Orosz ellenőrök magyar húsüzemekben

Megérkeztek Magyarországra az orosz állategészségügyi hatóság ellenőrei, akik ez év április 20-30. között helyszíni ellenőrzést végeznek, azon - általuk kijelölt - magyarországi üzemekben, amelyek már korábban felkerültek az orosz hatóság által engedélyezett létesítmények listájára - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-biztonságért felelős helyettes államtitkára.

Bognár Lajos, aki országos főállatorvos is, elmondta: az orosz szakemberek, magyar kollégáikkal közösen ma már üzemet ellenőriznek, naponta kettőt (kivéve április 20-át, amikor egyet, és április 27-ét, amikor nem lesz ellenőrzés).
Hozzátette: az orosz audit a magyar hatóság részvételével zajlik, és alapvetően a cégek működését vizsgálják az ellenőrök. A vizsgálandó cégek között szerepel például a Pick, a Kométa, a Master Good. Vagyis: nemcsak vörös húsokkal, hanem baromfival foglalkozó cégek; sőt, tejipari vállalat is szerepel az ellenőrzési listán.

A szaktárca korábbi tájékoztatása szerint a mostani helyszíni ellenőrzés a 2014 februárjában lezajlott magyarországi audithoz hasonlóan technikai jellegű. A mostani helyszíni ellenőrzés nem érinti az embargót. Az ellenőrzés célja, hogy amennyiben az orosz fél enyhít az Európai Unióra bevezetett embargón, az enyhítést követően a létesítmények azonnal szállíthassanak Oroszországba az engedélyezett termékkörökben.

Egy e hónap eleji moszkvai közlés szerint az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) egyeztette az illetékes magyar és görög hatóságokkal a hústermékek oroszországi exportjában érdekelt vállalatok ellenőrzésének részleteit. Az orosz szakhatóság azt követően számolt be erről, hogy Szergej Dankvert, a Rosszelhoznadzor vezetője telefonon beszélt magyar, illetve görög kollégájával.

Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter még egy márciusi nyilatkozatában úgy fogalmazott: Oroszország keresi annak lehetőségét, hogy enyhítsen az élelmiszerembargón Görögország és Magyarország esetében.
Oroszország tavaly augusztus 8-án rendelt el behozatali tilalmat az Európai Unió tagállamaiból, illetve Norvégiából, Kanadából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából származó élelmiszerekre, köztük gyümölcsökre és halakra.

Szerző

Tankoljon gyorsan!

Publikálás dátuma
2015.04.20. 16:53
A kép illusztráció. FOTÓ: Szalmás Péter
Emeli bruttó 9 forinttal a 95-ös benzin és 8 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI.

Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 370-371 forintra nő, míg a gázolajé 373-374 forintra.
A Mol legutóbb múlt pénteken változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 2 forinttal, a gázolajét bruttó 4 forinttal emelte.

A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015 január között mintegy 100 forinttal csökkent, az utóbbi három hónapban ugyanakkor fokozatosan 50 forinttal emelkedett.

A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta szintén csaknem 30 forinttal lett magasabb.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Szerző

Élesen kritizálták a Ligát a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2015.04.20. 15:56
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke (j) beszél, mellette Varga László, a Szakszervezetek Együttmű
Élesen kritizálta a Liga Szakszervezeteket a négy másik szakszervezeti konföderáció elnöke hétfőn egy közös sajtótájékoztatón Budapesten, amelyen azt is bejelentették, a jövőben még jobban szeretnék összehangolni tevékenységüket.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke úgy fogalmazott: a Liga az általa elnyert európai uniós támogatások jelentős részét a magyar szakszervezeti mozgalom "kivásárlására" fordítja, gyakorlatilag átcsábítja a többi konföderáció tagságát.
A hétfői sajtótájékoztatóval azt szeretnék demonstrálni, hogy "egy bizonyos morális, szakmai, politikai szint alá nem kívánunk menni" - hangsúlyozta az elnök.

A magyarországi munkavállalók kétharmadát képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint a MOSZ vezetői azt hangsúlyozták, hogy bár szervezetileg külön állnak, és sokszor volt szakmai, ideológiai konfliktusuk, most arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy amiben csak lehet, saját értékeik mentén együttműködnek, és a munkavállalók érdekében lépnek fel.

Kordás László, az MaSzSz elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: megszólalásukkal most azokra a sajtóhírekre reagálnak, amelyek szerint akadozik a szakszervezeti együttműködés. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és az Autonómok beolvadtak egy új konföderációba az MaSzSz-be, amelynek célja, hogy hatékonyabb, aktívabb közéleti szerepléssel hívják fel a kormány, a munkaadók, és a társadalom figyelmét a munka világának problémáira.
Hangsúlyozta: az MaSzSz a MOSZ-szal, az ÉSZT-tel és a SZEF-fel közös állásfoglalást is készített, amelyben kiemelik: bár a Liga látszólag "baráti jobbot" nyújt, valójában azonban különféle "mézesmadzag-ajánlatokkal igyekszik a többi konföderáció tagszervezeteit magához édesgetni".

Palkovics Imre kitért arra, hogy a konföderációk szerettek volna együtt ünnepelni május elsején, ám a Liga olyan feltételeket támasztott, amely miatt ez nem valósul meg. Elmondta, hogy a 2013-ban kiírt európai uniós támogatásokból szinte egyedül a Liga kapott kapacitásfejlesztésre és különböző programok megvalósítására forrást, ennek nagy részét azonban arra fordítja, hogy "különböző ajánlatokkal elcsábítsa" a többi konföderáció tagszervezeteit. Egy kérdésre válaszolva hozzátette, hogy bár a Munkástanácsok is nyert a pályázataival, azonban ezeket nem tudta megvalósítani forráskimerülés miatt.
Az elnök szerint a "döntéshozatal és a Liga Szakszervezetek valamilyen módon összeérnek".

Kuti László, az ÉSZT elnöke kifejtette: a konföderációknak vannak vitáik, de a gyakorlatban is sokszor bizonyították, hogy a munkavállalók érdekeiért össze tudnak fogni. Sokszor említik a magyar szakszervezeti mozgalom hibájaként, hogy túl sok konföderáció van - mutatott rá Kuti László, azonban úgy vélte, együtt és külön-külön is lehet jól dolgozni.
Az elnök szerint érdemes elgondolkozni azon, vajon kinek az érdeke, hogy a magyar szakszervezeti mozgalomban ne legyen egység, vagy hogy a munkavállalóknak ne legyen érdekképviselete.

Varga László, a SZEF elnöke is kiemelte: viták mindig is lesznek a konföderációk között, ez részben az ágazati struktúra sokszínűségéből is adódik. "Akik itt ülnek, velem együtt azt vallják, hogy a szakszervezet arról szól, hogy a közösen megbeszélt érdekeinket megpróbáljuk a partnerekkel együtt érvényesíteni" - mondta. Megfogalmazása szerint az, "amit a Liga elnöke időnként tesz a magyar szakszervezeti mozgalommal, és (...) néha a sajátjaival is, az nem a szolidaritásról szól".
Kordás László kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MaSzSz-nek több mint 200 ezer tagja van, de nekik nem az a céljuk, hogy egymástól hozzanak el tagokat, hanem a "fehér foltokat" szeretnék felszámolni.

Kitért arra is, hogy még folynak a szakértői egyeztetések a kormánnyal és a munkaadókkal azokban a témákban, amelyeket a tavaly aláírt bérmegállapodásban rögzítettek, így a korhatár előtti nyugdíjazásról, a munka törvénykönyvéről, valamint a sztrájktörvény módosításáról.

Szerző
Frissítve: 2015.04.20. 17:25