Előfizetés

Szegregációs ügy - Demonstráltak a Kúria előtt (Fotók!)

Publikálás dátuma
2015.04.22. 14:45
A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem (CEU) aktivistái, valamint civilek demonstrálnak a budape
A Kúria teljes egészében elutasította szerdán a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.

A bírói indokolás szerint az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát. 

Kúria álláspontja szerint így nem sérült a szabad iskolaválasztás elve. A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskola működtetést, ahol jelentős arányban élnek romák.

A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem (CEU) aktivistái, valamint civilek demonstrálnak a budapesti Kúria épülete előtt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem (CEU) aktivistái, valamint civilek demonstrálnak a budapesti Kúria épülete előtt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az ítélethirdetéskor elhangzott: az egyház vállalta, hogy minden iskoláskorú gyereket felvesznek az iskolába, a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem utasítják el, a helyi roma önkormányzat pedig egyetértett az intézmény újraindításával. A Nyíregyházi Törvényszék tavaly februárban minősítette jogellenesnek a cigány gyerekek elkülönítését a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskolában az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány által indított polgári peres eljárásban. A másodrendű alperes, az intézményt működtető Hajdúdorogi Egyházmegye már akkor jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. 

Az elsőfokú ítélet az egyházmegye által működtetett iskolát nem kötelezte ugyan bezárásra, de újabb elsős osztályok már nem indulhattak volna. A bíróság emellett kötelezte a Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolát a jogsértés abbahagyására, valamint eltiltotta az ilyen és hasonló jogsértésektől. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozva a korábbi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és a Sója Miklós iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapodás és támogatási szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a roma gyerekek elkülönített módon történő oktatásának megszűnése érdekében indított pert. 

Az alapítvány azért hívta perbe az önkormányzatot és a Hajdúdorogi Egyházmegyét, mert álláspontja szerint az utóbbi a többségében romák által lakott Huszár-telepen lévő iskolában szegregált oktatást folytat, akadályozza az ott élő emberek integrációját és a társadalomba beilleszkedését. Tavaly novemberben a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletében is kimondta, hogy az iskola jogellenesen szegregál. A döntéssel az egyház és az önkormányzat nem értett egyet, ezért fordultak végül a Kúriához. 

A DK alelnöke az Európai Bizottsághoz fordul
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordul azt kérve, tegye meg a hátrányos megkülönböztetés gyakorlata ellen szükséges lépéseket.
A DK-s politikus erre úgy reagált: "mivel a hazai jogszolgáltatás immár nem nyújt védelmet a roma diákoknak", az Európai Bizottsághoz fordul. Niedermüller Péter utalt arra, hogy az Európai Unió dokumentumai sürgetik az iskolai szegregáció felszámolását, az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást is indított Csehország ellen ebben az ügyben.

 

Kapcsolódó
Folytatnák a szegregált oktatást

Veszélyes hulladék - Vegyiművek: valami megmozdult

A Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye által okozott súlyos kockázatok miatt a jövő nemzedékek szószólója hivatalból indított vizsgálatot kezdeményez az alapvető jogok biztosánál, hogy az illetékességi, illetve hatásköri viták tisztázása elősegítse a gyors és hatékony megoldást. 

Szabó Marcel közleményében egyebek között kitért arra is, hogy a szabálytalanul tárolt veszélyes ipari hulladékok ezer tonnái évtizedek óta szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vízkészleteket és a levegőt. Esetenként értékes védett területek tőszomszédságában, mint a balmazújváros-lászlóházai hulladéktároló, vagy sűrűn lakott térségben, mint a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye esetében.

A jövő nemzedékek védelmének alaptörvényben előírt kötelezettsége alapján minden érintett - gazdasági, kormányzati, hatósági - szereplőnek a mainál sokkal markánsabban kell szembesülnie felelősségével, és mindent meg kell tennie az újabb környezeti károk kialakulásának megelőzése érdekében - hívta fel a figyelmet Szabó Marcel.

Amint azt megírtuk: az Együtt április 10-én feljelentést tett környezetkárosítás miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Budapesti Vegyiművek veszélyes hulladékainak ügyében. Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője szerint bár az Illatos úti üzem működése hét éve leállt, azóta is veszélyes hulladékok szivárognak a talajba, a levegőbe, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok is maradtak a területen.

Kedd délután egyeztetést tartottak az illetékesek és döntöttek az Illatos úti méregtelep megszüntetéséről, amihez 1,1 milliárd forintra lenne szükség – írja a hvg.hu. V. Németh Zsolt környezeti államtitkár szerint közvetlen katasztrófahelyzet nem áll fenn, de indokolt az azonnali hatályú beavatkozás, ezért benyújtanak egy előterjesztést, amelyben a kormány támogatását kérik a veszélyes hulladék elszállításához. A területnek állami felelősségi körbe kell kerülnie, amihez a 8 éve húzódó felszámolásnak be kell fejeződnie. Ehhez a csődtörvény módosítására is szükség lenne.

Bár az illetékesek szép számmal gyűltek össze a tanácskozásra, Baranyi Krisztinát - aki többször is felszólalt a veszélyesanyag-telep felszámolásáért - nem tartották szükségesnek meghívni. Bácskai János, IX. kerületi polgármester szerint Baranyi felelősség nélkül beszél a dolgokról, ezért nem szóltak neki.

Matolcsy hazudott és csalt

Az Együtt szerint Matolcsy Györgynek távoznia kell a közéletből, mert hazudott és csalt a vagyonnyilatkozatával.

Pápa Levente, az Együtt alelnöke szerdai közleményében azt írta, pártja vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a jegybankelnök ellen, és azt követeli, hogy a Fidesz tegye lehetővé az MNB felügyelőbizottságának felállítását. Hozzátette: annak a gyanúja is felmerül, hogy a nemzeti bank létrehozott alapítványai azért kellettek, hogy a vezetők megkerüljék a bérplafont.

Az Együtt közleménye utal arra, hogy a Magyar Narancs szerint Matolcsy György nem szerepelteti vagyonnyilatkozatában a jegybank két alapítványából származó, havi 1,2 millió forintot kitevő jövedelmét arra hivatkozva, hogy azt jótékony célra ajánlotta föl. Az MNB vezetőjének érvelése azonban ellentmond a vonatkozó törvényi szabályozásnak, amely szerint minden adóköteles jövedelmet be kell vallania, függetlenül attól, hogy azt mire fordítja - szögezte le Pápa Levente.