Előfizetés

Csányi maradt az MLSZ-elnök

Publikálás dátuma
2015.04.02. 14:36
MTI Fotó: Illyés Tibor
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) csütörtöki küldöttközgyűlése ismét Csányi Sándort választotta meg elnöknek.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója - aki 2010 óta tölti be a posztot - egyedüli jelölt volt a posztra, s egyhangúlag támogatta a telki edzőközpontban tartott ülésen a 76-ból megjelent 61 küldött. Csányi Sándort a múlt héten beválasztották az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságába. Az elnökségbe megválasztott nyolc tagból Berzi Sándort, Balogh Gabriellát, Bánki Eriket, Garancsi Istvánt, Nyilasi Tibort és a bolgár Anthony Radevet szintén egyhangúlag szavazták meg, míg Dankó Bélát és Török Gábort egy tartózkodás mellett támogatta a közgyűlés. Más jelölt nem volt a vezető testületbe, amelynek így három új tag van Nyilasi, Garancsi és Török révén. Ők Tarsoly Csaba, Vizi E. Szilveszter és Kovács Árpád helyére kerültek be.

Csányi a szavazás előtti beszédében elsőként azt emelte ki, hogy 2010-ben egy veszteségesen működő MLSZ-t vett át, amelyet sikerült gazdaságilag stabilizálni, ennek eredményeként pedig a szervezet vagyona azóta hatszorosára, azaz 2,4 milliárd forintra nőtt, az előző évet pedig 388 milliós nyereséggel zárta.

A TAO-pénzeket illetően arról számolt be, hogy tavaly rekordot jelentő 31,2 milliárd forint áramlott a labdarúgásba, ebből 8,5 milliárdot az MLSZ használt fel. Hozzátette, a felhasználás ellenőrzése is az MLSZ hatáskörébe tartozik: összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést.

Az elmúlt öt év egyik legnagyobb eredményeként azt említette, hogy a nyilvántartott játékosok száma 125 ezerről 215 ezerre, a csapatok száma pedig 7 ezerről 11 ezerre nőtt. Szintén sikerként emelte ki az infrastruktúrafejlesztést. Elmondta, három új stadiont - Groupama Aréna, Nagyerdei Stadion, Pancho Aréna - adtak át és további 28 épül vagy szépül meg - többségében 2017-ig. Hozzátette, a Puskás Stadion, amelyben 2020-ban négy Eb-mérkőzést rendeznek, várhatóan 2018-ban kerül átadásra. Hangsúlyozta, nemcsak stadion-, hanem pályaépítés is zajlik, utóbbi keretében összesen 285 pályát adtak át, ebből 95-t tavaly.

Csányi szintén sikernek nevezte a szurkolói kártya bevezetését: "Hiába tiltakoznak az ultrák, a kártya meg fog maradni. Zökkenőmentesebb a jegyvásárlás, ezt igazolta a Görögország elleni Eb-selejtező is, amelyre a belépők 60 százaléka az interneten kelt el. A szurkolók legfőbb félelme nem igazolódott be, egyetlen visszaélés sem történt".

Az elnök azt ugyanakkor elismerte, hogy a kártya bevezetésének kommunikációjában hibáztak, mert csak a biztonsági szempontokkal érveltek, pedig azt kellett volna hangsúlyozni, hogy a kártya elsősorban a szurkolók helyzetének megkönnyítését szolgálja. Úgy vélte, a tiltakozásukkal "kapun kívül maradt drukkerek hiányoznak, de nem azok, akik balhézni akarnak".

A sportvezető első ciklusa legnagyobb csalódásaként az utánpótlást említette, pedig szerinte ebbe a területbe fektetett a legtöbbet a szövetség, ehhez képest nincs jelentős előrelépés. A felnőtt válogatottról azt mondta, hogy a FIFA-világranglista 62. helyén állt a nemzeti együttes, amikor elnök lett, jelenleg pedig 46., de 2011-ben története legjobb helyezéseként volt 27. is. Hangsúlyozta még, az is előrelépés, hogy negyedik helyett a második kalapból sorsolták a legutóbbi selejtezősorozatra a magyar csapatot. A magyar klubok eredményei viszont elmaradtak az általa kitűzött céltól, s azt reméli, hogy a közeljövőben felzárkóznak az európai középmezőnyhöz.

Csányi sikeresnek nevezte a bajnokság átalakítását, azaz az NB II egycsoportossá válását, egyúttal megjegyezte, "több NB I-es csapat torka véres", ami felveti az élvonal létszámának esetleges csökkentését. Az OTP Bank Ligával kapcsolatban még azt mondta, a magyar fiatalok több játéklehetőségének reményében korlátozni szeretnék a külföldiek számát, de ésszerű keretek között, azaz a nemzetközi kupasorozatokban szereplő csapatok engedményeket kaphatnának, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba riválisaikkal szemben. Megemlítette még a "sokat kritizált" fegyelmi bizottság döntéseit, hogy a kiszabott 30 millió forintos bírságnak több mint százszorosát kapták a klubok a televíziós közvetítésekből befolyó pénzből. Csányi beszámolóját és a 2014-re vonatkozó összes jelentést, illetve a 2015-re beterjesztett terveket egyaránt egyhangúlag fogadta el a küldöttgyűlés.

Ők a gyöngyösi sírgyalázók?

Publikálás dátuma
2015.04.02. 12:49
MTI Fotó: Komka Péter
Három helybéli fiatalt gyanúsít a rendőrség a gyöngyösi zsidó temetőben a közelmúltban történt rongálással - közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Tájékoztatásuk szerint egy 15 éves, egy 16 éves és egy 17 éves gyöngyösi fiút gyanúsítottként hallgattak ki a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon, ellenük rongálás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Gyöngyösön az elkövetők tizenöt-húsz sírt, köztük két kriptát dúltak fel, földi maradványokat szórtak szét és a temető kerítését is megrongálták.  

A gyöngyösi zsidó hitközség elnöke március 22-én, vasárnap tájékoztatott az esetről. Weisz Péter  akkor azt mondta, hogy legutóbb két éve történt kisebb rongálás a temetőben, ám annak mértéke össze sem hasonlítható a pusztítással"Érthetetlen ami történt, hiszen Gyöngyös lakossága mindig is befogadó volt. Hasonló tettre még nem volt példa a városban" - mondta a hitközség elnöke.

Weisz Péter most azt mondta, hogy köszönet illeti a rendőröket az eset gyors felderítéséért. Hozzátette: beigazolódni látszik a gyanúja, hogy nem antiszemita indíttatású tettről van szó, hanem az elkövetők haszonszerzés reményében dúlták fel a sírokat. A Miniszterelnökség, valamint a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) az eset után közleményben ítélte el a sírgyalázást.

Ők a gyöngyösi sírgyalázók?

Publikálás dátuma
2015.04.02. 12:49
MTI Fotó: Komka Péter
Három helybéli fiatalt gyanúsít a rendőrség a gyöngyösi zsidó temetőben a közelmúltban történt rongálással - közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Tájékoztatásuk szerint egy 15 éves, egy 16 éves és egy 17 éves gyöngyösi fiút gyanúsítottként hallgattak ki a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon, ellenük rongálás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Gyöngyösön az elkövetők tizenöt-húsz sírt, köztük két kriptát dúltak fel, földi maradványokat szórtak szét és a temető kerítését is megrongálták.  

A gyöngyösi zsidó hitközség elnöke március 22-én, vasárnap tájékoztatott az esetről. Weisz Péter  akkor azt mondta, hogy legutóbb két éve történt kisebb rongálás a temetőben, ám annak mértéke össze sem hasonlítható a pusztítással"Érthetetlen ami történt, hiszen Gyöngyös lakossága mindig is befogadó volt. Hasonló tettre még nem volt példa a városban" - mondta a hitközség elnöke.

Weisz Péter most azt mondta, hogy köszönet illeti a rendőröket az eset gyors felderítéséért. Hozzátette: beigazolódni látszik a gyanúja, hogy nem antiszemita indíttatású tettről van szó, hanem az elkövetők haszonszerzés reményében dúlták fel a sírokat. A Miniszterelnökség, valamint a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) az eset után közleményben ítélte el a sírgyalázást.