Előfizetés

Tengerszorosért folyik a harc Jemenben

Szaúd-Arábia folytatta légi akcióit a síita huszi mozgalom jemeni állásai ellen. Szemtanúk szerint támadást intéztek egyebek mellett egy a fővárosban, Szanaában található katonai bázis ellen. A huszik rádióadása, az al-Masszira szintén arról számolt be, hogy a fővárost lőtték. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint eddig 25 polgári személy vesztette életét a csütörtök hajnalban kezdődött légitámadásokban. Hírek szerint néhány lövedék a szanaai repülőtér közelében lévő lakóházra zuhant. Támadás érte az ország harmadik legnagyobb városa, Taisz katonai támaszpontját is.

Továbbra is egymásnak teljesen ellentmondó értesülések látnak napvilágot a februárban a fővárosból elmenekült elnök, Abd Rabbo Manszúr Hadi sorsáról. Először azt közölték, elmenekült az országból, aztán azt, hogy még a déli kikötővárosban, Adenban tartózkodik. A legutolsó értesülés szerint, amelyet a szaúdi SPA hírügynökség tett közzé, valóban elhagyta Jement „szaúdi védelem alatt”. Csütörtökön este érkezett Rijádba, ahol Szalman királlyal is találkozik „két napos látogatása során”. Ezután Egyiptomba, az Arab Liga csúcstalálkozójára utazik. A tanácskozáson közös arab egység felállításáról születhet döntés, amely hasonló válsághelyzetekben azonnal bevethető lenne.

Rijád és több szövetségese Hadi kérésére avatkozott be a jemeni válságba. Az ügy előzménye, hogy a jól felfegyverzett síita huszik, akiket állítólag Irán támogat, tavaly szeptemberben elérték a fővárost, az év elején elfoglalták az elnöki palotát, majd a saját kormányukat ültették a hatalomba. Hadi elnök Adenbe menekült, de a térség országai, s az Egyesült Államok továbbra is őt ismeri el törvényes vezetőnek.

A Jemen partszakaszánál lévő, a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő Bab el-Mandeb („ a siralom kapuja”) tengerszoros stratégiai szempontból jelentős. A tengeri úton szállított áruk forgalmának negyven százalékát e szoroson keresztül bonyolítják le. Aki tehát ellenőrzése alá tudja vonni ezt a szakaszt, az a globális kereskedelmet is befolyásolhatja. Egyiptom Jemenbe akkreditált nagykövete, Jusszuf al-Sarkavi kijelentette, hogy a tengerszoros egyfajta „vörös vonal” hazája számára.

Közben Irán tagadta, hogy támogatná a huszi lázadókat. Teherán azt állította, sem pénzügyi, sem katonai segítséget nem adott a síitáknak. Egy magas rangú iráni illetékes azt közölte, hogy hazája számára nem jön szóba katonai beavatkozás Jemenben.

Irán számára súlyos következményekkel járna egy esetleges jemeni katonai akció. Zsákutcába kerülnének ugyanis az ország nukleáris programjáról folytatott megbeszélések. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Bild pénteki kiadásában reményét fejezte ki, hogy a Teherán és a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között zajló tárgyalásokat nem befolyásolják a regionális konfliktusok.

Jobbnak látták Cameront

E.É.
Publikálás dátuma
2015.03.28. 06:32
Ed Milibandet is jól megforgatta Jeremy Paxman, háttérben David Cameron FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
David Cameron kormányfőt látták meggyőzőbbnek a nézők, de Ed Miliband munkáspárti vezér is a várakozásnál jobban szerepelt a közelgő parlamenti választások előtti első, csütörtök esti megmérettetésen. Mivel Cameron elzárkózott az elől, hogy szemtől-szembe mérkőzzön meg Milibanddel, áthidaló megoldásként egymást követően adtak interjút, s két külön „félidőben” válaszoltak a nézők kérdéseire a Channel 4 és a SkyNews közös műsorában.

Jeremy Paxman sztárriporternek mind a kormányfőt, mind a munkáspárti ellenzék vezérét sikerült kibillentenie egyensúlyából kérdéseivel. David Cameront azzal, hogy megkérdezte, mennyivel több élelmiszersegély-elosztó (food bank) működik, mint ahány miniszterelnöksége kezdetén üzemelt (66-ról 421-re nőtt a segélyhelyek száma). Ed Milibandet pedig nyitásképp arról kérdezte, szerinte Nagy-Britannia „megtelt-e”. Az egyre inkább bevándorlás-ellenes tory állásponttal szemben Miliband a diverzitás előnyeit ecsetelte, mégis elismerte, a Munkáspárt rosszul ítélte meg a bevándorlás várható mértékét.

Cameron ezúttal is megerősítette, hogy ha pártja győz a május 7-i voksoláson, akkor megtartják az EU-kilépésről a népszavazást. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, ő maga az unió megreformálásának a híve. Ed Miliband ugyanakkor azt hangsúlyozta, a Labour számára nem prioritás a népszavazás, s katasztrófa lenne, ha Nagy-Britannia kilépne az unióból. Akár a terrorizmusról, akár a klímaváltozás elleni harcról van szó, „benn kell lenni az EU-ban”, ez stratégiai kérdés – mondta a Labour-pártvezér. Miliband visszautasította a feltevést, hogy egy nemzetközi tárgyaláson Putyin felmosná vele a padlót. Talán inkább Cameronnal, riposztozott.

A Munkáspárt vezére vállat vont a felvetésre, hogy személyesen népszerűtlenebb, mint a pártja. Mind a nézők, mint a riporter előhozta, hogy a bátyja, David Miliband volt külügyminiszter vajon nem lett volna-e jobb pártvezér. Ed Miliband elmondta, azért intézett kihívást bátyja ellen, mivel úgy vélte, baloldali válaszokat kell adni a problémákra, testvére pedig a középutas Blair-irányvonalat képviselte.

Cameron elismerte, hibázott, amikor „megvetendő” jelzővel illette a Munkáspárt vezérét. Miliband pedig arra a kérdésre, hogy meginna-e egy sört a miniszterelnökkel, azt mondta, nem tudja, de egy sonkás szendvicsen talán megosztozna vele.

Mindkét párt bevetette „spindoktorait”, Douglas Alexander, a Munkáspárt kampányfőnöke úgy látta, Miliband erőteljes, őszinte, nyitott és szenvedélyes volt, Cameron viszont egy sor kérdésre „gyenge” választ adott. William Hague házelnök, volt külügyminiszter szerint a miniszterelnök tévészereplése segíteni fogja a torykat. A kormányfőnek „világos terve van, merre menjen az ország, de hiába várunk hasonlót Milibandtől”, mondta az egykori tory pártvezér.

Nigel Farage, az Európa-ellenes UKIP-pártvezér nem volt részese a közvetett vitának, de azért elzarándokolt egy sörre a SkyNews székházába, ahol a tory és a Labour pártvezérét grillezték. Farage utóbb inkább Milibandet dícsérte, mondván, erélyesebben visszavágott, emberibbnek mutatkozott, s többször tapsolták meg. Legközelebb hét pártvezér vitázik.

Egy Guardian/ICM-gyorsfelmérés szerint Cameron nyerte az első megmérettetést: a nézők 54 százaléka a brit kormányfőt látta jobbnak, 46 százalék Ed Milibandet. Ennek ellenére azok közül akik úgy nyilatkoztak, hogy a „vita” nyomán módosítják-e a szavazatukat, 56 százalék azt mondta, hogy inkább a Munkáspártra fog szavazni, 30 százalék pedig azt, hogy inkább a konzervatívokra voksol május 7-én. A YouGov szorosabb eredményt jelzett: Cameront 51, Milibandet 49 százalék dícsérte.

A vitát megelőzően készült The Sun/YouGov-felmérés szerint a konzervatívok jelenleg 36 százalékon állnak, a Munkáspárt támogatottsága 34 százalék. Az UKIP 13 százalékon áll, a liberális demokraták alig 7, a Zöldek 5 százalékot remélhetnek.

Labour-ígéretek
A választási programot ismertette tegnap kampányindító beszédében a Labour kormányfőjelöltje. Ed Miliband a deficit lefaragását, a költségvetés kiegyensúlyozását ígérte, az energiaárak befagyasztásával, 8 fontos órabérrel, óvodai támogatással javítanák a bérből élők helyzetét. A Munkáspárt megvédené az egészségbiztosítási rendszert, luxusingatlan-adót vezetne be. A bevándorlóknak két évig nem járnának a szociális juttatások, fellépnének a visszaélések ellen. A fiataloknak azt ígérik, csökken az ösztöndíj.



Jobbnak látták Cameront

E.É.
Publikálás dátuma
2015.03.28. 06:32
Ed Milibandet is jól megforgatta Jeremy Paxman, háttérben David Cameron FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
David Cameron kormányfőt látták meggyőzőbbnek a nézők, de Ed Miliband munkáspárti vezér is a várakozásnál jobban szerepelt a közelgő parlamenti választások előtti első, csütörtök esti megmérettetésen. Mivel Cameron elzárkózott az elől, hogy szemtől-szembe mérkőzzön meg Milibanddel, áthidaló megoldásként egymást követően adtak interjút, s két külön „félidőben” válaszoltak a nézők kérdéseire a Channel 4 és a SkyNews közös műsorában.

Jeremy Paxman sztárriporternek mind a kormányfőt, mind a munkáspárti ellenzék vezérét sikerült kibillentenie egyensúlyából kérdéseivel. David Cameront azzal, hogy megkérdezte, mennyivel több élelmiszersegély-elosztó (food bank) működik, mint ahány miniszterelnöksége kezdetén üzemelt (66-ról 421-re nőtt a segélyhelyek száma). Ed Milibandet pedig nyitásképp arról kérdezte, szerinte Nagy-Britannia „megtelt-e”. Az egyre inkább bevándorlás-ellenes tory állásponttal szemben Miliband a diverzitás előnyeit ecsetelte, mégis elismerte, a Munkáspárt rosszul ítélte meg a bevándorlás várható mértékét.

Cameron ezúttal is megerősítette, hogy ha pártja győz a május 7-i voksoláson, akkor megtartják az EU-kilépésről a népszavazást. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, ő maga az unió megreformálásának a híve. Ed Miliband ugyanakkor azt hangsúlyozta, a Labour számára nem prioritás a népszavazás, s katasztrófa lenne, ha Nagy-Britannia kilépne az unióból. Akár a terrorizmusról, akár a klímaváltozás elleni harcról van szó, „benn kell lenni az EU-ban”, ez stratégiai kérdés – mondta a Labour-pártvezér. Miliband visszautasította a feltevést, hogy egy nemzetközi tárgyaláson Putyin felmosná vele a padlót. Talán inkább Cameronnal, riposztozott.

A Munkáspárt vezére vállat vont a felvetésre, hogy személyesen népszerűtlenebb, mint a pártja. Mind a nézők, mint a riporter előhozta, hogy a bátyja, David Miliband volt külügyminiszter vajon nem lett volna-e jobb pártvezér. Ed Miliband elmondta, azért intézett kihívást bátyja ellen, mivel úgy vélte, baloldali válaszokat kell adni a problémákra, testvére pedig a középutas Blair-irányvonalat képviselte.

Cameron elismerte, hibázott, amikor „megvetendő” jelzővel illette a Munkáspárt vezérét. Miliband pedig arra a kérdésre, hogy meginna-e egy sört a miniszterelnökkel, azt mondta, nem tudja, de egy sonkás szendvicsen talán megosztozna vele.

Mindkét párt bevetette „spindoktorait”, Douglas Alexander, a Munkáspárt kampányfőnöke úgy látta, Miliband erőteljes, őszinte, nyitott és szenvedélyes volt, Cameron viszont egy sor kérdésre „gyenge” választ adott. William Hague házelnök, volt külügyminiszter szerint a miniszterelnök tévészereplése segíteni fogja a torykat. A kormányfőnek „világos terve van, merre menjen az ország, de hiába várunk hasonlót Milibandtől”, mondta az egykori tory pártvezér.

Nigel Farage, az Európa-ellenes UKIP-pártvezér nem volt részese a közvetett vitának, de azért elzarándokolt egy sörre a SkyNews székházába, ahol a tory és a Labour pártvezérét grillezték. Farage utóbb inkább Milibandet dícsérte, mondván, erélyesebben visszavágott, emberibbnek mutatkozott, s többször tapsolták meg. Legközelebb hét pártvezér vitázik.

Egy Guardian/ICM-gyorsfelmérés szerint Cameron nyerte az első megmérettetést: a nézők 54 százaléka a brit kormányfőt látta jobbnak, 46 százalék Ed Milibandet. Ennek ellenére azok közül akik úgy nyilatkoztak, hogy a „vita” nyomán módosítják-e a szavazatukat, 56 százalék azt mondta, hogy inkább a Munkáspártra fog szavazni, 30 százalék pedig azt, hogy inkább a konzervatívokra voksol május 7-én. A YouGov szorosabb eredményt jelzett: Cameront 51, Milibandet 49 százalék dícsérte.

A vitát megelőzően készült The Sun/YouGov-felmérés szerint a konzervatívok jelenleg 36 százalékon állnak, a Munkáspárt támogatottsága 34 százalék. Az UKIP 13 százalékon áll, a liberális demokraták alig 7, a Zöldek 5 százalékot remélhetnek.

Labour-ígéretek
A választási programot ismertette tegnap kampányindító beszédében a Labour kormányfőjelöltje. Ed Miliband a deficit lefaragását, a költségvetés kiegyensúlyozását ígérte, az energiaárak befagyasztásával, 8 fontos órabérrel, óvodai támogatással javítanák a bérből élők helyzetét. A Munkáspárt megvédené az egészségbiztosítási rendszert, luxusingatlan-adót vezetne be. A bevándorlóknak két évig nem járnának a szociális juttatások, fellépnének a visszaélések ellen. A fiataloknak azt ígérik, csökken az ösztöndíj.