Előfizetés

Hamiltoné a pole pozíció Bahreinben

A világbajnoki címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája nyerte a Forma-1-es Bahreini Nagydíj szombati időmérő edzését, így a vasárnapi futamot ő kezdheti majd meg az élről.

A 30 éves versenyzőnek ez pályafutása 42., idén pedig negyedik pole pozíciója, azaz a szezon eddigi négy állomásán mindannyiszor ő volt a leggyorsabb a kvalifikáción. A brit pilóta karrierje során először nyert időmérőt Bahreinben.
Hamilton mellől a négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel, a Ferrari német pilótája kezdheti meg a GP-t, a harmadik helyről pedig Nico Rosberg, Hamilton csapattársa startolhat majd.

A negyedik rajtkockába Kimi Räikkönen, a Ferrari finn versenyzője ért oda, a harmadik sorból pedig a két Williams - a volánoknál a finn Valtteri Bottasszal és a brazil Felipe Massával - indulhat.

A Honda-motoros McLaren az idény során először jutott túl az időmérő első szakaszán, mégpedig a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso révén, aki végül 14. lett. Csapattársa, a brit Jenson Button nem tudott mért kört teljesíteni, mert az autója az első percekben műszaki hiba miatt megállt.
Az 57 körös futam vasárnap 17 órakor kezdődik.

A teljes rajtsorrend (az espnf1.com alapján):

1. sor:
Lewis Hamilton (brit, Mercedes)
Sebastian Vettel (német, Ferrari)
2. sor:
Nico Rosberg (német, Mercedes)
Kimi Räikkönen (finn, Ferrari)
3. sor:
Valtteri Bottas (finn, Williams)
Felipe Massa (brazil, Williams)
4. sor:
Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull)
Nico Hülkenberg (német, Force India)
5. sor:
Carlos Sainz Jr. (spanyol, Toro Rosso)
Romain Grosjean (francia, Lotus)
6. sor:
Sergio Perez (mexikói, Force India)
Felipe Nasr (brazil, Sauber)
7. sor:
Marcus Ericsson (svéd, Sauber)
Fernando Alonso (spanyol, McLaren)
8. sor:
Max Verstappen (holland, Toro Rosso)
Pastor Maldonado (venezuelai, Lotus)
9. sor:
Danyiil Kvjat (orosz, Red Bull)
Will Stevens (brit, Manor Marussia)
10. sor:
Roberto Merhi (spanyol, Manor Marussia)
Jenson Button (brit, McLaren)

Befejeződött a jemeni mentőakció

Publikálás dátuma
2015.04.18. 18:47
Szijjártó Péter egy korábbi sajtótájékoztatón. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szombatra virradóra az utolsó olyan magyarokat is sikerült evakuálni Jemenből, akik ezt kérték. A kimenekített két család hat tagja éjjel fél egykor megérkezett a jordániai Ammanba - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszter elmondta: a hat embernek a Németországgal történt egyeztetés alapján egy a német külügyminisztérium által koordinált mentőjárattal sikerült elhagynia az országot. Ammanban a magyar nagykövetség konzuli hivatalának munkatársai várták őket, és majd segítenek biztonságos hazautazásuk megszervezésében.
Összesen 13 család 42 tagját kellett kimenekíteni két és fél hét alatt - tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter felidézte: korábban 36 embert sikerült evakuálni, több részletben. A mostani menekítésről szólva elmondta: tárgyaltak a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, több ok miatt azonban nem volt arra lehetőség, hogy a szervezet evakuálja a hat magyart.
Hozzátette: jelenleg három olyan magyar állampolgárról tudnak, aki Jemenben van, de ők nem kérték a kimenekítésüket.
Szijjártó Péter megjegyezte: a mentőakció költsége hozzávetőleg ezer dollárt jelent fejenként, de az elszámolás a mentőakciók végleges lezárását követően egy-másfél hónappal történik majd, illetve a konzuli kölcsön igénybevételéről is csak később lesz adat.
A tárcavezető hozzátette: jelentősen csökkentette a költségeket, hogy a kartúmi tiszteletbeli konzul vállalta a szudáni fővárosba evakuált magyarok, illetve a családok tagjainak ottani szállítását, illetve elszállásolását.

Jemenben síita húszi lázadók harcolnak a külföldre menekült elnök, Abed Rabbo Manszúr Hádi erői ellen. A húszik visszaszorításáért és a törvényes hatalom helyreállításáért március 26-án Szaúd-Arábia más térségbeli arab országokkal együtt katonai hadműveletet indított a lázadók ellen.
Az Egyesült Államoknak az észak-iraki Erbílben lévő főkonzulátusa előtt történt pénteki öngyilkos merénylettel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, hogy nincs magyar áldozata a robbantásnak.

Hozzátette: az amerikai főkonzulátuson dolgoznak magyar állampolgárok, ők azonban a robbantás időpontjában már nem tartózkodtak az épületben, illetve egy magyar állampolgár - egy magáncég alkalmazottja - volt a közelben, de ő sem sérült meg.
A tárcavezető kiemelte: a magyar főkonzulátus mintegy 3 kilométerre található onnan, de a robbantás után biztonsági intézkedésként a kurd hatóságok azt az utcát is határozatlan időre lezárták, "a magyar főkonzulátus munkatársai biztonságban vannak".

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a történtek is rávilágítanak a Közel-Kelet stabilitásáért folytatott harc fontosságára. Megismételte: a parlament bölcs és felelősségteljes döntést hozott akkor, amikor arról határozott, hogy magyar katonák küldésével is hozzájárul Magyarország az Iszlám Állam elleni harc sikeréhez, illetve a Közel-Kelet biztonságához. Ha nincs stabilitás a Közel-Keleten, akkor az Európa biztonságára is komoly fenyegetést jelent – tette hozzá.

Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen kockázattal számol a kormány, a külügyminiszter rámutatott: a helyzetértékelések szerint Erbílben, illetve a környékén, ahol a magyar katonák szolgálatot fognak teljesíteni, a biztonsági kockázat közepes. Szijjártó Péter ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez iraki viszonyban értendő. "Ha katonák háborús övezetben teljesítenek szolgálatot, az veszélyt jelent számukra, ugyanakkor tudjuk, hogy a katonák küldésével hazánk biztonsága is egy más dimenzióba kerül. De azt is látni kell (…), hogy ennek a konfliktus már részesei vagyunk egész Európával együtt" - hangsúlyozta.

Az iraki Kurdisztán régió fővárosában tavaly novemberben nyílt magyar főkonzulátus, a Mol-csoport helyi leányvállalatának közvetlen szomszédságában. Az Országgyűlés kedden döntött arról, hogy Magyarország - amerikai felkérésre - legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.

Külföldi orvosok a brit Munkáspárt célkeresztjében

A brit Munkáspárt tervei szerint az Európai Unió más országaiból érkező orvosoknak a jövőben megfelelő angol nyelvtudásról kell majd számot adniuk, mielőtt közvetlen betegellátási munkaköröket tölthetnének be a brit állami egészségügyi szolgálatban (NHS).

Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és a legnagyobb brit ellenzéki párt szombaton ismertette a bevándorlás szabályozásával kapcsolatos intézkedési terveit.
Ezek egyik sarkalatos eleme, hogy ha a Munkáspárt kormányra kerül a választások után, törvényben rögzíti a jó angol nyelvtudás kötelmét az egészségügyben dolgozók számára.
A program szerint mindenkitől, aki Nagy-Britanniában él, elvárható, hogy tudjon angolul, de ez különösen fontos az NHS-ben dolgozó szakemberek esetében.

A Labour programja elismeri a brit egészségügyben alkalmazott külföldiek "döntő fontosságú hozzájárulását" a szolgálat napi működtetéséhez, de a párt szerint ugyanilyen döntő fontosságú, hogy e szakemberek ne csak a betegellátáshoz szükséges szakértelmet hozzák magukkal, hanem képesek legyenek kommunikálni is a gondjaikra bízott betegekkel.
Éppen ezért a Munkáspárt - kormányra kerülése esetén - az egészségügyet felügyelő összes brit szakhatóságot törvényben ruházná fel egyértelmű jogkörökkel arra, hogy e nyelvtudási követelménynek érvényt szerezzenek.

A tervezet általánosságban is kitér a bevándorlás szabályozására, elismerve, hogy a Munkáspárt hibát követett el, amikor 2004-ben, az EU keleti bővítésének idején - Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök kormánya alatt - nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével.

A Labour ezúttal elsősorban a munkáltatói szabályozások jelentős szigorítását tervezi, annak érdekében, hogy a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók ne sodorhassák hátrányba tisztességtelen bérversennyel a brit alkalmazottakat.
A Munkáspárt tervei alapján a belügyminisztériumon belül legalább százfős külön munkacsoport jönne létre a brit munkáltatók által a külföldi alkalmazottak sérelmére elkövetett visszaélések felderítésére és büntetőjogi eljárások elindítására. A külföldi EU-munkavállalók védelme mellett a cél elsősorban annak megakadályozása, hogy a munkáltatók a brit bérszínvonal - és főleg a törvényes minimálbér - alatti fizetésekért dolgoztassanak bevándorlókat.

A Munkáspárt 50 ezer font (21 millió forint) pénzbírsággal sújtaná azokat a munkaadókat, akik a brit minimálbér alatti fizetésekkel foglalkoztatnak külföldieket, és megtiltaná, hogy a munkaközvetítő ügynökségek nagy-britanniai állásokra csak külföldön toborozzanak munkaerőt.