Előfizetés

Kitüntetések a nemzeti ünnepen

Publikálás dátuma
2015.03.15. 16:10
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Keveset beszélünk a forradalom utáni napok döntéseiről és szinte sohasem a hétköznapokról, pedig az új világot 1848-ban nemcsak az utcai események, a pezsdítő szónoklatok hozták el - hangsúlyozta Áder János pénteken a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor. Az elismeréseket Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át.

Az államfő emlékeztetett: a mindennapi munkát akkor is el kellett végezni; a polgári Magyarországot e nélkül nem lehetett volna megteremteni.

"A mi dolgunk ezért a nemzet ünnepén elismerni azok teljesítményét, akik (..) naponta mutatnak példát nekünk arra, hogyan lehet állandónak, szilárdnak, kitartónak lenni. A magyar nemzet nevében köszönöm személyes teljesítményüket, amely ugyan csak az önöké, de gyümölcse a magyar nemzeté is" - méltatta a díjazottakat Áder János.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend különböző fokozatait harmincketten vehették át, tizenhárom művész kapott Kossuth-díjat, hatan megosztott Kossuth-díjban részesültek. Széchenyi-díjat tizennégyen, megosztott Széchenyi-díjat pedig hárman vehettek át.

Kossuth-díjat adományozott:

ALBERT GÁBOR József Attila-díjas írónak, esszéistának, szerkesztőnek, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának kivételesen műfajgazdag prózaírói életműve, valamint jelentős írói-történészi munkája, különösen a 19. századi magyar történelem tekintetében kiemelkedő kutatói és tanulmányírói tevékenysége elismeréseként; 

BACHMAN GÁBOR Balázs Béla-díjas építésznek, designernek a hagyományt a modernitással ötvöző, a 21. század elvárásaira reflektáló és egyedi vizuális nyelvezetet kiérlelő alkotóművészi munkája elismeréseként; 

BÁCS FERENC Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes és kiváló művésznek rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként;  

BEDE-FAZEKAS CSABA operaénekesnek, érdemes és kiváló művésznek, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának, a Győri Nemzeti Színház örökös tagjának az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, hazánk színházi életét gazdagító művészi pályája elismeréseként;

GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőművésznek, érdemes művésznek kiemelkedő, különösen a fotó- és festőművészet ötvözésében páratlan alkotásokat kiérlelő művészi életműve elismeréseként;

HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ színművésznek, a Madách Színház és a Turay Ida Színház művészének zenés és prózai szerepekben egyaránt kiemelkedő, emlékezetes alakításokat magába foglaló művészi pályája elismeréseként;

KUNKOVÁCS LÁSZLÓ Balogh Rudolf-díjas fotóművésznek, néprajzkutatónak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának kiemelkedő, az alföldi életet és a pásztorhagyományokat megörökítő művészi pályája elismeréseként;

MEZEY KATALIN József Attila-díjas költőnek, műfordítónak, szerkesztőnek, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának általános emberi sorskérdéseket egyedülálló módon ábrázoló prózai alkotásai, valamint nagyhatású gyermekirodalmi és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként;

OSZVALD MARIKA Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek a magyar operett ikonikus alakjaként nyújtott emlékezetes, a műfajt éltető alakításai, valamint páratlanul sikeres művészi munkája elismeréseként;

ÖKRÖS OSZKÁR cimbalomművésznek a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként;

SAPSZON FERENC Liszt Ferenc-díjas karnagynak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítójának és művészeti igazgatójának több évtizedes kiemelkedő művészi tevékenysége, valamint a zenei nevelés érdekében végzett, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként;

SZŐCS GÉZA József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, a Magyar PEN Club elnökének az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként;

TOLCSVAY BÉLA gitárosnak, énekesnek, zeneszerzőnek, szövegírónak rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként;

a Kossuth-díjat megosztva adományozta:

a HOT JAZZ BAND tagjainak, Bényei Tamás alapítónak és vezetőnek, valamint Bera Zsolt, Fodor László, Galbács István Tibor, Juhász Zoltán és Szabó Lóránt Hunor előadóművészeknek páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenységük, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkájuk elismeréseként.

Meghalt Valentyin Raszputyin

 Életének 78. évében szombat éjszaka elhunyt Valentyin Raszputyin, az orosz falusi próza klasszikusa.

Az 1970-es, 1980-as években több kiadásban is magyarul is megjelent regények: az Élj és emlékezz, az Isten veled Matyora, a Végnapok, és a Mit mondjak a hollónak, valamint számos más elbeszélés, kötet szerzője Moszkvában hunyt el, súlyos beteg volt. Tisztelői az orosz fővárosban vehetnek majd tőle végső búcsút, de szülőföldjén, a Bajkál-tónál, Irkutszkban temetik el őt - közölte az író unokája. 

Valentyin Raszputyin 1937. március 15-én született az Irkutszktól 300 kilométerre lévő kelet-szibériai Uszty-Uda nevű településen, paraszti családban. Gyermekkorát Atalanka falucskában töltötte. Mindkét település az ötvenes években az Angara folyóra épített bratszki vízierőmű miatt elárasztott területhez került. Az erőltetett iparosítás okozta természeti és környezeti károkról, az Angara mélyére süllyesztett falvakról az Isten veled Matyora című regényében írt. 

Az orosz író az irkutszki egyetem történelem és filológia szakán végzett 1959-ben, 1961-től egy ifjúsági lapnak dolgozott, amelyben első elbeszélését is közölték, 1966-tól hivatásos irodalmár. Mesterének Fjodor Dosztojevszkijt és Ivan Bunyint tartotta. Irodalmi munkásságának 1967 és 1985 között teljesedett ki, utolsó regénye, az Iván lánya, Iván anyja című regénye 2004-ben jelent meg Oroszországban.

Raszputyin az Alekszandr Tvardovszkij költő alapította és az 1970-es 1980as években népszerűvé vált irodalmi irányzat, az "orosz falusi próza" fiatal nemzedékéhez tartozott. Ő és írótársai, közöttük a Magyarországon is ismertté vált Vaszilij Suksin, nem szálltak szembe a szovjet hatalommal, de erkölcsi és esztétikai értékeik mellett kiálltak. Az idősebb nemzedékhez tartozók gyermekként élték át a sztálini kollektivizálást, és keserűen emlékeztek az elpusztított természethez közeli, hagyományokban gazdag paraszti világra, a sokgyerekes családokra, a vízzel elárasztott templomokra. 

Az orosz falusi prózaírók szkeptikusan viszonyultak a szovjet hatalom által erőltetett "internacionalizmus" eszméjéhez, pusztítónak tartották az iparosítást és a városítást. A városi civilizációt erkölcstelennek ítélték. Raszputyin aktív közéleti tevékenységet folytatott az 1980-as években a Mihail Gorbacsov pártfőtitkár fémjelezte peresztrojka, a társadalmi-politikai átalakítás idején. Ellenezte a liberális nézeteket, aláírta a Pravda című országos napilapban 1991 júliusában, egy hónappal Gorbacsov megbuktatása előtt megjelent cikket, amelyet szakértők a puccs ideológiai kiáltványának tartottak. 

Az író később támogatta Gennagyij Zjuganovot, az orosz kommunista párt vezetőjét, védte Sztálin érdemeit, majd az orosz ortodox egyházzal való együttműködésig jutott el. 2012. július 03-án aláírta azt a levelet, amelynek szerzői a Pussy Riot tagjainak megbüntetését követelték és felléptek a Megváltó Krisztus székesegyházban botrányos, Putyin-ellenes koncerttel fellépő orosz punkegyüttes védelmezői ellen is. Raszputyin mindazonáltal cáfolta, hogy Putyin híve lenne.

Meghalt Valentyin Raszputyin

 Életének 78. évében szombat éjszaka elhunyt Valentyin Raszputyin, az orosz falusi próza klasszikusa.

Az 1970-es, 1980-as években több kiadásban is magyarul is megjelent regények: az Élj és emlékezz, az Isten veled Matyora, a Végnapok, és a Mit mondjak a hollónak, valamint számos más elbeszélés, kötet szerzője Moszkvában hunyt el, súlyos beteg volt. Tisztelői az orosz fővárosban vehetnek majd tőle végső búcsút, de szülőföldjén, a Bajkál-tónál, Irkutszkban temetik el őt - közölte az író unokája. 

Valentyin Raszputyin 1937. március 15-én született az Irkutszktól 300 kilométerre lévő kelet-szibériai Uszty-Uda nevű településen, paraszti családban. Gyermekkorát Atalanka falucskában töltötte. Mindkét település az ötvenes években az Angara folyóra épített bratszki vízierőmű miatt elárasztott területhez került. Az erőltetett iparosítás okozta természeti és környezeti károkról, az Angara mélyére süllyesztett falvakról az Isten veled Matyora című regényében írt. 

Az orosz író az irkutszki egyetem történelem és filológia szakán végzett 1959-ben, 1961-től egy ifjúsági lapnak dolgozott, amelyben első elbeszélését is közölték, 1966-tól hivatásos irodalmár. Mesterének Fjodor Dosztojevszkijt és Ivan Bunyint tartotta. Irodalmi munkásságának 1967 és 1985 között teljesedett ki, utolsó regénye, az Iván lánya, Iván anyja című regénye 2004-ben jelent meg Oroszországban.

Raszputyin az Alekszandr Tvardovszkij költő alapította és az 1970-es 1980as években népszerűvé vált irodalmi irányzat, az "orosz falusi próza" fiatal nemzedékéhez tartozott. Ő és írótársai, közöttük a Magyarországon is ismertté vált Vaszilij Suksin, nem szálltak szembe a szovjet hatalommal, de erkölcsi és esztétikai értékeik mellett kiálltak. Az idősebb nemzedékhez tartozók gyermekként élték át a sztálini kollektivizálást, és keserűen emlékeztek az elpusztított természethez közeli, hagyományokban gazdag paraszti világra, a sokgyerekes családokra, a vízzel elárasztott templomokra. 

Az orosz falusi prózaírók szkeptikusan viszonyultak a szovjet hatalom által erőltetett "internacionalizmus" eszméjéhez, pusztítónak tartották az iparosítást és a városítást. A városi civilizációt erkölcstelennek ítélték. Raszputyin aktív közéleti tevékenységet folytatott az 1980-as években a Mihail Gorbacsov pártfőtitkár fémjelezte peresztrojka, a társadalmi-politikai átalakítás idején. Ellenezte a liberális nézeteket, aláírta a Pravda című országos napilapban 1991 júliusában, egy hónappal Gorbacsov megbuktatása előtt megjelent cikket, amelyet szakértők a puccs ideológiai kiáltványának tartottak. 

Az író később támogatta Gennagyij Zjuganovot, az orosz kommunista párt vezetőjét, védte Sztálin érdemeit, majd az orosz ortodox egyházzal való együttműködésig jutott el. 2012. július 03-án aláírta azt a levelet, amelynek szerzői a Pussy Riot tagjainak megbüntetését követelték és felléptek a Megváltó Krisztus székesegyházban botrányos, Putyin-ellenes koncerttel fellépő orosz punkegyüttes védelmezői ellen is. Raszputyin mindazonáltal cáfolta, hogy Putyin híve lenne.