Előfizetés

Nahát! Az M1-en a Parlament hasított

Publikálás dátuma
2015.03.16. 18:00
MTI Fotó: Honéczy Barnabás
Megírtuk: csütörtökön derült ki, hogy az MTVA lényegében semmibe veszi az Országgyűlési törvényben előírtakat azzal, hogy leállítja a parlamenti ülések élő tévés közvetítését. Ehhez képest hosszú órákon keresztül követhettük percről-percre a képviselők hadakozását egészen fél hatig. Talán a tegnapi bakicunami után váltottak át a biztonságos üzemmódra? 

Hosszú órákon keresztül a parlamenti ülést közvetítette a nemzeti hírcsatorna, pedig korábban annak leállításáról határozott az MTVA. Este fél hatkor tértek át "profiljukra": megérkezett a vetített hírfal, a hírolvasó, az időjárásblokk két szereplővel, és a közlekedési hírek a bejelentkező kollégával, képpel és hanggal a változatosság kedvéért. 

Az Origo úgy értesült, hogy a sok kezdő újságíró miatt több anyag nem készült el és ezért döntöttek az adásbiztonság érdekében a parlamenti közvetítés mellett. Információik szerint a vágók csak a múlt második felében ismerkedhettek meg először a teljesen új programokkal és a stúdiószemélyzetnek is alig volt ideje gyakorolni.

Parlamenti közvetítés "offolva"

A döntést az MTVA semmilyen indokkal nem magyarázta, az Országgyűlés Hivatalának közléséből derült ki, hogy az élő közvetítés már csak a parlament honlapján lesz követhető, de üzenték, hogy a korábbi ülések ugyanott megtalálhatók az archívumban, és még a Magyar Rádió MR5 Parlamenti adóján lesz hallgatható, mi zajlik az ország házában.

Megírtuk: lényegében nem volt szakmai és technikai baki, ami ne rondított volna bele az M1 tegnapi indulásába: az állami hírtévé szerkesztőit szemmel láthatóan teljesen felkészületlenül érte a folyamatos, élő híradás.

MTI Fotó: Honéczy Barnabás

MTI Fotó: Honéczy Barnabás

Szinte állandó gond volt az anyagok alól kicsúszó hanggal, az eltűnő és újra felbukkanó feliratozással; egy ízben Imre Balázs műsorvezetőt lehetett hallani a stúdióból, amint a technikusokat kérdezi, „kérjek-e elnézést", vélhetően a nézőktől a baki miatt, de a válasz minden bizonnyal az volt, hogy "ne", mert ahogy újra látható volt, folytatta, ahol abbahagyta. És ez csak egyetlen példa. Mindez délután csúcsosodott ki, amikor fél 3-kor Pozsonyba akartak kapcsolni, ahol a tudósító először nem tudta, hogy adásban van, majd amikor beszélni kezdett, nem lehetett hallani. „Én azért kicsit hallottam Timit”, próbálta menteni a helyzetet Somorjai Balázs műsorvezető, és rövid híreket ígért, de az időjárás-jelentés indult el, aztán több bejátszás egymás után, végül elsötétítették a képernyőt. A sorozatos hibák olyan benyomást keltettek, mintha az egész műszaki berendezést néhány órával az élő adás előtt kezdték volna el először állítgatni. A köztársasági elnök nevét is sikerült "Ádár Jánosnak" írni, a köztévé egekbe magasztalt új arculatát tervező dizájnereket összekeverni.

 

Vagyonelkobzással fenyeget Rogán

Publikálás dátuma
2015.03.16. 17:54
FOTÓ: Vajda József/Népszava
A Fidesz szerint a közelmúlt brókerbotrányai miatt zajló büntetőeljárásokban el kell kobozni a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát.

A kormánypárt erről törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek legkésőbb április elején - közölte Rogán Antal frakcióvezető hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Úgy fogalmazott: a kártalanításnál nem maradhat el a személyes felelősségre vonás, vagyis az, hogy a csaló brókercégek tulajdonosai és vezetői a magánvagyonukkal is feleljenek.

A politikus arról is beszélt, hogy sűrű és szigorú ellenőrzésekre van szükség a brókercégek világában, és el kell végezni ugyanazt a munkát, amit a bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél.
Rogán Antal a sajtótájékoztatón tűrhetetlen csúsztatásnak nevezte azt a parlamenti MSZP-s felszólalást, amely szerint a Magyar Televízió nem közvetíti élőben az interpellációkat és az azonnali kérdéseket.

Az új M1-re vonatkozó kérdésekre a frakcióvezető azt válaszolta: nem szeretne foglalkozni egyetlen csatorna műsorával sem. A Magyar Televízió jogszabályokban garantált függetlenséget élvez - tette hozzá. Azt azonban megemlítette - utalva a hvg.hu egyik publicisztikájára -, megengedhetetlennek tartja az olyan megjegyzéseket, amelyek a köztelevízió egyik cigány származású munkatársát érték.
Azzal kapcsolatban, hogy 19 "rendszerbontó" népszavazási kezdeményezést indítanak a március 15-ei civil demonstráció szervezői az Orbán-rendszer lebontásáért, az "új magyar köztársaságért", Rogán Antal azt mondta: "19 kérdés megfogalmazása maga a komolytalanság, így is érdemes kezelni", nem kívánnak vele foglalkozni.

Nem feddhetetlen - Újabb politikust vettek őrizetbe Romániában

Őrizetbe vették hétfőn Horia Georgescut, a román Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét, akit többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

Az ANI maga is egy korrupcióellenes hatóság, amely a tisztségviselők vagyonosodását, összeférhetetlenségi eseteit vizsgálja. Georgescut azonban nem az ANI elnökeként, hanem az Ingatlanvagyon Visszaszolgáltatási Ügynökség (ANRP) keretében működő központi kártérítési bizottság volt tagjaként gyanúsítják korrupcióval.

Ugyanennek a restitúciós testületnek a volt tagjaként került előzetes letartóztatásba tavaly Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) volt főügyésze.

Georgescut azzal gyanúsítják, hogy - a testület tagjaként - tudatosan a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg a kommunizmus idején államosított olyan ingatlanokért, amelyeket nem lehetett természetben visszaszolgáltatni, és ezzel 75 millió eurós kárt okozott az államnak.
Az ANI vezetőjét kommandósok vitték be hajnalban az ügyészségre, ahonnan nyolc órával később bilincsben vitték el a rendőrök.

A román média összefüggésbe hozta Georgescu őrizetbe vételét azzal, hogy a számvevőszék és a kormány ellenőrző testülete is a közelmúltban vizsgálta az ANRP tevékenységét. Ez utóbbi vasárnap tett közzé jelentését, amelyben számos rendellenességet állapított meg.
A jelentés szerint a 2008 és 2011 közötti időszakban a kártérítési bizottság másfélszer annyi (2200) ügyben döntött soron kívül, mint ahány kérelmet a szabályos rendben, vagyis az iktatási számok sorrendjében elbírált. Állítólag a túlsúlyosság, magas vérnyomás, pánikbetegség, bőrbetegség és forradalmárigazolvány is elegendő indoknak bizonyult arra, hogy egyes kérelmezők ügyét előre vegyék.

A bizottság több mint 80 esetben ítélt meg egymillió eurónál nagyobb kártérítést, sokszor nem is a jogosultaknak, hanem azoknak az üzéreknek, akik a piaci ár töredékéért megvásárolták a visszaigénylési jogot a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosaitól.
Tavalyelőtt új jogorvoslati törvényt hoztak Romániában, amely szerint csak a tulajdonosok vagy örökösök kaphatnak teljes kártérítést; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kártérítési összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.

A korrupciós ügyek miatt egyre jobban kompromittálódik magának a restitúciónak a gondolata: egyre többen ellenzik, hogy Románia visszaadja a kommunizmus idején államosított épületeket, vagy - amennyiben ez nem lehetséges - kártérítést fizessen a volt tulajdonosnak.