Előfizetés

HIV - új reményteljes kutatási eredmények

Publikálás dátuma
2015.04.09. 19:13
A vírus, ami ellen fel kell vennie a szervezetnek a harcot/Thinkstock
A kutatók szerint reménnyel kecsegtet egy új típusú HIV-kezelés első humán próbája a vírus elleni harcban. A Nature című folyóiratban közölt eredmények szerint az úgynevezett széles spektrumban semlegesítő antitestek intravénás adagolásával visszaszorítható a HIV-vírus a páciens vérében.

A kezelés során a kutatók a betegségnek természetes módon ellenálló egyén immunfehérjéinek klónjait használták. A szakemberek reményei szerint a módszert idővel a jelenlegi kezelések kiegészítéseként lehet hasznosítani.  Az emberi szervezet antitestek termelésével védekezik a vírus ellen. A legtöbb esetben azonban ezek nem elég erősek a kórokozó legyőzéséhez. A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport szokatlanul erős, számos HIV-törzs semlegesítésére képes antitestek másolataival dolgozott.

Az eredmények szerint a legmagasabb koncentrációt kapó páciensek egy ideig képesek voltak harcolni a vírus ellen, megakadályozva annak sokszorozódását a vérükben. Az így szerzett védelem erőssége változó volt: bizonyos esetekben több mint négy hétig tartott. A vírus gyors mutációs képessége miatt azonban néhány páciens esetében a kezelés hatástalan volt, mivel a kórokozó időről időre megváltoztatta a szerkezetét. Ennek kiküszöbölése érdekében a kutatók azt javasolják, hogy a kezelést a már létező gyógyszerekkel, vagy más antitestekkel együtt kellene használni.

A szakemberek most azt vizsgálják, hogy a módszert lehet-e megelőzés céljából használni. Más kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a felhasznált antitesteket vizsgáló tanulmányok egyelőre kis méretűek és a kutatások korai fázisban vannak.

forrás: BBC News

15 percenként gyilkol a végzetes kór: tegyünk ellene!

Publikálás dátuma
2015.04.09. 18:55
Illusztráció: Thinkstock
A rákos megbetegedések felelősek Magyarországon az összes haláleset negyedéért, és a lakosságszámhoz mérten több áldozatot szednek nálunk, mint a világ bármely más országában. Jelentős problémát okoz a méhnyakrák, amely a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb daganattípus: évente közel félezren halnak meg miatta annak ellenére, hogy a kialakulásáért felelős HPV ellen hatékony védelmet nyújt a védőoltás. 

A HPV ráadásul nem csak a nőket fenyegeti: többek közt pénisz és végbélnyílás körüli rákokat is okozhat, és összességében a rosszindulatú daganatok 5 százalékáért tehető felelőssé. A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel, és sokan gondolják, hogy óvszerrel védekezhetnek a vírus ellen. A fertőzés pedig bőrkontaktussal is terjed, ezért az óvszer csak 70 százalékos védelmet nyújt - hívja fel a figyelmet a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság a nemzeti rákellenes napon.

Évente mintegy 33 ezer ember veszíti életét daganatos megbetegedések miatt hazánkban. Ez átlagosan napi 90 halálestet jelent, vagyis majdnem minden negyedórában meghal valaki rák miatt. A nemzeti rákellenes nap nem csak a daganatos betegségek okozta problémákra, de a rendszeres szűrések és a prevenció jelentőségére is felhívja a figyelmet. A rákos betegségek korai stádiumban ugyanis még jól kezelhetőek, és van olyan ráktípus is, amely ellen ma már védőoltás is hatékony védelmet nyújthat. A nők körében egyik leggyakoribb daganatért, a méhnyakrákért szinte 100 százalékban a humán papillómavírus (HPV) a felelős, amely ellen már közel tíz éve elérhető védőoltás. Ennek ellenére még mindig kevesen kérik az oltást, ennek is köszönhető, hogy évente még mindig 1000-1200 új megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban és közel 500 nőt veszítünk el miatta.

Ráadásul az egyéb genitális rákok 60-90 százaléka is a HPV-vel függ össze, ami nagyszámban a férfiakat is érinti, és náluk is rendkívül súlyos daganatos betegségeket okozhat. A HPV a méhnyakrák mellett szeméremtesti és fej-nyaki, a hüvely- és végbélnyílás körüli, valamint a hímvessző rákok okozója is lehet. Hüvely- és szeméremtesti rákot évente hozzávetőlegesen 300 nőnél diagnosztizálnak, és 120 esetben halálos kimenetelű a betegség. A végbélnyílás körüli rákok nagyjából 110 férfit és 130 nőt érintenek. A HPV összességében a rákos megbetegedések 5%-áért tehető felelőssé.

A HPV veszélyét jól mutatja, hogy a nők 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik vele. Bár a fertőzés az esetek többségében elmúlik, minden tizedik fertőzöttnél kialakulhat valamilyen daganatos elváltozás. Leggyakrabban szövettanilag ugyan jóindulatú, ám a szexuális életet ellehetetlenítő nemi szervi szemölcsöt okoz, amellyel a magyarok 10 százaléka legalább egyszer szembesül élete során. Mivel a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, többször is el lehet kapni a vírust.

Annak ellenére, hogy ilyen széles kört érint, sokan nincsenek tisztában a főként nemi úton terjedő fertőzés veszélyeivel, és a védekezéssel kapcsolatban is számos tévhit kering. Sokan gondolják például, hogy a gumióvszer megfelelő védelmet nyújt a HPV ellen, azonban a fertőzés nem csak nyálkahártya érintkezésével, hanem bőrről bőrre történő átvitellel is terjed. Az óvszer ezért csupán 70 százalékkal csökkenti a transzmisszió esélyét.

„A HPV okozta daganatos megbetegedések hazai statisztikái azért is elszomorítóak, mert a HPV elleni védőoltások csaknem 100 százalékos védelmet biztosítanak a fertőzéssel szemben. Nagyon komoly előrelépés, hogy tavaly ősz óta a 7. osztályos lányok számára ingyenessé vált a védőoltás, azonban jelentős javulást az eredményezhet, ha sikerül leszámolni a tévhitekkel, és valamennyi veszélyeztetett csoport - felnőtt nők, a fiúk és a férfiak egyaránt - felismeri a védőoltás jelentőségét. A kétkomponensű oltóanyag a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben hatásos, míg a négykomponensű vakcina a daganatos megbetegedések tágabb köre ellen nyújt védelmet, vagyis az előbbiek mellett a végbélnyílás körüli rákok és nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmazható. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a rendszeres szűrésekről sem, hiszen a HPV elleni leghatékonyabb védelmet a védőoltás és a rendszeres szűrések együttes alkalmazása jelenti" - mondta el dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.

Elhunyt Pap Vera színművész

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2015.04.09. 17:04
Fotó: Népszava
Ötvenkilenc éves korában, hosszú betegség után, csütörtökön elhunyt Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Pap Verát a Vígszínház saját halottjának tekinti. Mint írják, az egyik legnagyobb magyar színésznőt gyászolja a társulat. 

Súlyosan rákbeteg, gyógyszerfüggő, depressziós családanyát adott az Augusztus Oklahomában című darabban. Érzékeltette a végletes elkeseredettséget, és a sok ember közötti elmagányosodást. Azt, amikor valaki úgy érzi, nem érdemes tovább létezni, kár nyűglődni, csak szenvedés a végeredmény, és kétségbeesett kiszolgáltatottság. De Pap Vera úgy játszotta ezt a szerepet, hogy miközben hideglelősen lúdbőröztető volt, rengeteget lehetett nevetni rajta, mert erősen groteszkbe fordította a szituációkat. Ezt mindig is nagyon jól tudta, akár a védjegyének is tekinthetjük, elképesztő, hogy mennyire képes volt lemenni a poklok legmélyére, akár odáig, hogy onnan már nincs is visszaút. De közben megmutatta a helyzet fonákját, és ezzel a leglidércesebb pillanatokban is, ha úgy érezte szükségét, nevettetett.

Bohóc szeretett volna lenni, már gyerekkorában beleszerelmesedett a cirkusz világába, csak az édesanyja korai halála miatt őt egyedül nevelő papája nem engedte, hogy beiratkozzon az artistaképzőbe. Merő véletlenen múlt, hogy nem kellett vegyészetet tanulnia, amit egyetlen porcikája sem kívánt. Ha már nem lehetett bohóc, színész akart lenni. Nem volt az a kiköpött színésznő alkat, aki után kapásból megfordul minden férfi, akire első ránézésre azt mondják, hogy kamera elé termett, mert olyan elképesztő az alakja, és drága, flancos ruhákban sem flangált. Kőbányai szegény sorsú gyerekként többen gondolhatták, hogy a színészet számára csak fantazmagória. Az osztályfőnöke, egy rettenetesen kövér asszony, egyenesen azt mondta, „ha téged felvesznek a színművészetire, akkor én elmegyek Hawaiira hastáncosnak.” Aztán Az üvegcipő százötvenedik előadásán egy szál virággal bocsánatot kért.

Papnak a főiskolán viszont olyan osztályfőnöke volt, Kapás Dezső, a legendás tanár, és rendező személyében, aki annyira bízott benne, hogy még hallgatóként ráosztotta a Vígszínházban Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának női főszerepét. Jött, látott és győzött. Ebbe a cselédlány szerepbe, aki nagyon alulról érkezve beleszeret a ház urába, és ezáltal felemelkedik, abszolút belejátszhatta a saját sorsát. Mindenki telitalálatnak tartotta, amit csinált, üstökösként, kiugró tehetségként került a pályára. Annyira, hogy rögvest adódott mozi főszerep is, Gábor Pál nagyszerű filmjének, az Angi Verának a címszereplőjeként, segédápolónőként, aki a szókimondása miatt bajba kerül, és súlyosan hat rá az ötvenes évek elviselhetetlenül nyomasztó légköre. Megint csak az alulról jöttek sorsát mutathatta meg. Ez annyira elsőrangúan sikerült, hogy igen komoly nemzetközi elismerésben is részesült, megkapta a Chicagói Filmfesztivál legjobb női alakításért járó díját.

Az egyik legjobb mozgáskészségű magyar színésznő volt, aki mindig nagyon karbantartotta legfőbb munkaeszközét, a testét. Soha nem fogom elfelejteni, amikor a román elő abszurd szerző, Caragiale darabjában, a Farsangban, Micaként, fergeteges szaltóval érkezett a színpadra, úgy, hogy belehuppant egy rozoga fotelbe. Egyáltalán nem akrobatát játszott, hanem egy reménytelenül lepusztult, iszákos nőt, aki támolyogni is alig képes. De ő ezzel a tébolyult ugrással ábrázolta az egész figura meg a szituáció abszurditását, a magyar realista színjátszás hagyományával ellentétben, a modernebb, mozgásközpontúbb, elrajzoltabb stílus felé közelített.

Ezért is volt annyira rossz gyógyszerektől felpuffadva látni őt, akin korábban egy csepp fölösleges zsír sem volt. De jó volt látni, hogy hatalmas akaraterővel úrrá lett a gyilkos kóron, és megint játszott, ha nem is annyit, mint korábban. Úgy gondolta, hogy egyik kedvenc, de nagy terjedelmű, sok szöveggel járó szerepét, a zsidó rituális fürdő vezetőjét nem lesz képes már játszani a Mikvében. De a felújító próbákra bement, hogy segítsen a helyette a produkcióba beállni készülő Börcsök Enikőnek. És akkora elánnal mutatta, mit is kellene csinálni, hogy a színház direktora, Eszenyi Enikő, megkérte, mégis próbálja ismét játszani a szerepet, limitált előadásszámban. És ez sikerült, ami hihetetlen örömmel töltötte el.

De közben megint hallani lehetett az állapotáról rossz híreket. Február második felében, a Halhatatlanok Társulatának idei színésznő jelöltjeit bemutatva, vele is 15 perces rádióinterjút készítettem. Az élő adás előtt kikötötte, hogy a betegségéről egy szót se. De az utolsó pillanatban nem bírtam ki, hogy annyit meg ne kérdezzek tőle, hogy van? Némi szünetet tartott, és csupán azt mondta, hogy „jól.” Február eleje óta már nem játszott, tehát sejthető volt, hogy ez kegyes füllentés.

Most már sajnos nem tagadható, hogy akkor sem volt jól, csak ezzel nem akart másokat terhelni. Egy nagyformátumú, eredeti tehetségű színésznő, egy abszolút szerethető ember hagyott itt kényszerűen bennünket, aki haláláig kitartott a Vígszínház mellett, ahol a pályája indult.