Nemzeti parkjainkat is kifosztják

A Párbeszéd Magyarországért tiltakozik az ellen, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésébe kerüljenek a nemzeti parkok védett földterületei - jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt elnökségi tagja.

Az erről szóló indítvány egy merénylet a természetvédelem és a nemzeti parkok ellen - jelentette ki Szabó Rebeka, aki szerint a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a nemzeti parkok földjeit is "elherdálhassák" és kioszthassák a kormányközeli érdekcsoportoknak. A politikus hangsúlyozta, hogy az elképzelés mögött semmiféle szakmai indok nem áll, ráadásul sérti az alaptörvényt is.

Szabó Rebeka felszólította a kormányt és Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy vonják vissza a javaslatot. Hangsúlyozta: ha a Ház elfogadja a törvényjavaslatot, akkor az alapvető jogok biztosához fordulnak.

Szerző

Ránk ki figyel? - Fogyatékkal élők demonstráltak a Parlamentnél

Publikálás dátuma
2015.04.13. 15:08
Résztvevők a CÉHálózat demonstrációján, amelyen fogyatékossággal élő emberek és civilek tiltakoztak a szerintük igazságtalan fi
A civil szociális ellátást nyújtó szervezetek a csőd szélén állnak, és a költségvetésben összességében csak fél évre elegendő forrást biztosítottak a számukra.A  fogyatékossággal élő embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil érdekvédő ernyőszervezet, a CÉHálózat képviselői közölték: ellehetetlenítésükkel több mint 3 ezer fogyatékos ember veszítheti el lakhatását, ellátását, valamint az őket gondozó szakemberek is elveszíthetik munkájukat.

Fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő civil szervezetek demonstráltak a Parlament előtt hétfő délelőtt, az egybegyűlt több száz ember az igazságtalan, fenntartófüggő finanszírozási rendszer átalakítását és azonnali forrásbevonást követelt.

A demonstrálók sárga és narancssárga láthatósági mellényt viseltek, elmondásuk szerint azért, hogy a döntéshozók előtt ezzel is láthatóvá váljanak, ők és a problémáik is. A fogyatékossággal élő embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil érdekvédő ernyőszervezet, a CÉHálózat képviselői a demonstráció után - a kormánynak, a képviselőknek és a döntéshozóknak címzett - petíciót, „nyílt kérést” adtak át a Parlament egyik kapujánál egy országgyűlési hivatali tisztviselőnek.

MTI Fotó: Illyés Tibor

MTI Fotó: Illyés Tibor

A demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón az egyesületi formában működő kiemelten közhasznú szervezet, a CÉHálózat képviselői, köztük Balázsné Nelhübel Henriette elnök arról beszélt, egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a civil fenntartóknak nyújtott költségvetési támogatás messze elmarad az állami és egyházi intézmények támogatásától. Közölték, szerintük ugyanazért a feladatellátásért azonos támogatás járna, hiszen a különböző fenntartóknál gondozott fogyatékos emberek ugyanannyira értékesek, akárhol is segítik őket. Arra hívták fel a figyelmet, nem tud megvalósulni a fogyatékossággal élők esélyegyenlősége, ha az intézmények státusa alapján adják a támogatást, nem pedig a gondozottakra tekintettel.

Adataik szerint míg a civil fenntartók a lakóotthonban gondozottak után 827 ezer forintot kapnak egy évben, addig az állami intézményekben élők után 1,3 milliót, az egyházi intézményekben gondozottak után pedig 1,4 millió forintot - utóbbiak egyéb juttatásait nem is számítva. A CÉHálózat szerint azonnali forrásbevonásra lenne szükség a rendszerbe, máskülönben ellehetetlenülnek a civil fenntartók által működtetett otthonok. 

Szerző

Brókerbotrány - A kormány nem "magát", hanem az utóbbi 20 évet vizsgálná

Az utóbbi 15-20 évet vizsgálná az a brókerbotrányhoz vezető kormányzati intézkedések feltárására létrejövő parlamenti albizottság, amelynek felállításáról ma született döntés.

Az albizottság az Országgyűlés költségvetési bizottsága mellett alakul a "brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására". 

A testület hétfői ülésén a kormánypárti képviselők 9 igen, és az ellenzékiek 4 nem szavazata mellett döntöttek erről. Az albizottság 7 tagból áll - 4 kormánypárti és 3 ellenzéki -, elnöke pedig Szűcs Lajos (Fidesz) lesz. A kormánypárti képviselő hangsúlyozta:az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.

Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független) és Burány Sándor (MSZP) egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt.

Szerző