Előfizetés

Négy között a Veszprém

Publikálás dátuma
2015.04.20. 08:00
Szabálytalanul sem tudták megállítani Sulicot FOTÓ: MTI/KOVÁCS ANIKÓ
Bejutott a férfi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjébe az MKB-MVM Veszprém, miután a párizsi döntetlen után hazai pályán hat góllal legyőzte a PSG-t. Ezzel szemben a MOL-Pick Szeged nem tudott újabb bravúrt végrehajtani, és az első meccsen aratott kétgólos győzelem után kikapott a német Kiel gárdájától, így kiesett.

Az első meccseket követően a legtöbb magyar kézilabda szurkoló már-már azt vizionálta, hogy a női csapataink betlijét követően a férfiaknál két csapatunk is ott lehet majd a Bajnokok Ligája négyes döntőjében.

Tegnap este kiderült, egy mindenképpen ott lesz május végén a Kölnben rendezendő Final Four-ban. És ez a csapat a Veszprém. Carlos Ortega együttese a párizsi odavágón elért 24-24-es döntetlen után hazai pályán nem ismert kegyelmet a PSG-vel szemben. Pedig a párizsiak meglepetésre készültek, úgyis kezdtek – 3-1-re vezettek is az elején –, ám ekkor vezettek utoljára. A Veszprém csapatként alkotott maradandót, Nagy Lászlóék már négygólos előnnyel vonulhattak a szünetre.

A második harminc perc is hasonló játékot hozott, és a félidő felénél már nyolcra nőtt a hazaiak előnye. Miklerék kicsit visszavettek a tempóból, és a párizsiak a 15 gólt dobó Hansen vezényletével négy találatra fel is kapaszkodtak, ám mielőtt rózsaszínű álmokat kezdtek volna dédelgetni, a veszprémiek rendezték a sorokat, és a vége hatgólos győzelem lett.

A Veszprém ezzel 2014 után ismét bejutott a Final Four-ba, ahol vélhetően nem elégszenek meg a negyedik hellyel. „Büszke vagyok a csapatomra és a klubra, büszke vagyok arra, hogy itt dolgozhatok. Most ki kell élveznünk a siker ízét, de holnaptól újra a munkáé a hangsúly, továbbra is lépésről-lépésre kell haladnunk” – nyilatkozta a klub hivatalos honlapján Antonio Carlos Ortega, a Veszprém spanyol vezetőedzője.

A francia csapat mestere is elismerte, a jobbik csapat jutott a négyes döntőbe. „Gratulálok a Veszprémnek, megérdemelték, hogy eljussanak Kölnbe. Tökéletesen kellett volna játszanunk, hogy nyerjünk, de ettől távol álltunk. Nagyot játszottak védekezésben, támadásban pedig a hihetetlenül játszó Chema vezetésével fantasztikusak voltak” – fogalmazott kicsit csalódottan, de reálisan Philippe Gardent.

Sajnos a szegediek nem tudták megismételni az egy héttel ezelőtt megcsodált játékukat, és a német Kiel otthonában vereséget szenvedett, így nem jutott be a Final Four-ba. Már az első félidőben minden eldőlt (10-18), ráadásul a Tisza-partiak legjobbjai – Sierra és Bombac – is betliztek az első harminc percben.

Végül a Kiel 32-23-ra nyert, így a németekkel nem esett meg az a szégyen, hogy a Final Four rendezőjeként nem lesz hazai csapat a négyes döntőben.

Férfi kézilabda, Bajnokok Ligája
Negyeddöntők
MKB-MVM Veszprém - PSG (francia) 24-24, 34-28
Továbbjutott: a Veszprém, 58-52-es összesítéssel
Kielce (lengyel)-Vardar Szkopje (macedón) 22-20, 33-31
Továbbjutott: a Kielce, kettős győzelemmel, 55-51-es összesítéssel.
Barcelona (spanyol)-Croatia Zagreb (horvát) 25-23, 43-21
Továbbjutott: Barcelona, kettős győzelemmel, 68-44-es összesítéssel.
THW Kiel (német) - MOL-Pick Szeged 29-31, 32-23 
Továbbjutott: a Kiel, 61-54-es összesítéssel



Kibertámadások fenyegetik a világot

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.04.20. 07:36
Dél-Koreában az atomreaktorok számítógépes rendszerét felkészítették az esetleges kibertámadásokra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A kibertámadások egyre nagyobb fenyegetést jelenthetnek a világra. Mindennapi életünket is befolyásolhatják, olyan szektorokra is lesújthatnak, amilyenekre nem is gondolnánk. Rosszabb esetben egy teljes áramhálózat is terroristák ellenőrzése alá kerülhet, aminek beláthatatlan következményei lennének.

Gerald Dillingham, az Egyesült Államok számvevőszékének polgári légiközlekedéssel foglalkozó szakértője kondította meg a minap a vészharangot. Jelentésében ugyanis rámutatott, súlyos veszély leselkedhet a Boeing 787-esekre, az Airbus A350-esekre, az A380-akra, valamint azokra a gépekre, amelyeket modern számítógépes rendszerrel láttak el.

Ezek a szoftverek ugyanis sérülékenyebbek a hackertámadásokra egy a WiFi hálózatban rejlő biztonsági rés miatt. Ha a kiberbűnözőknek sikerül kihasználniuk a szoftver gyengeségét, a teljes gép felett átvehetik az ellenőrzést. A terroristák tehát anélkül hajthatnak végre merényletet, hogy felszállnának a gépre.

A jelentés szerint egyetlen laptoppal, s a rendszerbe juttatott vírussal is bekövetkezhet ez a katasztrófafilmekét is felülmúló forgatókönyv. Mindez persze távolról sem jelenti azt, hogy már most életveszélyesek lennének az említett gépek, a jelentésben inkább arra mutatnak rá, hogy ha nem frissítik és fejlesztik folyamatosan a gépek biztonsági rendszerét, akkor tényleg nagyon nagy baj történhet.

A CNN ezzel kapcsolatban egy pilótát idézett, aki úgy vélte, elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi biztonsági megoldások mellett nem is olyan nehéz interneten keresztül bejutni a gép kabinjába, internetes rendszerébe. „Elvégre a Pentagon hálózatába is bejutottak már” – tette hozzá. Sajátos módon ez a horrorforgatókönyv nem következhet be a 20 évnél idősebb, jóval fejletlenebb számítógépes rendszert futtató gépeken. Az amerikai légügyi hatóság, az FAA azt közölte, nagyon komolyan veszi a jelentést.

Bajban az áramszolgáltatás?

Márciusban a British Airways elleni indítottak hackerek kibertámadást: több tízezer utasokkal kapcsolatos adatokat loptak el – jelentette a Tech Times. A brit légitársaság azonban igyekezett megnyugtatni az érintetteket, mert szóvivője közölte, hogy nevek, címek és bankkártya adatok nem kerültek ki.

Az interneres hálózat sebezhetősége azonban egy sor más szektort is érint. Törökországot nemrégiben súlyos áramkimaradás rázta meg. Az ország nagy része sötétségbe borult, köztük a két legnagyobb város, Ankara és Isztambul. A metró több órán keresztül nem járt, az üzletek jó része pedig nem tudott kinyitni. Máig nem teljesen világos, mi okozta az egész ország életét befolyásoló áramkimaradást. A kibertámadás lehetősége is felmerült. Később aztán illetékesek azt közölték, semmi jel sem utal erre, igaz, nem is zárták ki teljesen.

Thomas Siebel, a számos okoshálózat szoftverét gyártó C3 Energy nevű cég igazgatója is arra mutatott rá az NTV török televíziónak adott interjújában, hogy a világon igen sok áramhálózat van kitéve a kibertámadás veszélyének, teljesen függetlenül attól, mi okozta a tömeges török áramkimaradást. Úgy vélte, komoly gondot jelent, hogy a cégek nem költenek elegendő összeget a biztonságra, aminek aztán meg is lehet a következménye.

Az ugyanennek a török orgánumnak nyilatkozó spanyol szakértő, Javier Vázquez Vidal szintén úgy látja, hogy a hálózatokat nem védik kellőképpen, ami azt eredményezheti, hogy mind több kibertámadásról hallhatunk majd az energiaszektorban. Már egy tavalyi konferencián is figyelmeztetett arra, hogy számítógépes kalózok behatolhatnak az egyes áramszolgáltatók internetes rendszerébe, s jelentős áramkimaradásokat idézhetnek elő. Sőt, ellenőrzésük alá vonhatják a teljes rendszert, aminek a következményeit valóban nem lehet felmérni.

A CBS News egyik 2009-es riportjában azt állította, hogy a 2005-ös és a 2007-es több millió embert érintő brazíliai áramkimaradás is kibertámadásra vezethető vissza, mivel a hálózat ellenőrző központjait érte támadás. 2007-ben Espirito Santóban két napig nem volt áram, amely 3 millió ember számára okozott súlyos gondokat. Előzőleg, 2005-ben a Rio de Janeiro-i áramszünetet is internetes betolakodók okozták – állította akkor a CBS. A hackertámadás elméletét egyébként később cáfolta a brazil kormányzat arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték erre.

A sors fintora, hogy néhány nappal a cáfolat után minden korábbinál nagyobb áramkimaradás sújtotta Brazíliát. Az országnak több mint a fele borult sötétségbe. Mintha valamiféle scifi filmbe csöppentek volna a brazilok. Leállt a metró, megálltak a liftek, nem működtek a közlekedési lámpák, s le kellett állítani az Itaipu gátat, a világ második legnagyobb vízi erőművét.

Brazília mindenesetre különösen fenyegetett a kiberterrorizmus által. A hackerek szervezett bűnözői csoportokkal állhatnak kapcsolatban, így a kiberbűnözés a pénzszerzés egyik fontos eszközévé vált. 2008 júniusában kiberkalózok behatoltak a brazil kormányzat egy internetes oldalára. Legalább 3000 alkalmazott egy napig nem tudott belépni a rendszerbe. Összesen 350 millió dolláros „váltságdíjat” követeltek. Végül enélkül is sikerült a kormányzatnak újra ellenőrzése alá vonnia a rendszert. A 2000-es évek végén több amerikai internetes oldalt is támadtak brazíliai bűnözők, köztük a Microsofthoz köthető honlapokat.

Ezek az esetek azért is keltettek nagy riadalmat, mert 2014-ben Brazíliában rendezték meg a labdarúgó világbajnokságot, a világeseményen azonban nem jelentkeztek internetes problémák. Jövőre mindenesetre még nagyobb kihívással kell megküzdenie az országnak, hiszen le kell bonyolítania az olimpiát.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) 2012-ben figyelmeztetett egy átfogó kibertámadás esetleges következményeire. Keith Alexander, az NSA tavaly, a megfigyelési botrány miatt távozott igazgatója még 2012-ben közölte, hogy az Anonymus hackercsoport „a következő egy vagy két évben” részleges áramkimaradásokat okozhat egy kibertámadás során. Legalábbis ezt közölte a Wall Street Journal egyik akkori kiadásában.

A lap azonban azt is hozzátette, a kibertámadás okozta áramkimaradás megszervezése egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, mint az ember azt elképzeli. Mivel az áramhálózat felépítése rendkívül bonyolult, ezért egy ilyen terrorakciónak csak korlátozott hatásai lennének.

Az Egyesült Államok elektromos áram-rendszere is ki volt már téve ilyen támadásnak. 2011-ben a texasi Pedernales Electric Cooperative áramszolgáltatót támadták, ennek azonban elhanyagolható következményei lettek. A National Geographic Channel egyik műsorában kissé szenzációhajhász módon tálalta, milyen horrorisztikus következményei lennének egy kibertámadás okozta tömeges áramkimaradásnak.

Bár a csatorna állításai kissé túlzónak tűntek, az austini Keye TV-nek nyilatkozó Chris Humphreys, az internetes biztonsággal foglalkozó The Anfield Group igazgatója azt közölte, hogy az energiaellátókkal szembeni támadások mindennaposaknak tekinthetőek. „Rendkívül sérülékeny a hálózatunk” – közölte.

Példátlan menekültáradat Itáliába

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.04.20. 07:34
Gyakran embertelen körülmények uralkodnak a menekülteket szállító hajókon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARCO DI LAURO
Tegnap minden idők legsúlyosabb tragédiája történt a Földközi-tengeren. Több száz menekült veszett a tengerbe, akik lélekvesztő bárkán akarták elérni az olasz partokat. A tragédia azonban többször megismétlődhet, hiszen még félmillióan várnak arra, hogy lélekvesztő hajókon útnak induljanak Európa felé. Olaszország nem készült fel a példátlan mértékű menekültáradatra. Róma ugyanakkor úgy érzi, az Európai Unió is cserbenhagyta.

Olaszországnak soha nem látott mértékű menekültáradattal kell szembenéznie. Tavaly 170 ezren érték el az olasz partokat úgy, hogy már a 2013-as 43 ezres adatot is a rekordok között emlegették. A drámai emelkedést az is jól illusztrálja, hogy 2012-ben ez a szám még a 13 ezret is alig haladta meg.

A rendkívüli helyzet azonban már teljesen normálissá, hétköznapivá vált Itáliában. Napról napra hallhatunk újabb és újabb híreket arról, hogy hányan kötöttek ki lélekvesztő bárkáikkal Lampedusa-szigetén, vagy Szicíliában, s hányan vesztek a Földközi-tengerbe. Még a máskor nyugodtabb téli hónapokban sem sokat csillapodott a menekültáradat, április óta azonban különösen sokan indulnak neki Észak-Afrikából a veszélyes útnak.

Ennek meg is van az eredménye, hiszen a halálos áldozatok száma is nőttön nő. A hivatalos adatok szerint tavaly körülbelül 3000-en fulladtak a tengerbe, a valós szám azonban ennél sokkal magasabb lehet. Az idei év első három hónapjában már 500-ra tehető a halálos áldozatok száma.

Minden jel arra vall, hogy 2015-ben újabb tragikus rekord születik. Tegnap Szicília közelében süllyedt el egy Líbiából útnak indult hajó, több száz emberrel a fedélzetén. Az eddigi közlések szerint mintegy 650-en fulladhattak a tengerbe, a parti őrség csak kevesebb mint 50 túlélőt talált. Ez volt az eddigi legsúlyosabb menekülttragédia a Földközi-tengeren.

Francois Hollande francia elnök a tragédia után miniszteri szintű egyeztetést kezdeményezett, Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig bejelentette, hogy az EU külügyminisztereinek mai luxemburgi ülésén a migráció kérdését is napirendre tűzik. Ferenc pápa, aki már többször (legutóbb szombaton) követelt szolidaritást az EU-tól a menekültkérdés kapcsán, megdöbbenését fejezte ki a tragédia miatt.

Félő azonban, hogy a tegnapi tragédia megismétlődhet. Csak az idei évben ugyanis 20 ezer menekült kötött ki Olaszországban. Szakértők szerint azonban ez még mind semmi. Körülbelül félmillió szíriai, szomáliai és eritreai vár arra, hogy az EU felé vegye az irányt.

Bár a segélyszervezetek már évekkel ezelőtt figyelmeztettek a súlyos menekültáradat esetleges következményeire, Olaszország nem volt felkészülve erre. Matteo Renzi kormánya most vészmegoldásokon gondolkodik. Ugyanúgy, mint 2011-ben, szállodákat és magánlétesítményeket alakít át menhelyekké. Miközben azonban a kabinet igyekszik segíteni a rászorulóknak, a mintegy 15 százalékos népszerűségnek örvendő, bevándorlásellenes Északi Liga igyekszik politikai tőkét kovácsolni a helyzetből.

A párt idegengyűlölő vezetője, Matteo Salvini azzal fenyegetőzött, hogy hívei elfoglalják majd a menekültek számára kialakított szállásokat, hogy megakadályozzák a külföldiek további tömeges bevándorlását, akik – szerinte – nem is szorulnának rá arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Salvini azt követeli, hogy az olasz parti őrség a jövőben ne a nyílt tengeren, hanem csak az olasz partok közelében járőrözzön, s hagyja magára a rászorulókat.

Az Északi Liga vezetőjét nem különösebben zavarja, hogy ezzel jelentősen megemelkedne a halálos áldozatok száma. „Minél többen jönnek, annál többen halnak meg” – közölte nem kis cinizmussal. Azt is elmondta, az olasz hadseregnek az ország határait kell védenie. Ugyan a parti őrség megmenthet menekülteket, de semmi esetre sem szállíthatja őket olasz területre – tette hozzá.

Csak az elmúlt évben 64 ezren folyamodtak menekültstátushoz Olaszországban, ami kétszer annyi, mint 2013-ban. Olaszország ezzel a harmadik legnagyobb befogadó országgá vált az Európai Unióban Németország és Svédország után. A menedékkérők több mint felét a kevéssé tehetős dél-olaszországi régióban szállásolták el. A gazdagabb Lombardia, vagy Veneto tartományban, ahol az Északi Liga is erősebb, mindent elkövetnek azért, hogy elkerüljék a menhelyek kialakítását.

Míg Olaszországban 2011-ig mindössze 3000 hely állt a menekültek rendelkezésére, ez a szám mostanra 22 ezerre nőtt. Ám ez is kevés, legalább négyszer ennyi férőhelyre lenne szükség. A menekültek több mint a felét ezért különféle szállásokon, kaszárnyákban helyezték el. A belügyminisztérium átlagban napi 35 eurót biztosít azok számára, akik hajlandóak befogadni a külföldieket. Ez azonban ahhoz vezet, hogy az ingatlan tulajdonosa igyekszik a lehető legkisebb összeget költeni a menekültre, hogy némi pluszbevételre tegyen szert. A római kabinet ezért március végén rendkívüli bizottságot hívott életre azzal a céllal, hogy vizsgálja meg a menhelyeken kialakult helyzetet, s új rendszert dolgozzon ki a menekültek számára.

Súlyos gondot jelent az is, hogy az olasz gazdaság rossz helyzete miatt az egyes városoknak, falvaknak sincs elég pénze arra, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a menekültek számára. Ráadásul kevés segélyszervezetre számíthatnak, s a menekültellátást is helyenként a korrupció hatja át. Sok menekültnek nem jut elég élelem, gyakran azonban a megfelelő, hozzáértő segítségről is le kell mondaniuk. Ezért olyanra is akad példa, hogy a külföldiek vidéki nyaralókba költöznek be – a tulajdonosok tudta nélkül.

Olaszország úgy érzi, magára hagyta az Európai Unió. Matteo Renzi miniszterelnök múlt héten sokadszorra hangoztatta, hogy nem kap elég támogatást Brüsszeltől. Paolo Gentiloni külügyminiszter pedig azt közölte, hogy az EU által e célra folyósított 3 millió euró semmire sem elég. Hétvégén Ferenc pápa is arra kérte a világ országait, nyújtsanak segítő kezet Itáliának a menekültkérdésben.

Visszaélnek a helyzettel az embercsempészek

Az embercsempészek már annyira biztosak a dolgukban, annyira egyértelműnek tartják: számíthatnak az olasz parti őrségre, hogy gyakran nem is tankolják tele hajójukat – mondta el Graham Leese, az Európai Unió határőrizeti szerve, a Frontex brit tanácsadója a brit Telegraphnak. Ő azon a véleményen van, hogy a túlzott segítség visszaüt, mert a tapasztalatok megerősítik, hogy az embercsempészek visszaélnek a helyzettel. Leese elmondta, annyira elszemtelenedtek, hogy több embercsempész már előre telefonon értesíti az olaszokat arról, hajójuk nemsokára megközelíti az olasz partokat.