Mocsári kockásliliom a Dráva árterében

Publikálás dátuma
2015.04.06. 16:22
MTI Fotó: Sóki Tamás
Kinyílt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) a Baranya megyei Matty közelében, a Dráva árterében. 

A növény a liliomfélék (Liliaceae) családjának kockásliliom (Fritillaria) nemzetségébe tartozik - írja a wikipédia - de  gyakran nevezik egyszerűen csak kockásliliomnak. Európában, főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg, de általában csak szórványosan; a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti. Németországban 1993-ban az év virága volt. Magyarországon is védett növény, a Muravidéken, a Zalai-dombvidéken, a Zselicen, Csereháton, a Bodrogközben, a Beregi- és Szatmári-síkságon fordul elő. Kertekbe is szívesen ültetik dísznövényként.

Szerző

Hazatért egy jeladós fehér gólya

Publikálás dátuma
2015.04.04. 12:35
Illusztráció/Getty Images
Sorra érkeznek telelőhelyeikről a vándormadarak, közöttük a fehér gólyák (Ciconia ciconia) is: a Nógrád megyei Ipolyvecén jeladóval ellátott, Veca nevű öreg madár csütörtökön délután tért vissza a fészkére – tájékoztatott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora.

Papp Ferenc elmondta: Veca március 30-án már megérkezett Magyarországra, de az elmúlt napok szeles, viharos időjárása megállította a vonulásban. A madarat a Jászságban is megfigyelték, kilenc másik fehér gólya társaságában. A csapatból három példányon láttak hagyományos madárgyűrűt, közülük kettőnek az adatait sikerült részben leolvasni. Ez alapján bebizonyosodott, hogy Veca társaságában Németországban megjelölt gólyák is vonultak.

„Veca a telet a Csád-tó vidékén töltötte, Szudánban többfelé is kóborolt, érintve Dél-Szudán területét. Ipolyvecén a fészkébe csütörtökön délután repült be, láttuk a helyszínen” – fogalmazott a programkoordinátor. Papp Ferenc kifejtette: az már egészen biztos, hogy az egyik jeladós öreg madár, Varbó elpusztult Törökország középső részén, Konya város repülőterén. Itt egy másik fehér gólya teteme is előkerült. Azt egyelőre nem tudni, mi történt velük. Mivel a vonuló madarakat veszélyeztető tényezőről lehet szó, ennek kiderítése fontos feladat lesz a közeljövőben.

A jeladóval ellátott fehér gólyák egy része még mindig Afrikában időzik, bár többségük megindult észak felé. Legtávolabb, légvonalban mintegy 8000 kilométerre, Keszi tartózkodik: Dél-Afrikában van, a botswanai határ közelében. Egy Szlovákiában jelölt madár, Peter Zambia északi részén pihen. Tanzániában van Picur, a gólyakamerájáról híres Nagyhalásziból származó fióka. A telet a Csád-tó vidékén töltő Hófogó jeladója február óta nem működik, valószínűleg olyan területen jár, ahol nincs GSM-hálózat. Amikor utoljára bejelentkezett, dél felé kóborolt, Csád területén. Jelenleg három madár is Szudánban, a Nílus-völgyben időzik. Gyakori, hogy a fiatal madarak ivarérettségük elérése előtt nem térnek haza Afrikából.

Papp Ferenc hozzátette: a Január nevű fehér gólya 2013-14 után az elmúlt telet is itthon töltötte, az Ipoly-völgyben. Utoljára Ludányhalászi közelében látták, a fészke közelében. A madarakat a Madárvédelem és kutatás határok nélkül című magyar-szlovák, valamint az Északi gólyahír nevű hazai projektben 2012 óta látják el jeladóval. Eddig 44 fehér gólyát jelöltek meg. A madarak itt követhetők nyomon: http://satellitetracking.eu/.

Szerző

Befejeződött a Rezéti-Duna kotrása

Publikálás dátuma
2015.04.03. 20:21
Fotó: Facebook/Gemenci túrák/Bilek Ferenc
Befejeződött a Gemencben a Rezéti-Duna élőhelymegőrző kotrása, amelynek során 200 ezer köbméternyi hordalékot távolítottak el a mellékág három kilométeres szakaszából - közölte a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatósága.

A Duna magyarországi szakaszának eddig legnagyobb volumenű élőhely-rehabilitációs projektjének kivitelezési szakasza március 30-án a műszaki átadással hivatalosan is lezárult - írta közleményében a nemzeti park. A projekthez a DDNP a Környezet és Energia Operatív Program forrásaiból 725 millió forintos - százszázalékos - támogatást nyert el. A 2014. szeptember 6-án kezdődött és idén február 28-án befejeződött mederkotrást 450 millió forintból végezte el az Aquaprofit Zrt. és a BétaQ Kft. konzorciuma - mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője. Hozzátette, hogy a kivitelezés mintegy százmillió forinttal került kevesebbe a tervezettnél. 

A munka során a 14 kilométer hosszú mellékág 3100 méteres mederszakaszából távolították el a hordalékot. A kotrásra azért volt szükség, mert a feltöltődés miatt a meder felső szakaszán olyan méretű zátonyok alakultak ki, amelyek már közepes vízállásnál is megakadályozták a víz folyamatos áramlását.

A beavatkozás helyszíne, a Rezéti-Duna a XIX. század végén végzett folyószabályozás előtt a Duna főága volt. A folyó érsekacsanádi kanyarulatának átvágása után mellékággá vált, a meder pedig 120 évvel ezelőtti méretének tizedére zsugorodott. A kotrás következtében a 30-50 méter széles meder tengerszint feletti magassága 84 méterről 82 méterre csökkent, aminek köszönhetően a víz a Duna alacsony, akár 100 centiméteres bajai vízállásnál is be tud folyni a mellékágba. Ezzel a Duna vízhozamának 2 százaléka juthat a mellékágba, amely így 3500-3700 köbméteres vízhozam esetén 70 köbméter friss vízhez juthat másodpercenként.

A mederkotrással évtizedekre biztosítva lesz a Rezéti-Dunán keresztül feltöltődő ártéri vízrendszerek, a Lassi-tavak, a Malomtelelő, a Decsi-Nagy-Holt-Duna, a Zsubrik-tó, a Janika-tó és a Keszeges-tó összeköttetése is a Dunával. A kikotort hordalékot a főágban, a hajóúton kívül helyezték el, ami javítja a folyó hordalékháztartását. A Rezéti-Duna kotrásával sikerülhet megakadályozni védett, vízáramlást kedvelő halfajok eltűnését, mint amilyen például a leánykoncér, a magyar bucó és a márna.

Szerző