A "szoftkorrupt rendszert" elutasítja a rezidensszövetség

Publikálás dátuma
2015.04.14. 13:23
Illusztráció/Thinkstock
A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) a hálapénz adásának minden formáját elutasítja, a szervezet úgy véli, ez "a szoftkorrupt rendszer" nem támogatja a tisztességesen dolgozók boldogulását, az anyagi juttatások nem a valós teljesítményt tükrözik és egyben gátjai minden ésszerű reformnak.

Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítási javaslat szerint egyértelműsíthetik a hálapénz elfogadásának törvényi hátterét. A minisztérium weboldalán korábban megjelent, egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezet szerint a jövőben nem minősülne bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogadna el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel elégedettségét kívánja kifejezni. Ugyanakkor bűncselekménynek minősülne, ha az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. 

Az MRSZ úgy fogalmazott: a szövetséget megdöbbenti, hogy 25 évvel a rendszerváltás után törvényesíteni akarják a kommunista gondolkodás által kitermelt hálapénzrendszert. Ez a megalázó, frusztráló rendszer elűzi az egészségügyben dolgozókat Magyarországról. Egyúttal felhívják a jogalkotó figyelmét arra, hogy a rezidensszövetség felmérései alapján a magyar egészségügyben dolgozók többsége nem kíván a hálapénz által megfertőzött rendszerben gyógyítani. "Egy biztos, hogy mi nem tudunk és nem akarunk ebbe a hálapénzes rendszerbe beleszocializálódni. Nem akarunk, nem tudunk némák, így cinkosok lenni önmagunk, betegeink megalázásában, kizsákmányolásában". Közleményükben hangsúlyozzák, továbbra is elkötelezettek a hálapénzmentes egészségügyi rendszer kialakításában, és ebben partnerei kívánnak lenni a mindenkori kormánynak. Úgy vélik, egy ilyen rendszernek az alapja az egészségügyben dolgozók bérrendezése.

Dénes Tamás, a szövetség elnöke már korábban jelezte: egy kezdő orvosnak nettó 300 ezer, egy szakorvosnak 500 ezer, egy adjunktusnak 600 ezer, egy főorvosnak 700 ezer forintot kellene keresnie, hogy ne fogadjon el hálapénzt és Magyarországon maradjon. 

A társadalomnak meg kell értenie, hogy ez nem (csak) bérharc, hanem egy olyan egészségügyért folyó küzdelem, amelyben tisztességben lehet gyógyulni, gyógyítani, oktatni és okulni, ezért kérnek mindenkit, hogy álljanak melléjük, álljanak ki saját magukért, álljanak ki egy ilyen egészségügyi rendszerért - fogalmaz a szövetség ma kiadott közleményében.

Szerző

Nem jósolnak stabil többséget egyik politikai erőnek sem

A május 7-én esedékes brit választásokra nem látszik olyan mandátumbecslés, amely szerint valamelyik politikai erő meg tudná szerezni az abszolút többséget. Erről a Nézőpont Intézet ügyvezetője beszélt az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Fodor Csaba szerint  teljesen kiszámíthatatlan a választások eredménye. Izgalmasak az országos kutatások, de mivel mind a két nagy pártnak megvannak a tradicionális bázisai, nem a kutatásokhoz fog idomulni a mandátumszám - tette hozzá. 

Mint mondta, az a kérdés, hogy marad-e a konzervatív és liberális-demokrata kormánykoalíció, vagy esetleg a Skót Nemzeti Párt - amely Skóciában meghatározó tényező - hajlandó lesz-e "közösködni" a Labourrel. Fodor Csaba szerint ez azért fontos, mert ebben az esetben már kormányzati tényező pozíciójából újra napirendre kerülhet a skót nemzeti függetlenség kérdése.

Szerző

Berlini csúcs: orosz-ukrán közös álláspont

Mivel az utóbbi napokban egyes településeken újra fellángoltak a kelet-ukrajnai harcok, hétfőn Berlinben találkoztak a normandiai négyek külügyminiszterei a rendezés érdekében. A német és francia kezdeményezésű úgynevezett normandiai csoport, amelynek a két érintett országon kívül Németország és Franciaország tagja, a minszki békefolyamat elindítói és garantálói is egyben.

Hétfőn éjszaka ért véget a német fővárosban a német, francia, ukrán és orosz külügyminiszterek találkozója. A normandiai négyek aggodalmukat fejezték ki a kelet-ukrajnai tűzszünet sorozatos megsértése miatt, felszólítva a szemben álló feleket, hogy azonnal állítsák le az újból fellángolt harcokat, és kezdjenek politikai párbeszédet. A harcok ugyanis kiújultak több, az Azov-tengerhez és Mariupolhoz közeli településen , az EBESZ megfigyelők szerint ezek során mindkét fél használt a minszki tűzszüneti megállapodásban tiltott, 100 kaliber fölötti fegyvereket, amelyeket már régen ki kellett volna vonniuk.

A Deutsche Welle beszámolója szerint a külügyminiszterek ugyanakkor sürgették az EBESZ megfigyelő misszió szerepének erősítését a nehézfegyverzet visszavonásának ellenőrzésében. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a négy órás megbeszélés során adódtak nézeteltérések és feszültségek. „De mindenki tudja, hogy hosszú út vár ránk, mindent megteszünk a békefolyamat sikeréréért, mert a minszki megállapodásnak nincs alternatívája”, mondta a német diplomácia vezetője.
Az éjfél után zárult tárgyaláson Szergej Lavrov orosz és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterek megállapodtak a nehézfegyverzet kivonásának folytatásáról a konfliktusövezetből. Egyetértés született abban, hogy a 100 kalibernél kisebb fegyverzetet és minden tanktípust is vissza kell vonni a frontvonalról és az ütközőzónából a konfliktus rendezése érdekében. Ugyanakkor abban is egyetértés született, hogy mindkét fél támogatja az EBESZ-megfigyelők munkáját és létrehoznak munkacsoportokat a konfliktusövezet civil lakossága legsürgősebb, humanitárius gondjainak orvoslására.

A megállapodás sürgeti a helyhatósági választások megrendezését a Donbászban, a lázadók által uralt településeken, a fogolycsere folytatását és a háború sújtotta régió tragikus gazdasági helyzetének enyhítését kéri a felektől. Lavrov a találkozó után az orosz sajtónak azt nyilatkozta, hogy nincs egyetértés Kijev azon kérése kapcsán, hogy nemzetközi békefenntartók érkezzenek az övezetbe.

Ma Lübeckben a G7 csoport külügyminiszterei találkoznak. A tárgyalások napirendjén szerepel az ukrán válság is. Ezen a megbeszélésen Szergej Lavrov már nem vesz részt, mert Oroszországot kizárták a G8 csoportból.

Szerző