velkey György a szervezet debreceni konferenciájának nyitó napján tegnap úgy fogalmazott: szót kell emelni, hogy mindenki megérthesse, az egészségügy nemcsak az ágazat dolgozóinak ügye, hanem valamennyi itt élő egészséges és beteg ember gondja. A kormány mellett ezért a közvéleménynek is szól a kórházi szakma kongresszusán megfogalmazott üzenet, hogy előbbre kell sorolni a gondolkodásban a gyógyító munkát és ennek megfelelően kell kezelni az ágazat finanszírozását is.

A Kórházszövetség elnöke a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy a kongresszuson nem alakult ki egységes álláspont az ápolóknak az ágazat tarthatatlan bérviszonyai és munkakörülményei miatt a múlt hétvégén elindított fekete ruhás tiltakozó akciójával kapcsolatban, de a jelenlévők valamennyien úgy látják, közös fellépésre van szükség. A medicalonline.hu helyszíni tudósítása szerint Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) fekvőbeteg-ellátásért felelős alelnöke ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozta, hogy nagyobb baj van, mint gondolnánk, ezért ők is támogatják a tiltakozó akciókat, de inkább a fekete szalag viselésével értenek egyet, nem pedig a fekete pólókkal. Mivel a március 21-i nagygyűlésükön kiadott 12 pontjukra és nyílt levelükre az elmúlt egy hónapban nem kaptak választ a kormányzattól, gőzerővel készülnek az egészségügyben dolgozókért és a biztonságos betegellátásért május 12-re meghirdetett Egészségmenetre.

A Kórházszövetség üzenetei között szerepel a fejlesztések folytatásának kérdése is. Velkey György lapunknak azt hangsúlyozza, hogy az utóbbi években – főként uniós forrásokból - megvalósult vidéki kórházi beruházásoknak egységesen örül a szakma, de a folytatásban Budapest és Pest megye intézményeinek is részesedniük kell a forrásokból, mert az országos ellátást nyújtó központi intézmények dolgozói sok helyen rendkívül rossz infrastrukturális körülmények között végzik munkájukat. A szövetség elnöke szerint szinte minden kórházban fejleszteni kell az informatikai rendszert és szükség lenne energetikai beruházásokra is, hisz ezek az intézmények az év minden napján működnek, nem mindegy tehát, hogy mennyi energiát használnak el.

A 2012-13-ban elindult, de az utóbbi másfél évben megakadt bérrendezés folytatását is sürgetik a kongresszus résztvevői. A Kórházszövetség elnöke elengedhetetlennek tartja a kiszámítható és szakmai szintekre lebontott életpályamodell kidolgozását, a mozgó bérek rendezését, az ápolók és szakorvosok mellett a gazdasági és műszaki alkalmazottak fizetésének emelését. A hálapénz utólagos elfogadását engedélyező legutóbbi igazságügyi minisztériumi javaslattal kapcsolatban pedig azt jegyezte meg az elnök, hogy az orvos- és intézményválasztást, a plusz szolgáltatások kérdéseit, a bérezést és még számtalan területet kellene érinteni egy sokoldalú szakmai és társadalmi vitában, hogy a folyamat végén meg lehessen szüntetni a hálapénz intézményét Magyarországon. Emlékeztetett rá, hogy eddig csak beszélgetések voltak a kérdésről, de módszeres egyeztetés nem kezdődött.

Velkey György nem tudta megerősíteni Zombor Gábor egészségügyi államtitkár tegnap reggeli televíziós kijelentését, amely szerint több kórház már meg is tudott állapodni a beszállítókkal a tartozások rendezéséről, tehát a napokban megkezdődhetnek a kifizetések. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ugyanakkor a kongresszuson úgy fogalmazott: a konszolidáció a kormányzati elképzelések szerint nem hajtható végre, hiába is íratnak alá betarthatatlan feltételeket tartalmazó vállalásokat a kórházak vezetőivel.

A Kórházszövetség idei kongresszusi üzenete a helyi kórházak és krónikus ellátó intézmények megőrzésének fontossága mellett mindenesetre hangsúlyozza azt is, hogy komolyabb betegségeket csak a jól felszerelt központokban lehet gyógyítani. A konferencia résztvevői több pénzt várnak az ágazatba – Velkey György százmilliárdos pluszforrást tartana szükségesnek a következő költségvetésben, amire a kórházi vezetők szerint növekvő mértékben lehet fedezet a válság után már fellendülő magyar gazdaságban.