Előfizetés

Germanwings - Amerikából perelnének a német hozzátartozók

Publikálás dátuma
2015.04.21. 07:40
Fotó: Europress/Getty Images
Hamarosan kezdődnek a kártérítési tárgyalások a Germanwings-légikatasztrófa áldozatainak hozzátartozói és a fapados céget is üzemeltető Lufthansa légitársaság illetékesei között. Elmar Giemulla, a hozzátartozókat képviselő ügyvéd a Reutersnek elmondta, fontolgatják, hogy az Egyesült Államokban indítják meg a pert, ha Németországban nem tudnak méltányos megállapodásra jutni a Lufthansával.

A német bíróságok az ügyvéd szerint az utazási költségeket, az áldozatok kieső jövedelmét, a haláleset pénzügyi következményeit veszik tekintetbe, de a hozzátartozóknak okozott érzelmi károkat nem.

A Lufthansa eddig 111 családnak fizetett egyenként 50 ezer eurós gyorssegélyt, közölte a légitársaság szóvivője, s a többi családot is minél előbb szeretnék kártalanítani. Az ügyvéd, aki várhatóan két amerikai áldozat családját is képviseli majd, legalább egymillió eurós (1,1 millió dolláros) kártérítést szeretne elérni.

A Germanwings 9525-ös járata március 24-én zuhant le a francia Alpokban, Barcelonnette közelében. A gépen tartózkodó 150 ember életét veszítette. Giemulla 21 német áldozat hozzátartozóit képviseli, köztük annak a diákcsoportnak a tagjait, amely spanyolországi csereútról tért volna vissza a szerencsétlenül járt Airbus 320-as géppel. A hozzátartozók attól tartanak, Németországban nem tudják érvényesíteni a kárigényüket a légitársasággal szemben.

Mint a fekete dobozok adatai megerősítették, a katasztrófát a repülőgép másodpilótája okozta, s kiderült, hogy a Lufthansa légitársaság tudott arról, hogy alkalmazottja, a 27 éves Andreas Lubitz depresszióban szenvedett.

A tragédiából okulva a német repülésegészségügyi szakorvosok szövetsége a pilóták egészségi állapotának gyakoribb és alaposabb ellenőrzését sürgeti. Véleményük szerint egyebek között ki kell terjeszteni a laborvizsgálatokat, ellenőrizni kell, hogy a páciens fogyasztott-e kábítószert vagy pszichés problémák kezelésére szolgáló gyógyszert. 

Végtelen menekültáradat

R.T.
Publikálás dátuma
2015.04.21. 07:32
Reménytelennek tűnik a menekültek helyzete FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARCO DI LAURO
Nem csillapodott a menekültáradat azután sem, hogy vasárnap elsüllyedt egy Líbiából indult, menekülteket szállító hajó a Földközi-tengeren, s több százan vesztették életüket. Tegnap ismét több tucatnyian fulladhattak a tengerbe. Csütörtökön rendkívüli uniós csúcsot tartanak a kérdésben.

Továbbra sincs megoldás a Földközi-tengeri menekültáradatra. Egy nappal azután, hogy sok százan vesztek a tengerbe, három újabb menekülteket szállító hajó is bajba került. Az egyik 300 személyt szállított a fedélzetén. Valószínűleg több tucatnyian haltak meg. Egy másik menekülteket szállító bárka Rodosz partjai előtt ment neki egy sziklának, hárman vesztették életüket, 93 embert sikerült megmenteni, közülük 30-at kórházba szállítottak. A parti őrség nem tudott választ adni arra, összesen hányan tartózkodtak a fedélzeten. A hajó Törökországból haladt a görög partok felé.

Tegnap egyperces gyászszünettel kezdődött meg az uniós külügyminiszterek ülése, amelyen az előző napon elhunytakra emlékeztek. Olaszország már régóta közös uniós fellépést követel a példátlan menekültáradattal szembeni küzdelemben, de a szép szavakon túl sok egyebet nem kapott Brüsszeltől. „El kell végre ismerni, hogy európai, s nem csupán olasz problémáról van szó. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak segíteni kell a bűnözők, embercsempészek elleni harcot” – hangoztatta Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter. Mint mondta, több támogatásra lenne szükség a mentőakciók során is.

Megdöbbenését fejezte ki a tragédia kapcsán Angela Merkel kancellár. Szóvivője útján „válaszokat” követelt a menekültkérdésre. Európa „elkötelezett a humanizmus iránt" - hangoztatta. Elismerte, hogy ezek a válaszok „nem könnyűek”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a menekültáradat akkor fékezhető meg, ha nyugalom lesz Líbiában. Mint mondta, ennek megvalósulásában az Európai Unió is segítséget nyújthat. A másik fontos feladatnak az embercsempészek elleni hatékonyabb fellépést nevezte meg. A német diplomácia vezetője azonban óva intett a túlzott elvárásoktól.

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa úgy vélte, hogy a Földközi-tenger nagyobb területeire kellene kiterjeszteni a mentőakciót. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt közölte, sokkolta a katasztrófa. Hozzátette, nem elég a mentőakció, megfelelő körülményeket kell biztosítani a menekültek számára. Csütörtökön rendkívüli európai uniós csúcstalálkozót rendeznek a vasárnapi tragédia miatt - közölték Brüsszelben. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke előzőleg nyitottnak mutatkozott a csúcstalálkozó megtartására vonatkozó javaslatra.

Valószínűleg sosem derül fény arra, pontosan hányan vesztették életüket a tragédiában. Az eredeti hírek 650-700 halottról szóltak. Félő azonban, hogy még ennél is többen vesztek a tengerbe. Egy túlélő ugyanis azt állította, hogy a hajón 950-en utaztak. Miután csak 28 személyt sikerült kimenekítenie a vízből az olasz parti őrségnek, így ez azt jelenti, hogy akár a 900-at is meghaladhatja a halálos áldozatok száma. Összesen 24 holttestet találtak meg. A hajó fedélzetén 40-50 gyermek és 200 nő utazhatott.

Tegnap folytatták a kutatást az esetleges túlélők után, ám az erőfeszítéseket nem koronázta siker. „Sajnos egyetlen túlélőre sem bukkantunk” – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága részéről Carlotta Sami, a RAInews 24 csatornának.

A tragédiát is az okozhatta, hogy túl sokan voltak a bárka fedélzetén, s amikor elhaladt mellette egy nagyobb hajó, a tömeg a bárka egyik oldalán gyűlt össze. Ezt a megterhelést azonban már nem bírta el a komp, s elsüllyedt. A túlélő azt is elmondta, hogy az embercsempészek körülbelül 300 embert bezártak a kabinokba, rájuk zárták az ajtót. Nekik esélyük sem volt a túlélésre.

Fej fej mellett Miliband és Cameron

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.04.21. 07:31
David Cameron: melyikük érveire hallgatnak inkább a választók? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Alig több mint két hét van hátra Nagy-Britanniában a május 7-i parlamenti választásig, de a felmérések továbbra is ellentmondásosak. A brit gazdaságnak jól megy, így a papírforma szerint David Cameron miniszterelnöknek jó esélye lehet a folytatásra. A toryk mégsem vezetnek, inkább fej-fej mellett állnak az ellenzék fő erejét jelentő Munkáspárttal. Mivel erőre kaptak a kis pártok is, a szokottnál jóval szorosabb a verseny, s várhatóan egyik hagyományos nagy párt sem tud elegendő mandátumot szerezni az önálló kormányalakításhoz.

A helyzet a legfrissebb, hétvégi felmérésözönt követően sem lett világosabb. A The Observer vasárnapi lapban közzétett Opinum-közvélemény-kutatás szerint négy pont előnyre tettek szert a konzervatívok, főképp azért, mert a Munkáspárt két ponttal visszaesett. A toryk 36 százalékon állnak, a Labour 32 százalékra számíthat. Az Európai Unióból való kilépést sürgető UKIP két ponttal javított, feljött 13 százalékra, a liberális demokraták 1 százalékponttal erősödtek, így 8 százalékuk lehet, a Zöldek pedig 5 százalékot érhetnek el. Az Opinum-felmérés már a múlt csütörtöki, ötpárti tévévita után készült, s meglehetős csalódás a Munkáspártnak: a Labour azt remélte, hogy vissza tudja szerezni az elmúlt két év nagy részében biztosan őrzött vezető helyét.

Ed Miliband

Ed Miliband

Mindeközben a Sunday Times számára készült YouGov-felmérés szerint 36 százalékkal a Munkáspárt vezet, 3 százalékkal megelőzve a torykat. A másik konzervatív vasárnapi lap, a Sunday Telegraph viszont fej-fej melletti állást jelez, s 32-32 százalékot mért mindkét nagy pártnak. A BBC több felmérést átlagolva arra jutott, a Konzervatív Párt 33-34, a Munkáspárt a 32-36, a UKIP a 10-17, a LibDem a 7-9, a Zöld Párt a 3-8 százalék közötti sávban mozog.

A tekintélyes brit gazdasági hetilap, a The Economist szerint a konzervatívok fölöslegesen folytattak személyeskedő kampányt a munkáspárti vezér, Ed Miliband ellen. Nem csak azzal vádolták meg, hogy a skótokkal összefogva „hátba támadja” majd Nagy-Britanniát, ahogy a szakszervezetekre támaszkodva hátba támadta bátyját a munkáspárti vezetőválasztáskor, hanem még azt is előhozták, hány barátnője is volt, mielőtt partnerét, gyerekei anyját feleségül vette.

A fiatalabbik Miliband – bátyja, David külügyminiszter volt Tony Blair kormányában – pártelnökké választása óta alacsonyabb támogatottságot élvezett, mint a pártja, ám ezen a televíziós viták kétségkívül változtattak. Növelték ismertségét, s eloszlatták a vele kapcsolatos tévhitek, előítéletek egy részét. Bár a hétpárti tévévitát a felmérések szerint a skót nacionalisták új vezetője, Nicola Sturgeon nyerte, Cameronnal összevetve Miliband harciasabb volt, s a közmegítélés szerint hajszállal jobban szerepelt.

Az öt ellenzéki pártvezér vitája nyomán pedig egyértelműen őt látták leginkább alkalmasnak a miniszterelnöki poszt betöltésére. Egy múlt heti MORI-felmérés szerint Miliband támogatottsága egy hónap alatt 12 százalékkal növekedett. Ám kétségtelen, hogy az Opinum felmérésben megkérdezettek 46 százaléka úgy véli, Cameron lenne a legjobb kormányfő, s csak 27 százalék gondolja ezt Milibandről.

Nagy-Britanniáról lévén szó, jellemző, mit mondanak a bukmékerek. A fogadóirodák összesített adatai szerint klienseik 48,21 százaléka a konzervatívok győzelmére tesz, 38,89 százalék pedig arra fogad, hogy a Munkáspárt nyer. Az összes többi tétre – jelezvén a kis pártok esélytelenségét – ezerszeres pénzt fizetnének.

Valamennyi párt közzétette választási programját, de ezek az ígérethalmok is legfeljebb hozzávetőlegesen igazítják el az érdeklődőket. Mint a Financial Timesban egy szakértő megjegyezte, az utolsó pillanatig bizonytalan szavazók nem e programokat olvasva határozzák el magukat, így a legfontosabb szerepük, hogy a jövendő koalíciós alkudozás alapját képezik.

A Munkáspárt 80 oldalas programját bemutatva Ed Miliband hangsúlyozta, „készen áll” az ország irányítására. Mivel a toryk azzal vádolják a Labourt, hogy tönkreteszi majd a gazdaságot, s káoszt hoz Nagy-Britanniára, a Munkáspárt legfőképpen a felelős kormányzást emelte ki. Minden célkitűzésük mellé azt is odaírták, hogy megvalósításához honnan lesz meg a fedezet. Egyik legfontosabb ígéretük a deficit ledolgozása. Az üzleti körök így is gyanakodnak a Blair-féle új Munkáspárt középutas vonalától balra álló Miliband terveire, így nemrég nyílt levélben óvták a választókat attól, hogy a Labourt juttassák hatalomra.

Miliband pártja azt ígéri, hogy 2019-ig óránként 8 fontra emelnék a minimálbért, egy évre befagyasztanák a vasúti viteldíjakat, 15-ről 25 órára emelnék a dolgozó szülők számára az ingyenes óvodai lehetőséget, a gáz- és villanyszámlákat 2017-ig befagyasztanák, 9 ezer fontról 6 ezerre csökkentenék az egyetemisták tandíját. A Munkáspárt nem készül EU-népszavazás kiírására, de a bevándorláson némiképp szigorítanának. Miliband legutóbb épp a külföldi orvosok magasabb szintű nyelvtudásának szükségességét sürgette.

Cameron a Konzervatív Párt 86 oldalas programját ismertetve a „jó élet” lehetőségével kecsegteti a választókat. A személyi jövedelemadó legmagasabb adósávját emelve mintegy 800 ezer embernek ígérnek adócsökkentést. A Munkáspárthoz hasonlóan a konzervatívok is javítanának az egészségügyi ellátás helyzetén, évi 8 milliárd font pluszt szánnának erre.

Margaret Thatcher egykori választási ígéretéhez visszanyúlva felkínálnák a szociális bérlakások kedvezményes megvásárlásának lehetőségét. A szélsőségesen Brüsszel-ellenes UKIP-tól tartva Cameron beígérte: ha megválasztják, 2017-ben népszavazást tartana az EU-tagságról, s az UKIP-ra rálicitálva a konzervatív kormányfő szigorítaná a külföldi munkavállalás feltételeit.

A toryk kitartanak az erős védelem mellett, fenntartják, hogy négy új Trident atomtengeralattjárót építenek, egyenként 25 milliárd fontért. Ezt a Skót Nemzeti Párt, fogadkozott Sturgeon, aki tegnap ismertette programját, mindenképpen meg akarná akadályozni. Az SNP nem mond le egy újabb függetlenségi népszavazás tervéről.

A liberális demokraták a konzervatívokkal is hajlandók lennének folytatni, de a Munkáspárttal sem zárják ki a koalíciókötést. „Egy konzervatívok vezette koalícióba a szívünket, egy munkáspártiba az eszünket vinnénk be” – fogalmazta meg álláspontjukat Nick Clegg. A liberális demokrata pártvezér kockáztat a legtöbbet: a konzervatívokkal kötött koalíció, s korábbi ígéreteik feladása miatt híveik büntethetik a pártot, s ha súlyos lesz a vereség, nem kizárt, hogy lecserélik a pártelnököt.

Többszáz oldalas programjukat bemutatva Clegg leegyszerűsítette a kérdést. „A választóknak legfőképpen azt kell eldönteniük, mit szeretnének. A UKIP, a skót nacionalisták vagy a liberális demokraták töltsék be május 8-án a mérleg nyelvnek szerepét?” – fogalmazott. Mivel a szélsőséges UKIP senkinek sem vonzó partner, a Munkáspárt pedig kizárta a koalíciót a skót nacionalistákkal, a liberális demokraták bizakodnak, hogy bármilyen koalíció is alakul, ők a tagjai lesznek.

Messze a bűvös 326 mandátumtól
Az alsóház 650 mandátuma közül 533-at Angliában lehet megszerezni, 59-et Skóciában, 40-et Wales-ben és 18-at Észak-Írországban. Margaret Thatcher egykor a szavazatok 42 százalékával több mint száz mandátumos többséggel kormányzott, Tony Blair 2005-ben a voksok 35 százalékával 64 mandátumos többséget szerzett. Ennek a korszaknak vége.
A 2010-es választáson a skót nacionalisták, a Zöldek és a UKIP együtt a szavazatok alig 6 százalékát szerezték meg, most egyenként is 5 százalék feletti szavazatarányra számítanak. A SkyNews a hétvégi előrejelzések alapján kiszámolta a mandátumok elosztását: a két nagy párt 278-278 képviselői helyet szerezhet – vagyis egyik sem éri el az önálló kormányalakításhoz szükséges 326 mandátumot.
A skót nacionalisták 6-ról akár 53-ra növelhetik mandátumaik számát – jórészt a Munkáspárt rovására: a Labournek az eddigi 41-ből legfeljebb négy skóciai helye marad. A liberális demokraták 28 helyett 16 képviselő helyet nyerhetnek. Mivel a brit választási rendszer jellegzetessége, hogy egyéni választókerületek vannak, s a győztes mindent visz elv érvényesül, a UKIP hiába gyűjt be sok szavazatot, várhatólag csak 2-3 mandátumot szerezhet.