Előfizetés

Iszlám Állam - Erkölcsi vagy politikai kötelesség beavatkozni?

Publikálás dátuma
2015.04.08. 17:15
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke sajtótájékoztatót tart a testület ülése után a Parlamentben
Az Országgyűlésnek el kellene fogadnia a kormány előterjesztését a magyar beavatkozásról az Iszlám Állam ellen, mert Magyarországnak a nyugati értékközösséghez való tartozásából fakadó kötelezettsége, hogy részt vegyen a nemzetközi koalícióban - ezt a külgazdasági és külügyminiszter jelentette ki sajtótájékoztatóján, az Országházban.   Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy részt vegyen a fellépésben az Iszlám Állam ellen - ezt Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke jelentette ki sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter közölte: az előzetes menetrendnek megfelelően megtörtént a honvéd vezérkar katonai, szakmai szemrevételezése abban a térségben, ahol az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció erőfeszítéseihez a kormány szándékai szerint Magyarország katonák küldésével járulna hozzá.  A misszió a 150 fős kereten belül marad, a helyszínen szolgálatot teljesítő magyar kontingens a jelenlegi tervek szerint összesen 110 katonából állna, továbbá 6 magyar tiszt lenne jelen a vezetési pontokon - ismertette. A többi katona Magyarországon állna rendelkezésre. A tervezett 20 milliárd forintba bele kell férnie a misszió költségeinek, ez a szemrevételezés után is áll - tette hozzá.

A külügyi bizottság tagjai szerdán zárt ülésen tanácskoztak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való esetleges magyar katonai szerepvállalásról. Az ülés után Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke leszögezte: Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy részt vegyen a fellépésben az Iszlám Állam ellen, miután az elmúlt egy évben az ország  és Európa biztonsági helyzete jelentős mértékben megkérdőjeleződött, és ennek egyik oka az Iszlám Állam megjelenése. A határozott fellépés ezzel a veszéllyel szemben Európa és Magyarország hosszú távú biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen - tette hozzá a politikus. 

DK: ma Magyarországon nagyon nehéz cigánynak lenni

Minden esetben fel kell lépni a cigányellenes, rasszista megnyilvánulások ellen - szögezte le Niedermüller Péter, a   Demokratikus Koalíció alelnöke. A Budapesten rendezett Nemzetközi roma nap: romák helyezte Európában című konferencián a politikus hozzátette: a párt azért dolgozik, hogy Magyarországon semmiféle megkülönböztetés ne lehessen.

A konferenciát az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportja szervezte. A DK alelnöke szerint nagyon nehéz azt mondani, hogy ma Magyarországon a cigány emberek jó érzéssel ünnepelhetik a nemzetközi romanapot, mert ma Magyarországon nagyon nehéz cigánynak lenni. Hangsúlyozta, hogy a romák ugyanolyan részei a magyar társadalomnak, mint a nem romák és senkit sem szabad kirekeszteni bőrszíne, származása, vallása vagy kultúrája miatt.

A DK a megalakulásától fogva megpróbált kiállni a magyarországi cigányság jogai és érdekvédelme mellett, miközben a lehető leghatározottabban elítélik a rasszizmus és a diszkrimináció minden formáját. Az ellenzéki politikus, EP-képviselő kiemelte: közösen kell megteremteni egy normális, biztonságos országot.

Európában 10-12 millió roma származású ember él, habár egy földrajzilag és társadalmilag is nagyon tagolt kisebbségről van szó. Vannak olyan európai társadalmak, amelyek nagyon határozott eszközökkel támogatják a felzárkóztatást, de a cigány származású emberek – szerte Európában – a mindennapi életükben tapasztalják meg, hogy mit jelent a diszkrimináció, a kirekesztettség és a szegénység – hívta fel a figyelmet Niedermüller Péter.

Nőtt a dohánytermékek jövedéki adója

Publikálás dátuma
2015.04.08. 17:03
Illusztráció/Népszava
A jövedéki törvény múlt év végi módosítása nyomán a cigaretta jövedéki adója áprilistól - ezer darabonként - 12 500 forintról, 15 700 forintra emelkedett, de ezer darabonként az adónak el kell érnie legalább a 28 ezer forintot, a korábbi 24 920 forint minimális adó helyett.

A kiskereskedelmi eladási árra vetítve viszont csökkent az adó aránya, a korábbi 31-ről 25 százalékra. A szivar és a szivarka adóját az eladási ár százalékában határozza meg a törvény. Ez maradt a korábbi 28,5 százalékos szinten.

A finomra vágott fogyasztási - cigaretta- vagy pipa - dohányra 14 ezer forint a fogyasztási adó kilogrammonként, amely március végéig a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 12 460 forint volt. Az eladási árra vetített adó-arányt eltörölte a módosítás.

Az egyéb fogyasztási dohányra 14 ezer forint a kilogrammonkénti adó áprilistól, eddig a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint volt az adó mértéke. Változatlan maradt az a szabály, hogy a jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter, és így tovább növekszik az adó.