Nyáron kezdődhet a Kincsem-film forgatása

Publikálás dátuma
2015.04.08. 19:05
A ló-szereplőket is gondos válogatás előzi majd meg Fotó: Kincsem Park/Facebook
Nyáron megkezdődhet Kincsem, a világhírű magyar kanca történetét feldolgozó film forgatása Herendi Gábor rendezésében - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap szerdán az MTI-vel; a szervezet a produkció gyártási előkészítését 97,8 millió forinttal támogatja.

A kosztümös film forgatása a tervek szerint már júliusban elkezdődhet vidéki helyszíneken, a szereplőválogatás és a helyszínkeresés már zajlik. A film rendezője Herendi Gábor (Valami Amerika, Magyar vándor, Lora) lesz, aki hét év után készít újra filmet - olvasható a szervezet közleményében.

A modern kalandfilm középpontjában Blaskovich Ernő magyar nemes és Otto von Oettingen osztrák főúr küzdelme áll, amelynek részeként kibontakozik a nézők előtt Kincsem páratlan pályafutása. Az öntörvényű Blaskovich és Klára, Otto von Oettingen modern és felvilágosult lányának viharos szerelmét is bemutató történet helyszíne az 1848-49 szabadságharcot követő Habsburg megtorlás éveinek Magyarországa és Európa legendás lóversenypályái.

A készülő film producere Hutlassa Tamás (Kontroll, Viharsarok), társproducere Herendi Gábor. A forgatókönyvet Hegedűs Bálint (Mázli, Parkoló, Liza, a rókatündér) 2008-ban kezdte el írni, majd a végleges forgatókönyv a Filmalap szakmai és anyagi támogatásával Ruttkay Zsófia (Hukkle, Taxidermia, Szabadesés) forgatókönyv-fejlesztő irányításával valósult meg.

Április közepétől a Filmalap 26,3 millió forintos támogatásával kezdődik meg Nagy Viktor Oszkár A kései szüret című kreatív dokumentumfilmjének forgatása Olaszliszkán - tájékoztatott a filmes szervezet. A helyi roma közösség szőlőtermesztő-borkészítő vállalkozásának egy esztendejét bemutató film az európai politikai, társadalmi és kulturális élet égető kérdését, az együttélés témakörét dolgozza fel az Olaszliszkán 2006-ban történt gyilkosság után.

A kései szüretben Dobos Tamás operatőr és Kosztolni Ildikó producer lesznek a 40. Magyar Filmszemlén díjazott Apaföld című játékfilmet is jegyző fiatal rendező alkotótársai.

Szerző

A besúgó párttagsága érdekelte a vádlót

Publikálás dátuma
2015.04.08. 18:25
Fotó: Pálfalvi Kitti, Népszava
Tárgyalóteremben példátlan módon a tanú párttagságáról érdeklődött az ügyész a Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester ellen, vesztegetés gyanújával indított büntetőperben. A politikus vallomásában többször is kiemelte, nem követett el bűncselekményt, a jelentős titkosszolgálati erőkkel végzett nyomozást koncepciózusnak, súlyos provokációnak nevezte. Kiderült: fontos iratok hiányoznak a nyomozati anyagokból is.

Bűncselekményt nem követtem el, nem kértem, és nem kaptam semmiféle pénzt – hangsúlyozta csaknem egyórás vallomásában szerdán többször is Hiszékeny Dezső a Fővárosi Törvényszéken, dr. Kalina József tanácsa előtt. A politikus szerint erősen kétséges módon alkalmazott titkosszolgálati módszerekkel próbálták – besúgó, és fedett nyomozó bevetésével – „beugratni”, hogy kenőpénzt fogadjon el egy üzlethelyiség bérbeadásáért cserébe. A kísérletek nem sikerültek.

A vád tényként állítja, hogy 2013 januárjában Hiszékeny Dezső, akkori angyalföldi alpolgármester közvetítőn keresztül jogtalanul 5 millió forintot kért magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy állítólagos vállalkozónak juttassa.

A Központi Nyomozó Főügyészség ezért vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával, míg Sz. Sándor másodrendű vádlottat bűnsegédlettel és befolyással üzérkedéssel vádolta meg.

Hiszékeny vallomásában elmondta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat egy beszervezett, betechnikázott, legendával ellátott, büntetett előéletű besúgót vetett be provokálására. Hozzátette: ha ez a szolgálat ezeket az intézkedéseket szigorúan célhoz kötötten és más, esetleges hátsó szándék nélkül teszi, az eljárása valós társadalmi érdeket szolgál. Ha azonban a szolgálat a különleges lehetőségeit kihasználva, a jogsértő alkalmazásnak akár csak a határán is mozogva tesz intézkedéseket, vagy valamilyen titkolt cél érdekében szervez akciókat, az a társadalom egésze számára veszélyes, ezért a visszaélés legkisebb gyanúja esetén is szigorú vizsgálatot igényel. Ezek a szervezetek ugyanis nem élhetnek vissza a lehetőségeikkel, és azokkal a különleges jogokkal, melyekkel a társadalom felruházta őket - hangsúlyozta Hiszékeny.

A vádirat alapján - az ügyben korábban gyanúsított, de ma már csak tanú - B. István 2013. január 20-án megkereste a Hiszékeny Dezsővel jó kapcsolatban álló Sz. Sándor másodrendű vádlottat azért, hogy a Visegrádi utcai Rigolettó presszó bérleti jogának megszerzését kérje egy vidéki vállalkozó részére. Ez a „vállalkozó” Marton László néven egy később színre lépő fedett nyomozó volt.

Hiszékeny elmondta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) bár azt állítja, egy másik vizsgálattal összefüggésben, mintegy véletlenül botlott ebbe az ügybe, a valóságban a szolgálat tudatos akciót szervezett egy ellenzéki politikus lejáratására. Bár a vádhatóság állítja, hogy a vesztegetésre bizonyítékai vannak – hangfelvétel is -, a vádlott szerint ez nem felel meg a valóságnak.

Hiszékeny feltételezi, hogy az ügyészség a fedett nyomozó jelentésére alapozza a vádat, melyben a legfontosabb „bizonyíték”, hogy a rendőr azt állítja, a vádlott bólintott a beszélgetés során. Bal kezének öt ujját pedig felmutatta, ami szerinte azt jelentette, hogy ötmilliót kér. A „mindenre kiterjedő” jelentésben azonban nem szerepel, hogy Hiszékeny bal keze sérült – amint a bíróságnak is bemutatta -, „legfeljebb "négy és felet" tud mutatni”.

A politikus leszögezte: „bár elég sok talányos információ látott napvilágot, azt állítottam és állítom ma is, hogy: az ügy politikai indíttatású, az eljárás koncepciós, azaz előre megtervezett, és előre megírt forgatókönyv szerint zajlott.”

Drávay Balázs ügyész – aki a nyomozást is közvetlenül irányította - a vádlotti vallomásra reagálva megbántottan közölte: ő meggyőződésből képviseli a vádat, és visszautasította, hogy a politika bármiféle szerepet játszott volna az eljárásban. Majd, bár az ügyhöz ennek semmi köze, megkérdezte a vádlottól: igaz-e hogy B. István tanú – a titkosszolgálat besúgója – az MSZP tagja. (Ilyen – direkt pártpolitikai jellegű - kérdést ügyész a bíróságon emberemlékezet óta nem tett fel.) Több „érdemi” kérdése nem volt.

A másodrendű vádlott, Sz. Sándor, aki később kívánt vallomást tenni, ugyancsak azt jelentette ki, nem követett el bűncselekményt. Mint mondta, „cselszövés áldozata” lett.

A tárgyaláson az is kiderült: az ügyészség több, az „ügynök” tanúval kapcsolatos fontos dokumentumot – kihallgatási jegyzőkönyveket, gyanúsítás megszüntetését, titkosszolgálati titoktartás alóli felmentéseket, és másokat – nem bocsájtott a védelem rendelkezésére.

A bíróság elrendelte ezek beszerzését, átadását, és május 27-re tűzte ki a következő tárgyalás időpontját.

Szerző

A besúgó párttagsága érdekelte a vádlót

Publikálás dátuma
2015.04.08. 18:25
Fotó: Pálfalvi Kitti, Népszava
Tárgyalóteremben példátlan módon a tanú párttagságáról érdeklődött az ügyész a Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester ellen, vesztegetés gyanújával indított büntetőperben. A politikus vallomásában többször is kiemelte, nem követett el bűncselekményt, a jelentős titkosszolgálati erőkkel végzett nyomozást koncepciózusnak, súlyos provokációnak nevezte. Kiderült: fontos iratok hiányoznak a nyomozati anyagokból is.

Bűncselekményt nem követtem el, nem kértem, és nem kaptam semmiféle pénzt – hangsúlyozta csaknem egyórás vallomásában szerdán többször is Hiszékeny Dezső a Fővárosi Törvényszéken, dr. Kalina József tanácsa előtt. A politikus szerint erősen kétséges módon alkalmazott titkosszolgálati módszerekkel próbálták – besúgó, és fedett nyomozó bevetésével – „beugratni”, hogy kenőpénzt fogadjon el egy üzlethelyiség bérbeadásáért cserébe. A kísérletek nem sikerültek.

A vád tényként állítja, hogy 2013 januárjában Hiszékeny Dezső, akkori angyalföldi alpolgármester közvetítőn keresztül jogtalanul 5 millió forintot kért magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy állítólagos vállalkozónak juttassa.

A Központi Nyomozó Főügyészség ezért vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával, míg Sz. Sándor másodrendű vádlottat bűnsegédlettel és befolyással üzérkedéssel vádolta meg.

Hiszékeny vallomásában elmondta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat egy beszervezett, betechnikázott, legendával ellátott, büntetett előéletű besúgót vetett be provokálására. Hozzátette: ha ez a szolgálat ezeket az intézkedéseket szigorúan célhoz kötötten és más, esetleges hátsó szándék nélkül teszi, az eljárása valós társadalmi érdeket szolgál. Ha azonban a szolgálat a különleges lehetőségeit kihasználva, a jogsértő alkalmazásnak akár csak a határán is mozogva tesz intézkedéseket, vagy valamilyen titkolt cél érdekében szervez akciókat, az a társadalom egésze számára veszélyes, ezért a visszaélés legkisebb gyanúja esetén is szigorú vizsgálatot igényel. Ezek a szervezetek ugyanis nem élhetnek vissza a lehetőségeikkel, és azokkal a különleges jogokkal, melyekkel a társadalom felruházta őket - hangsúlyozta Hiszékeny.

A vádirat alapján - az ügyben korábban gyanúsított, de ma már csak tanú - B. István 2013. január 20-án megkereste a Hiszékeny Dezsővel jó kapcsolatban álló Sz. Sándor másodrendű vádlottat azért, hogy a Visegrádi utcai Rigolettó presszó bérleti jogának megszerzését kérje egy vidéki vállalkozó részére. Ez a „vállalkozó” Marton László néven egy később színre lépő fedett nyomozó volt.

Hiszékeny elmondta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) bár azt állítja, egy másik vizsgálattal összefüggésben, mintegy véletlenül botlott ebbe az ügybe, a valóságban a szolgálat tudatos akciót szervezett egy ellenzéki politikus lejáratására. Bár a vádhatóság állítja, hogy a vesztegetésre bizonyítékai vannak – hangfelvétel is -, a vádlott szerint ez nem felel meg a valóságnak.

Hiszékeny feltételezi, hogy az ügyészség a fedett nyomozó jelentésére alapozza a vádat, melyben a legfontosabb „bizonyíték”, hogy a rendőr azt állítja, a vádlott bólintott a beszélgetés során. Bal kezének öt ujját pedig felmutatta, ami szerinte azt jelentette, hogy ötmilliót kér. A „mindenre kiterjedő” jelentésben azonban nem szerepel, hogy Hiszékeny bal keze sérült – amint a bíróságnak is bemutatta -, „legfeljebb "négy és felet" tud mutatni”.

A politikus leszögezte: „bár elég sok talányos információ látott napvilágot, azt állítottam és állítom ma is, hogy: az ügy politikai indíttatású, az eljárás koncepciós, azaz előre megtervezett, és előre megírt forgatókönyv szerint zajlott.”

Drávay Balázs ügyész – aki a nyomozást is közvetlenül irányította - a vádlotti vallomásra reagálva megbántottan közölte: ő meggyőződésből képviseli a vádat, és visszautasította, hogy a politika bármiféle szerepet játszott volna az eljárásban. Majd, bár az ügyhöz ennek semmi köze, megkérdezte a vádlottól: igaz-e hogy B. István tanú – a titkosszolgálat besúgója – az MSZP tagja. (Ilyen – direkt pártpolitikai jellegű - kérdést ügyész a bíróságon emberemlékezet óta nem tett fel.) Több „érdemi” kérdése nem volt.

A másodrendű vádlott, Sz. Sándor, aki később kívánt vallomást tenni, ugyancsak azt jelentette ki, nem követett el bűncselekményt. Mint mondta, „cselszövés áldozata” lett.

A tárgyaláson az is kiderült: az ügyészség több, az „ügynök” tanúval kapcsolatos fontos dokumentumot – kihallgatási jegyzőkönyveket, gyanúsítás megszüntetését, titkosszolgálati titoktartás alóli felmentéseket, és másokat – nem bocsájtott a védelem rendelkezésére.

A bíróság elrendelte ezek beszerzését, átadását, és május 27-re tűzte ki a következő tárgyalás időpontját.

Szerző