Előfizetés

Botrány vagy hangulatkeltés: államosítják a kommunikációs képzést?

Publikálás dátuma
2015.03.11. 13:10
FOTÓ: Népszava
Vége a kommunikáció szaknak? Több képzést is megszüntethet a kormány – írja az eduline.hu, utalva arra: hatalmas botrányt kavarhat az az új államtitkári tervezet, amely szerint több alapszakot, köztük a népszerű kommunikációt is megszüntetnék, más képzéseknél pedig az állami ösztöndíjas helyeket törölnék el végleg. A portál egyetemi forrásai szerint több népszerű szak 2016-tól csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lesz elérhető. Ez gyakorlatilag a kommunikációs képzés államosítását jelentené.

Az eduline.hu úgy tudja, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai felkeresték a dékánokat, akikkel áttekintették a szakkínálatot, és számos szak megszüntetését tűzték célul 2016 szeptemberére. A múlt héten közzétett „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia legújabb verziójában a képzések számának 15 százalékos csökkentéséről írtak. Több szak esetében valóban az államilag támogatott helyek megszüntetéséről van szó, többek között andragógia (felnőtt) képzést is lehet majd hirdetni 2016-ban, azonban már nem lesz támogatott képzési hely. Andragógiára már most is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a 430-as központi ponthatárt.

A sokak érdeklődését kiváltó kommunikáció szakról azonban a portál forrásai egybehangzóan azt nyilatkozták, a teljes megszüntetés a cél, tehát már önköltséges módon sem lehet majd ilyen alapképzésre jelentkezni. Mindezt a túltermeléssel magyarázták, az egyik egyetemi vezető pedig úgy tudja, a kormány tervei szerint kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítanák el a képzést. Azt egyelőre nem lehet tudni, számszerűen hány és pontosan milyen szakot érint az átszervezés vagy a megszüntetés.

Az Eduline-nak az egyik egyetemi vezető kiemelte, bár érvek és ellenérvek ütköztetése volt a megbeszélésen, mindenkinek olyan érzése volt, mintha az államtitkárság már eldöntött tényként kezelné a megszüntetéseket, „a vád helyett már az ítéletet olvasták fel véletlenül”. Azt is kifogásolták, hogy semmilyen esettanulmány, statisztika vagy szakmai véleménykikérés nem előzte meg az államtitkársági megkeresést. Kérték, a március végére ígért államtitkári döntést küldjék el a Magyar Rektori Konferenciának is véleményezésre.

Palkovics László tavaly azt nyilatkozta: „megszűnhetnek azok az egyetemi-főiskolai alapszakok, amelyek gazdasági szempontból nem jelentenek megtérülő befektetést”. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint nincs szükség ennyi képzésre, az intézmények vezetőinek pedig szintén nem érdeke, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyek nem tudják kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket. A múlt héten megjelent „Fokozatváltás a felsőoktatásban” elnevezésű stratégia legújabb verziójában kiemelték, a felsőoktatási képzésnek érzékenyen kellene reagálni a munkaerő-piaci igényekre, a magyar gazdaság növekedésének több képzési területen gátat szab az egyes szakokon fellelhető szakemberhiány (elsősorban a műszaki és az informatikai területeken), miközben más szakok iránt a munkaerő-piaci kilátásokhoz képest indokolatlanul magas érdeklődés mutatkozik.

A kormány nem először kérdőjelezi meg több társadalom- és bölcsészettudományi szak létjogosultságát, emlékeztet a portál. Emlékezetes Orbán Viktor véleménye, hogy egyenesen Dunát lehetne rekeszteni a „romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal” és ki kellene már irtani a „himihumi képzéseket”. Eközben a diplomás-pályakövetési rendszer és a KSH eredményei azt mutatják, hogy a dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként, a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik.

A hír kapcsán a Népszava megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahonnan az alábbi szűkszavú választ kaptuk:
„A tárca a Magyar Rektori Konferencia illetékes szakbizottságaival folytat egyeztetéseket a felsőoktatási szakok racionalizálásáról. A megbeszéléseken nem kerültek szóba intézményi meghirdetési kérdések, vagyis sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, sem egyetlen más intézmény neve nem hangzott el. Az egyes szakokon igénybe vehető ösztöndíjas helyek száma pedig semmiféle összefüggésben nincs a képzési szerkezet átalakítását célzó egyeztetésekkel, így minden ezzel kapcsolatos híresztelés pusztán hangulatkeltés.”

Valótlan híresztelés?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szerdán azt közölte: valótlannak tartják a sajtóban megjelent információkat arról, hogy a jövőben kizárólagosan intézményükben indítanák el a kommunikáció szakot. Az NKE képzési profiljában nem szerepel a kommunikáció alap - és mesterszak - rögzítették. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola azt közölte: az intézmény a jövőben is indít új évfolyamokat kommunikációs képzésben.

Hivatalos! Budapest rendezi a 2017-es vizes vb-t

Publikálás dátuma
2015.03.11. 12:48
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója. MTI Fot: Illyés T
Budapest rendezi a 2017-es vizes világbajnokságot - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök, miután aláírta Cornel Marculescuval, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatójával az erről szóló szerződést.

Az eseménynek eredetileg Guadalajara adott volna otthont, ám a mexikói város pénzügyi okok miatt egy hónapja visszalépett.
"A mai kormányülésen, melyen Marculescu is részt vett, úgy döntöttünk, aláírjuk a megállapodást, ami pár perce meg is történt - mondta a kormányfő. "Ekkora nemzetközi eseményt Magyarország még nem rendezett, ezért összefogásra lesz szükség, mert ez egy hatalmas vállalás. A siker nincs megírva a csillagokban. Kockázatot vállaltunk, de a feladat teljesíthető. Büszkék vagyunk rá, hogy minket választott a FINA" - tette hozzá.

Orbán Viktor úgy vélte, ha "mindenki elvégzi a munkáját, ha mindenki betartja a határidőket, akkor sikeres lesz a rendezés", és nagy hasznot hoz majd az országnak, gazdaságilag is. A kormányfő kiemelte: Magyarország tavaly 3,5 százalékos gazdasági növekedést ért el, így van alapja a rendezésnek.

"Most világbajnok rendezőkre lesz szükség. Ha nem növünk fel világbajnok úszóink szintjére, nem tudjuk megcsinálni" - folytatta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy egyeztetett az ellenzékkel is, amely nagy örömére "nem zárkózott el" az együttműködéstől. A kormányfő szerint erre már csak azért is szükség van, mert a jelenleg érvényben lévő törvények alapján a rövid határidő miatt Magyarország nem tudná megrendezni a 2017-es eseményt, így törvényt kell alkotni az esemény lebonyolításával összefüggésben.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az egész magyar úszósport fejlesztés alatt áll, a világbajnokságon kívül is sok milliárd forintot költ a kormány uszodák építésére. A fejlesztések között példaként említette a Margitsziget teljes rehabilitációját, melynek keretében az ottani uszodakomplexumot is rendbe hozzák, míg a vb egyik helyszínéül szolgáló Dagálynál kiépítik az árvízvédelmi rendszert.

Marculescu azt mondta, hogy a 2017-ben Budapestre tervezett junior úszó-vb 2019-ben lesz a magyar fővárosban.
A FINA ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy az előző felnőtt világbajnokságokat két-háromszoros megtérüléssel rendezték meg, s a számok, a részletes kimutatások a 2005-ös vb-től kezdődően rendelkezésre állnak.
Az idei vizes-világbajnokságnak az oroszországi Kazany, a 2019-esnek a dél-koreai Kvangdzsu ad otthont. A 2021-es vb-re - melynek rendezési jogát korábban elnyerte Budapest - Szabó Tünde, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára szerint új pályázatot írnak ki.

Hivatalos! Budapest rendezi a 2017-es vizes vb-t

Publikálás dátuma
2015.03.11. 12:48
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója. MTI Fot: Illyés T
Budapest rendezi a 2017-es vizes világbajnokságot - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök, miután aláírta Cornel Marculescuval, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatójával az erről szóló szerződést.

Az eseménynek eredetileg Guadalajara adott volna otthont, ám a mexikói város pénzügyi okok miatt egy hónapja visszalépett.
"A mai kormányülésen, melyen Marculescu is részt vett, úgy döntöttünk, aláírjuk a megállapodást, ami pár perce meg is történt - mondta a kormányfő. "Ekkora nemzetközi eseményt Magyarország még nem rendezett, ezért összefogásra lesz szükség, mert ez egy hatalmas vállalás. A siker nincs megírva a csillagokban. Kockázatot vállaltunk, de a feladat teljesíthető. Büszkék vagyunk rá, hogy minket választott a FINA" - tette hozzá.

Orbán Viktor úgy vélte, ha "mindenki elvégzi a munkáját, ha mindenki betartja a határidőket, akkor sikeres lesz a rendezés", és nagy hasznot hoz majd az országnak, gazdaságilag is. A kormányfő kiemelte: Magyarország tavaly 3,5 százalékos gazdasági növekedést ért el, így van alapja a rendezésnek.

"Most világbajnok rendezőkre lesz szükség. Ha nem növünk fel világbajnok úszóink szintjére, nem tudjuk megcsinálni" - folytatta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy egyeztetett az ellenzékkel is, amely nagy örömére "nem zárkózott el" az együttműködéstől. A kormányfő szerint erre már csak azért is szükség van, mert a jelenleg érvényben lévő törvények alapján a rövid határidő miatt Magyarország nem tudná megrendezni a 2017-es eseményt, így törvényt kell alkotni az esemény lebonyolításával összefüggésben.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az egész magyar úszósport fejlesztés alatt áll, a világbajnokságon kívül is sok milliárd forintot költ a kormány uszodák építésére. A fejlesztések között példaként említette a Margitsziget teljes rehabilitációját, melynek keretében az ottani uszodakomplexumot is rendbe hozzák, míg a vb egyik helyszínéül szolgáló Dagálynál kiépítik az árvízvédelmi rendszert.

Marculescu azt mondta, hogy a 2017-ben Budapestre tervezett junior úszó-vb 2019-ben lesz a magyar fővárosban.
A FINA ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy az előző felnőtt világbajnokságokat két-háromszoros megtérüléssel rendezték meg, s a számok, a részletes kimutatások a 2005-ös vb-től kezdődően rendelkezésre állnak.
Az idei vizes-világbajnokságnak az oroszországi Kazany, a 2019-esnek a dél-koreai Kvangdzsu ad otthont. A 2021-es vb-re - melynek rendezési jogát korábban elnyerte Budapest - Szabó Tünde, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára szerint új pályázatot írnak ki.