Évfordulóra emlékeznek a Szabadság tériek

Publikálás dátuma
2015.04.08. 07:09
Mécs Imre 2014-ben a Szabadság téri tüntetésen Fotó: Vajda József, Népszava
Napra pontosan egy éve, 2014. április 8-án kezdődtek a tiltakozások a Szabadság téri megszállási emlékmű ellen a Tiszta emlékezettel a történelemhamisítás ellen nevű csoport szervezésében.

Ebből az alkalomból 365 képet tartalmazó fotóalbumot állítanak össze a szervezők, amely bemutatja a Szabadság téri tiltakozásokat. A három könyvből álló gyűjteményhez bárki hozzájárulhat egy-egy, a téren készült fényképpel. A jelentkezőket szerda délután várják a szobornál, ahol neves írók és színészek mellett a résztvevők is felolvashatnak, szavalhatnak verseket és prózai írásokat.

A tavalyi sikerekre való tekintettel péntek délután fél 6-tól ismét közös éneklést tartanak a téren, amelyet Fischer Ádám Kossuth-díjas karmester vezényel. Eredetileg ez a program is szerdán lett volna, de a múlt heti repülőtragédiának két német operaénekes is áldozata lett, ezért Németországban és Bécsben borultak az előadások. Fischer Ádámnak 8-án Bécsben kell vezényelnie. Az eseményt Mécs Imre fogja felvezetni, valamint közreműködőként jelen lesz Láng Balázs és Zsolnai Júlia.

Fischer a legutóbbi éneklés alkalmával azt mondta lapunknak, azért vállalta a közreműködést, mert őt is vérig sérti az emlékmű. Kiemelte, hogy a nagyszüleit is ugyanazok hurcolták el, akiknek az emlékműállítással kisebbíteni akarják a bűneit. Hozzátette: akkor is ragaszkodni kell az európai értékekhez, ha az unióval amúgy elégedetlenek vagyunk.

Szerző

MTVA: még mindig az OMSZ szolgáltat

Publikálás dátuma
2015.04.08. 07:06
A köztévé új stúdiója/MTVA/Facebook
Két évre összesen 71 millió 44 ezer forintért szerződött az Országos Meteorológiai Szolgálattal (OMSZ) az időjárási előrejelzések végzésére az MTVA – derült ki a közmédia lapunk kérdéseire adott válaszából.

Eszerint az idén januárban meghosszabbított, 2017. január 9-ig érvényes kontraktus szerint havi 2 millió 960 ezer forintért veszi át az OMSZ szolgáltatásait az MTVA. A meteorológiai adatcsomagban az OMSZ ugyanazokat a szolgáltatásokat bocsájtja az állami média rendelkezésére, mint korábban - így mérési adatokat, műholdképeket, radarképeket, közlekedési információkat is - ám mint az OMSZ korábban lapunknak kiemelte, a bemutatott grafikai tartalomért a szolgálat "nem vállal felelősséget”. Kérdéseinkkel azután fordultunk az MTVA-hoz, hogy világossá vált: a nemzeti hírcsatornán, az M1-en már csak Tóth Tamás jelent az időjárásról a szolgálat színeiben, és a sajtóban is többször felmerült, hogy az MTVA esetleg "kiszervezte" volna az időjárás-jelentést. Ezt akkor az OMSZ is cáfolta azzal, hogy az MTVA-val való „jó viszonyt” a 2015 januárjában megújított szerződés is jelzi. Az OMSZ ugyanakkor kiemelte: az M1-en négy új meteorológus végzettségű szerkesztő-műsorvezető kapott helyett.

Közben az is kiderült, hogy az MTVA asztrológiai szolgáltatásokat is nyújt a Híradó honlapján - olyan fontos tanácsokkal látják el az olvasókat, mint hogy "a Rák ne hagyja, hogy megint kihasználják, ideje a sarkára állnia". Az MTVA szerint a szolgáltatás az olvasottság miatt kell, hiszen a hirado.hu olvasótábora "nagyon sokrétű és érdeklődésű emberekből tevődik össze", de "mindenkinek hite szerint való, hogy abból mennyit fogad el, mennyit tart hitelesnek".

Az M1 folyamatosan veszti el nézőit: az esti fél 8-as Híradó az átalakulás óta már 100-150 ezerrel kevesebb embert vonz, és például március 25-én az M1 hatórás Híradóját a 18-49-es korosztályból 5100-an(!) követték. Az olyan műsorokat, mint a Ma Délután vagy a Ma Este pedig átlagosan 24-50 ezer ember követi.

Szerző
Témák
OMSZ közmédia

Minden hónapra jutott egy botrány

Publikálás dátuma
2015.04.08. 07:05
Annyi botrányt kellett megmagyarázniuk, hogy végül szinte elvesztek a mikrofonok erdejében FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Nem könnyű válogatni a tavalyi választás óta eltelt egy év kormányzati botrányai közül. Orbán Viktor nemcsak itthon, hanem nemzetközi színtéren is rendre figyelmet keltett, elég csak illiberális beszédére, a civilek vegzálására, a drogtesztre, vagy épp a tervezett, majd elvetett internetadóra és az útsarcra, a vasárnapi zárva tartásra, netán a brókerbotrányra gondolni. Ezeknek az ügyeknek nemcsak gazdái vannak a kormányban, hanem nyilván felelőse is - bár egyik esetben sem hallottunk következményről vagy felelősségre vonásról.

Miközben a Fidesz három választást nyert 2014-ben: az országgyűlésit újabb kétharmaddal, az európai parlamentit (EP) hatalmas fölénnyel, és az önkormányzati választásokon is tarolt, a régi-új miniszterelnök - vélhetően a győzelmi mámorában - elveszítette politikai realitásérzékét. Úgy tűnt legalábbis, hogy Orbán Viktor azt gondolja, itthoni felhatalmazása arra is lehetőséget ad neki, hogy nemzetközileg is ő "fújja" a passzátszelet. Erre leginkább tusnádfürdői beszédéből következtethettünk, amelyben egyfajta sajátos magyar - harmadik - utat hirdetett meg. Így a civil szervezetek vegzálását kormányzati szintre emelte és a keleti nyitás célállamaiban találta meg a követendő társadalmi-gazdasági utat.

Erre adhatott választ az Egyesült Államok az úgynevezett kitiltási botránnyal, illetve John McCain republikánus szenátor, amikor egyenesen "újfasiszta diktátornak" nevezte a miniszterelnököt. A politikai arányérzék elveszítését jól jelezte az is, hogy a kormányfő - bár annak is vannak nyomai, hogy megpróbált politikáján fordítani - nem értett szövetségeseink üzenetéből és rendre beleállt az illiberális álláspontba. Talán ennek köszönhető, hogy a tavalyi év végén már olyan bornírt ötletekkel igyekezett saját és pártja rövid idő alatt bezuhanó népszerűségét javítani, mint a drogteszt, a vasárnapi zárva tartás vagy a kiterjesztett útdíj. Ezek azonban várhatóan nem hozzák meg a várt sikert, az Orbán-rendszer ellen rendezett őszi tüntetések inkább azt mutatják, a kormányfő elszámította magát, s ezt erősítette az is, hogy elszigetelődött korábbi legfőbb szövetségeseitől is, miután az idén februárban - az ukrán válság csúcspontján - fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfőt.

Orbánnak azonban nemcsak saját tettei, hanem azok következményei is okozhattak némi fejtörést az elmúlt évben, hiszen a kormányfő - úgy tűnik - végleg összerúgta a port korábbi kebelbarátjával, Simicska Lajossal és valóban totális médiaháború kezdődött - legalábbis a jobboldali médiabirodalomban.

ÁPRILIS

Újabb fideszes kétharmad

Miközben az április 6-i országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP ismét kétharmadot szerzett, a kormány megalakulására heteket kellett várni. Noha Orbán saját magának alakította ki a közjogi rendszert, a választás után - vélhetően a májusi európai parlamenti (EP), majd pedig az őszi önkormányzati választások miatt - nem kezdett "kormányzásba", sőt, lényegében kivárt a népszerűtlen intézkedésekkel. Így ezeket a heteket kevésbé Orbán, mintsem az általa megálmodott és létrehozott, ám az EBESZ által is elmarasztalt választási rendszer uralta, elsősorban azért, mert egyértelművé vált: az új szabályokkal kétharmadosra "kompenzálta" magát a Fidesz.

MÁJUS

Meghekkelt Fővárosi Közgyűlés

Ezután aligha volt meglepő, hogy május 30-án adták be a kormánypárt képviselői a parlamentnek az önkormányzati választási szabályokat módosító csomagjukat, amelyről a Political Capital azt írta: a Fidesz-KDNP az EP-választás eredményéhez igazította - vélhetően már jó ideje a fiókban lapuló - választási koncepcióját. A jogszabály négy hónappal az önkormányzati választás előtt alapvetően átalakította át a fővárosi közgyűlés és a kerületi polgármesterek választásának szabályait, emiatt a teljes ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, mely később ugyan a módosítás lényegtelen pontjait megsemmisítette, de alapelvein nem változtatott.

JÚNIUS

Reklámadóval a média ellen

A hónap második napján L. Simon László benyújtotta a Háznak a reklámadó tervezetét, amely a magyar médiából eddig példátlan tiltakozást váltott ki. A sávos különadó ellen június 5-én mintegy 60 médium bojkottal tiltakozott, este főműsoridőben húsz tévécsatorna szüntette be adását negyed órára, elhallgatott a legtöbb rádió, elfeketedett a legtöbb internetes portál és a nyomtatott sajtó jelentős része is csatlakozott. Az azóta többször módosított reklámadó szabályozás elsősorban a kormánnyal kritikus hangot megütő RTL Klub ellen irányult. Az új sarc nyomán került napvilágra, hogy konfliktus támadt Orbán Viktor kormányfő és több évtizedes gazdasági szövetségese, a Fidesz-holdudvar meghatározó személyisége, Simicska Lajos között.

JÚLIUS

Illiberális álmok

Végképp negatívvá tette nemzetközi megítélését tusnádfürdői beszédével Orbán Viktor. A kormányfő szerint "a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel és egyáltalán a társadalom liberális megértésével szakítanunk kell". Továbbá "a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam." A kormányfő beszédében "sztárállamokat" is megjelölt, amelyekben az illiberalizmus sikeres: Szingapúrt, Oroszországot, Törökországot és Kínát. A beszéd után The New York Times és a The Washington Post szerkesztőségi cikkben szólította fel Brüsszelt, tegyenek meg mindent Orbán ellen. Ebben a hónapban történt továbbá, hogy július 19-én éjjel, rendőri biztosítással emelték a helyére a birodalmi sast és Gábriel arkangyal szobrát a Szabadság téren. A megszállási emlékmű, amely számtalan tiltakozást váltott ki, titokban került a helyére, a hivatalos átadó is elmaradt - a botrány nem.

AUGUSZTUS

Gazdasági hatalomátvétel

Amit a kormányváltás után csak sejteni lehetett, augusztusra bizonyossá vált: komoly ellentétek feszülnek a Fidesz gazdasági háttérembere, Simicska Lajos és Orbán Viktor között. Már a reklámadó bevezetése súlyos csapást jelentett a Simicskához köthető médiumokra, de több téren hátrányosan érintette ezt az üzleti kört, hogy fejlesztési miniszterré nevezték ki Seszták Miklóst. Elődjét, Németh Lászlónét a Fidesz-közeli cégbirodalom emberének tartják, aki az előző ciklusban az uniós és hazai fejlesztési pénzek felett rendelkezett. Augusztustól azonban szisztematikusan megkezdődött a Simicska-bizalmasok kivonása a fontosabb gazdasági, hatalmi posztokról, s ezzel egy időben az oligarcha cégei is temérdek korábbi üzletüktől estek el.

SZEPTEMBER

Norvégok a célkeresztben

Csaknem másfél éve tartó kormányzati támadássorozat után szeptember 8-án a Készenléti Rendőrség "megrohamozta" az Ökotárs Alapítvány budapesti irodáját. Ugyanebben az időben egy másik, a Norvég Civil Alap elosztásában szintén közreműködő alapítványnál, az Ökotárs tanácsadójánál, valamint könyvelőjénél is házkutatást tartottak. A Nemzeti Nyomozó Iroda tucatnyi nyomozója adatbázisokat foglalt le. Az akció miatt több mint ezren tüntettek az alapítvány székházainál. A Kehi és a rendőrség után a NAV is "foglalkozott" a négy civil szervezettel, amelyek a norvég alap pénzeit osztotta, adószámukat is felfüggesztették. Pedig e szervezeteknek semmi joga ellenőrizni a civileket, hiszen erre külön mechanizmus szolgál, amit a két állam megállapodása rögzít. Ennek ellenére a kormány a mai napig nem tett le a civil szervezetek vegzálásáról, ami miatt Norvégia felfüggesztette a teljes norvég alapok kifizetését.

OKTÓBER

Amerika ellenséggé vált

A magyar kormányzathoz köthető személyek korrupciógyanús eseteiről szóló, hiteles információkhoz jutott a budapesti amerikai nagykövetség, ezért beutazási tilalmat rendeltek el az Egyesült Államokba kevesebb, mint tíz magánszeméllyel szemben - jelentette be október 17-én André Goodfriend. Az USA budapesti ideiglenes ügyvivője szerint "ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". Az érintettek között van a NAV elnöke, Vida Ildikó, aki egyedül ismerte el érintettségét. Az azóta is húzódó ügyben a kormány konkrétumokat követelt az Egyesült Államoktól, amit az nem adhat meg, ennek ellenére Orbán Viktor az - azóta távozott - amerikai ügyvivő beperelésére szólította fel Vidát, aki ugyan ennek eleget tett, ám mivel Goodfriend diplomáciai mentességet élvez, a per hamvában holt ötletnek bizonyult. Sem a kormány, sem a NAV-elnök nem tett ugyanakkor kísérletet a vádak érdemei tisztázására.

NOVEMBER

Tüntetések évadja

Szabad ország, szabad internet!, Orbán takarodj', Demokráciát! - tízezer ember harsogta az Andrássy úton október végétől hetek át az internetadó elleni tüntetéseken. A civilek által a Facebookon szervezett megmozdulások hosszú ideje az első alkalmak voltak, amikor nagyobb tömeg mozdult meg a Fidesz kormányzása ellen. A tüntetésekkel párhuzamosan kiderült: alig két hónap alatt több mint 10 százalékot esett a Fidesz népszerűsége a teljes népesség körében, Orbán személyes megítélése pedig 10 százaléknál nagyobbat zuhant.

DECEMBER

Bornírtságok

Az év utolsó hónapjára a kormánypártok teljes defenzívába szorultak. Hogy eltereljék a közvélemény figyelmét, újabb és újabb ötleteket dobtak be. Kocsis Máté fideszes józsefvárosi polgármestertől származik a 14-18 évesek, a politikusok és az újságírók kötelező drogtesztje, amely a kormánypárti politikusokat is meglepte. "Aki nem támogatja az ötletet, az a drogot támogatja" - mondta eleinte Rogán Antal, aztán a Fidesz elegánsan kihátrált a javaslat mögül. Kitalálta a kormány a január 1-től életbe lépő új útdíjat is, így fizetni kell az M1-M7, M3 és az M5 autópályák bevezető szakaszainak használatáért, az M0 egyes részein, illetve a nagyvárosokat elkerülő utakon is. Nem véletlen, hogy a költségvetés elfogadása ellen a civilek mellett a szakszervezetek is akcióba léptek, sőt az új útdíj ellen útlezárásokkal tiltakoztak.

JANUÁR

Zárva tartott üzletek

A mai napig nem hiszi el a kormánypárt, hogy komoly népszerűségvesztést okozhat az üzletek vasárnapi zárva tartása, amelyet a KDNP kezdeményezett. A Fidesz azzal állt a már egyszer elvetett ötlet mellé, hogy azt szeretnék, vasárnap egyetlen munkavállalót se lehessen dolgoztatni, így március 15-től minden gazdasági és racionális ellenérv dacára bevezették az üzleteket, s így több ezer munkavállalót lehetetlenné tevő rendelkezést.

FEBRUÁR

Barátok, ellenségek és gecik

Nemcsak a népszerűségnek ártó intézkedések, hanem egy korábban vitathatatlanul diszkriminatív szabályozás, az RTL Klub ellen irányuló reklámadó megváltoztatásának terve, pontosabban az erről a csatorna külföldi tulajdonosával kötött háttéralku borította a legnagyobb bilit a kormány fejére. Február 6-én ugyanis Simicska Lajos éppen lapunknak nyilatkozott a Lázár János és az RTL között kötettett paktum ügyében úgy: totális médiaháborút hoz a terv. Másnapra a Fidesz korábbi gazdasági háttéremberének igencsak kormányközeli médiabirodalma a feje tetejére állt, vezetői fölmondtak. Ennek hatására Simicska útban a Magyar Nemzet szerkesztősége felé, az autójából adott interjút fűnek-fának, s tömören szólva: többször is legecizte Orbánt. Utóbbi erre érdemben nem reagált, ám a jobboldali médiabirodalomban azóta is tagadhatatlanul dúl a háború, melyben az átalakított közmédia is aktív szereplő. De az is a nemzetközi figyelem - nem túl kellemes - középpontjába helyezte Orbánt, hogy ebben a hónapban, két héttel Angela Merkel német kancellár után fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfőt, aki Budapestről fenyegette meg Ukrajnát. Ezután - mégis sokak meglepetésére - a Fidesz-KDNP elvesztette parlamenti kétharmadát a veszprémi időközi választáson.

MÁRCIUS

Brókerbukták

Még el sem ült az orosz szél, Simicska a kormányfőt érintő ügynökváddal állt elő, majd bedőlt a Buda Cash brókerház. Ezután a "jövőbe látó", ám a dátumokra kevéssé sikeresen emlékező Orbán Viktor állítólag utasítást adott minisztereinek arra, hogy minden állami pénzt vegyenek ki a brókerházakból. Ez ugyanakkor csak Szijjártó Péter külügyminiszternek jött össze, aki éppen azon a napon "szerzett vissza" 3,8 milliárd forintot - kétes körülmények között - a Quaestor Csoporttól, amikor annak egyik befektetéseket kezelő cége csődöt jelentett. Azóta a kabinet már több verzióval is előállt a bennfentes kereskedelem gyanúját elhessegetendő, ám a kérdések - a válaszokkal egyenes arányosságban - szaporodnak.