Aktív volt a titkosszolgálat Ausztriában

Osztrák történészek szerint a jugoszláv titkosszolgálat, az Udba rendkívül aktív tevékenységet fejtett ki Ausztriában, a hetvenes években, kiváltképpen Karintiában, ahol hozzájárult az osztrák lakosság és a szlovén kisebbség közötti viták elmérgesítéséhez. A titkosszolgálat beférkőzött a kisebbségi jogokkal foglalkozó szervezetekbe, sőt, a helyi titkosszolgálatba is – írta a Die Presse. 

A történészek megállapításait később könyvben is publikálják, a mű várhatóan áprilisban jelenik meg.

Bár az osztrák kormány széleskörű autonómiát akart adni a kisebbségeknek, az osztrák lakosság ezt nem igazán támogatta. Az Udba is meglovagolta ezt, tüntetéseket szervezett. Erre vonatkozó utalásokat az osztrák titkosszolgálatnál is találtak. Miután a bécsi kormány mégsem közeledett a kisebbségekhez, a jugoszláv titkosszolgálat a szlovénok körében próbált elégedetlenséget szítani. A dokumentumokban olyan utalásokra is bukkantak, amelyek szerint az Udba ügynökeit fegyverek beszerzésére akarták kötelezni, illetve robbantásokra, egyebek mellett a vasútvonalak mentén. A cél az volt, hogy feszültséget, bizonytalanságot keltsenek Ausztriában. A történészek arra is figyelmeztettek, hogy az osztrák vezetés akkor nem volt kellőképpen tisztában az Udba kiterjedt ausztriai tevékenységével.

Szerző

Nagy bajban Görögország

Elégedetlen az Európai Bizottság azokkal a reformjavaslatokkal, amelyeket Athén az euróövezet pénzügyminisztereinek mai ülésére nyújtott be. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ma megjelent cikke szerint Brüsszel úgy véli, a Jeroen Dijsselbloemnak, az euróövezeti csoport vezetőjének pénteken eljuttatott levél általánosságokat tartalmaz, s csak szándéknyilatkozatnak tekinthető. Mindezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke mondta el a FAZ-nak. Mint fogalmazott, egy levél még nem változtat meg sok mindent. Az egyes reformokat ugyanis meg kell szavazni, a törvényhozásnak is el kell fogadniuk azokat, s át kell ültetni azokat a gyakorlatba. A levél hét komoly témát ölel fel.

A hitelmegállapodás négy hónappal történt meghosszabbítása miatt Athén ugyan számíthat a hitelezők segítségére, de csak akkor, ha konkrét lépésekkel bizonyítja: komolyan veszi a reformokat. „Úgy tűnik, a görög kormányzat másként fogja fel ezt a problémát, mint mi” – ecsetelte Dombrovskis. Kiemelte, hogy a görög kormányzatnak teljesítenie kell vállalásait. A nehézséget az jelenti Athén számára, hogy március végéig 6 milliárd eurós hitelt kellene visszafizetnie.

Hasonlóan nyilatkozott Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője, aki azt közölte, a dokumentum „távol van attól, hogy elfogadhatónak nevezhessük”.

Janisz Varufakisz görög miniszterelnök előrehozott parlamenti választás kiírásával, vagy népszavazás kiírásával fenyegetett arra az esetre, ha az euróövezeti csoport nem fogadja el a benyújtott programot. Ez a kijelentése még miniszterelnökének, Alekszisz Ciprasznak is sok volt, aki úgy vélte, nem kellene olajat önteni a tűzre. A Spiegelnek elmondta, hogy a kormányülésen minden tárcavezetőt arra kért, kicsit kevesebbet beszéljenek.

Ám nemcsak az államkassza fogyatkozik, hanem a bankok helyzete is hétről hétre válik bizonytalanabbá, különösen múlt csütörtök óta vált drámaivá a helyzet, amikor az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy egyelőre nem finanszírozza tovább az ország pénzintézeteit. Az EKB világossá tette, nem kíván további pénzösszegeket a görög bankrendszer stabilitására fordítani, s reformokat akar látni az athéni kormánytól. „Az EKB nem finanszírozhatja a görög kormányt” – emelte ki az EKB igazgatótanácsának tagja, Benoit Coueuré, aki szintén a FAZ-nak nyilatkozott. Mint mondta, ez törvénytelen lenne.

Alekszisz Ciprasz kormányfő úgy foglalt állást, ha az EKB kitart ezen véleménye mellett, „ezzel nagy felelősséget vállal magára, s visszatér az a thriller, amit már február 20. előtt is átélhettünk” – fejtette ki. Az euróövezet pénzügyminiszterei ekkor állapodtak meg a hitelprogram június végéig történő meghosszabbításáról. Varufakisz úgy vélte, hogy hasonló válsághelyzetben Brüsszel rugalmasabb volt a konzervatív kormánnyal. Kizárta ugyanakkor, hogy egy újabb mentőcsomagra lenne szüksége hazájának.

A gondot az jelenti, hogy ha mind az Európai Bizottság, mind az EKB kemény marad Athénnal szemben, úgy nem a gyakran emlegetett Grexit fenyeget, tehát a görögök euróövezetből való kilépése, hanem egy eddig nem ismert terminus jön a képbe: a Graccident. Ez azt jelenti, hogy pontosan megtervezik Athénnak az euróövezetből való – mondjuk így – kizárását.

Szerző
Témák
EU Görögország

Ibrának hiányzik Mourinho

„Többet szerettem volna játszani José Mourinho irányítása alatt” – fejtette ki a Paris Saint-Germain gólvágója, Zlatan Ibrahimovic. A támadó, aki a párizsiak Chelsea elleni visszavágójára készül, azt közölte, hogy a nagyszerű trénerrel csak egy évig dolgozhatott együtt, amikor a portugál a milánói Internazionale edzője volt. Ibra meg is nyerte a Serie A-t Mourinho irányítása alatt, s a góllövőlista élén is végzett 25 találattal. Emellett az év játékosának, az év légiósának is választották, s ő is szerezte az év találatát.

A csatárt ezután 46 millió euróért adta el az Inter a Barcelonának, a katalánoknál eltöltött időszakára azonban nem szívesen emlékszik vissza.

Ibrahimovic kifejtette, sajnálja, hogy csak egy évet tudtak egy csapatnál eltölteni. A PSG otthon 1-1-es döntetlent ért el a Mourinho által vezetett BL-nyolcaddöntő első mérkőzésén.

Szerző