Előfizetés

Botrány a temetőben

J.D.
Publikálás dátuma
2015.03.30. 21:45
Forrás: Facebook
A sírásók egy nappal a temetés után kiemelték a halott asszonyt a koporsóból, újratemették, a kriptát pedig - a biztonság kedvéért - lebetonozták. Tették mindezt azért, hogy a koporsót újból, "felsőbb utasításra" értékesíthessék. Az eset nem egy fiktív rémtörténetből származik, a bűncselekmény - most már bizonyítottan - a valóságban történt meg az esztergomi belvárosi temetőben. 

Tavaly novemberben a kemma.hu számolt be koporsólopásról és sírgyalázásról szóló, a városban terjedő "pletykákról": az Esztergomi Kegyeleti Kft. akkori,"távozófélben lévő" vezetője (aki "átmeneti feladatellátóként" 2013 decemberében került a cég élére) a hírekről beszámolt az elhunyt asszony fiának, aki feljelentést tett a rendőrségen, a hatóságoknak pedig engedélyezte a kripta felnyitását.

Ám mivel a bejelentéskor feltételezett (információink szerint 2010-ben elkövetett) bűncselekmény elévült - a rendőrség lopás, hűtlen kezelés, valamint a temetés költségeivel kapcsolatban vizsgálódott -, a kripta érintetlen, a bűncselekmény pedig csupán feltételezés maradt. Egészen hétfő délutánig.

Egy helyi civil szervezet, valamint a hozzátartozók több alkalommal is jelezték a hatóságoknak és a városvezetésnek, hogy a sírgyalázás bűntette sosem évül el, így végül, több havi huzavona után, családtagok, közjegyző és a hivatalos illetékességek jelenlétében hétfőn sor kerülhetett a kripta felnyitására.

Lapunk értesülései szerint a gyanú beigazolódott: a halott földi maradványai koporsó nélkül feküdtek a sírban, a kriptából állítólag több koporsó is eltűnt. A kiérkező rendőrök megkezdték a helyszínelést, és megállapították, hogy bűncselekmény történt. Értesüléseinket a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság is megerősítette.

Újabb "rendszerbontó" kérdéseket utasítottak el

Hét "rendszerbontó" civil népszavazási kezdeményezés hitelesítését utasította el hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ez azt jelenti, hogy egyelőre csak abban a két kérdésben – a tankötelezettségről és a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről - lehet népszavazást tartani, amelyet a testület a legutóbbi ülésén fogadott el.

A civilek 19 kezdeményezése közül az NVB eddig 13-at tárgyalt, a további hatról április 13-áig kell döntenie.

A testület - csaknem kétórás vita után - részben egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette a kezdeményezéseket, de az elutasítás indokai között szerepelt az is, hogy az adott kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, nemzetközi szerződést vagy az alaptörvényt érint; ezekről pedig nem lehet népszavazást tartani. Az ülés után Vajda Zoltán, az egyik kezdeményező, a "60ezren a magánnyugdíjukért" Facebook-csoport képviselője azt mondta, az NVB határozataival szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.

Újabb "rendszerbontó" kérdéseket utasítottak el

Hét "rendszerbontó" civil népszavazási kezdeményezés hitelesítését utasította el hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ez azt jelenti, hogy egyelőre csak abban a két kérdésben – a tankötelezettségről és a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről - lehet népszavazást tartani, amelyet a testület a legutóbbi ülésén fogadott el.

A civilek 19 kezdeményezése közül az NVB eddig 13-at tárgyalt, a további hatról április 13-áig kell döntenie.

A testület - csaknem kétórás vita után - részben egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette a kezdeményezéseket, de az elutasítás indokai között szerepelt az is, hogy az adott kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, nemzetközi szerződést vagy az alaptörvényt érint; ezekről pedig nem lehet népszavazást tartani. Az ülés után Vajda Zoltán, az egyik kezdeményező, a "60ezren a magánnyugdíjukért" Facebook-csoport képviselője azt mondta, az NVB határozataival szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.