Tovább dagad a brókerbotrány

Publikálás dátuma
2015.02.27. 06:21
Tegnap már kinyitottak a botrányban érintett bankfiókok FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS
Még csak pár napja közölte a jegybank, hogy másfél évtizede folytatott visszaélésekre bukkant a Buda-Cashnél, de már világosan kiderült, a kormány nehezen birkózik meg minden idők legnagyobb pénzintézeti botrányával. A szocialisták az ügy kapcsán alkalmatlannak minősítik Matolcsy György MNB elnököt posztjának betöltésére, a Fidesz viszont az egész botrányt az MSZP nyakába varrná.

Annak a 80 önkormányzatnak, amely a számláját a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél vezette, a kormány lehetővé tette, hogy a további kincstári utalásokat már ne a befagyott számlára utalja az Államkincstár, hanem az önkormányzat által választott másik bankba - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap közszolgálati televízió híradójában. A tárcavezető bejelentette azt is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium által felállított közös munkabizottság elsőként azt méri fel, hogy milyen kár érte a Buda-Cash pénzügyi csoport tevékenységének felfüggesztését követően az államot, illetve az önkormányzatokat. Azt azonban már tudni lehet, hogy az állam esetében több tíz milliárd forintos kárról van szó - mondta a miniszter. Mint ismeretes a Buda-Cash csoporthoz tartó pénzintézeteknél nemcsak magánszemélyek és vállalkozások vezették a számlájukat, hanem az állami és önkormányzati körbe tartozó intézmények is. A bizottság munkájában a nemzetgazdasági tárca részéről Banai Péter Benő és Orbán Gábor államtitkár, illetve valamint Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke vesz részt.

Megszólalt a Buda-Cash krízis ügyében Windisch László is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tegnap bejelentette, hogy felkérte a monetáris tanácsot, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére. Emlékeztetett arra, hogy az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az alelnök közölte azt is, hogy az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú, a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél súlyos visszaélések történhettek az ügyfelek pénzével. Akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kis bankok további sorsát illetően - mondta Windisch László. (A jelenlegi tulajdonosok tavaly novemberben vették át a cégcsoportot az alapító Pintér Zoltántól, aki a TOP 100 tavalyi listáján a 32. helyen szerepelt.)

Az alelnök ismét megerősítette, hogy ha a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt - sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül - mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid időn belül a pénzükhöz juthatnak. (Ha az OBA pénze nem lenne elegendő, akkor az MNB hitelt nyújt a számukra, a kártalanításnak ugyanis az alap esetleges pénzhiánya nem lehet az akadálya.) A jegybank arra számít, hogy települési önkormányzatokon, és azokon az intézményeken, amelyekre nem vonatkoznak a betétvédelmi garanciakifizetések, egy előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag fog segíteni, amelyet a mostani tapasztalatokat is figyelembe véve állítanak össze.

Windisch László úgy vélte, hogy "téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cash-nél." A témavizsgálatok - mint nevükből is adódik - egy-egy pénzügyi intézmény működésének csak szűk területét ölelik fel. A Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében például az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta. Ezzel szemben az átfogó helyszíni vizsgálatok az intézmény teljes tevékenységét aprólékosan áttekintik. Utóbbinak köszönhető, hogy a MNB feltárta és nyilvánosságra hozta a Buda-Cash történt bűncselekmény gyanúját felvető ügyleteket - szögezte le az alelnök. Szakértők szerint az alelnök szavaiból is kitűnik: az MNB nem képes megbirkózni ilyen mértékű visszaélés gyanúval, mint ami most a Buda-Cash-nél történt. Ezért célszerűnek tartanák, hogy a nemzetközi könyvvizsgáló cégek egyike is végezhetne párhuzamos vizsgálatokat.

A jegybanki vezető óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma. A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása - mondta, megjegyezve, hogy a takarékszövetkezeti szektor így stabil. (Szavainak némileg ellentmond néhány takarékszövetkezet, Körmend, a Széchenyi Hitelszövetkezet vagy Orgovány csődje.) Hozzátette: a Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészét nézve. Arról, hogy a Brókerháznál történtek miért, hogyan érintik a DRB Bankcsoportot, csak annyit árult el egyelőre a felügyeleti szakember, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány "eltüntetésében" lehetett szerepe a brókerháznak.

A kifizetések limitje: 60 ezer forint
Csütörtöktől az MNB az ideiglenes intézkedés időtartama alatt kifizethető betétek és források összegét 60 000 forintban maximalizálta. Ezzel kapcsolatban a jegybank kifejtette: ha az ügyfélnek magánszemélyként lakossági számláján felül mint egyéni vállalkozó külön pénzforgalmi számlája is van, akkor a korlát külön-külön vonatkozik rá, mint egyéni vállalkozóra és mint magánszemélyre. Ha pedig a lakossági bankszámla felett 2 tulajdonos (ügyfél) rendelkezik, akkor a limit is az alapösszeg duplája, vagyis 120 000 forint.
Postán kapják kézhez ellátásukat azok, akik eddig a DRB bankcsoportnál vezetett számlájukra kapták nyugdíjukat - közölte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság csütörtökön. Erről, és a további teendőkről az érintetteknek március első hetében tájékoztatót is kiküldenek.


 Matolcsy alkalmatlan!

Minden idők legnagyobb magyar brókerbotránya közepette a Magyar Nemzeti Bank ne urizáljon - írják közleményükben a szocialisták. A helyzetért felelős Fidesz-KDNP kormány ne üljön ölbe tett kézzel! Felszólítják Matolcsy Györgyöt, az MNB elnökét, hogy a jegybank ne újabb ingatlanvásárlásokkal és egyéb pénzszórással foglalkozzon, hanem haladéktalanul hozzon érdemi intézkedéseket a DRB Bankcsoport miatt nehéz helyzetbe került betétesek érdekében! A kormány intézkedését várja az MSZP abban is, hogy az önkormányzatokért felelős belügyminisztérium az államkincstáron keresztül részesítse azonnali gyorssegélyben a DRB Bankcsoport károsultjait. Matolcsy Györgyöt pedig alkalmatlannak tartják a szocialisták, mivel a bankok felügyeletét ellátó intézmény vezetőjeként nem vette észre az évek alatt halmozódó százmilliárdos hiányt.

A Fidesz frakcióvezetője szocialista brókerbotránynak tartja a Buda-Cash-ügyet. Szerinte "az is lehet, hogy (..) parlamenti eszközöket is igénybe fogunk venni". Hozzátette, a lehető legszigorúbb, legalaposabb vizsgálatot várják el a hatóságoktól, amelyeknek ki kell deríteniük, hová lett, kiket gazdagított az elcsalt pénz.

A NAV halasztást ad
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal méltányosan jár el azokkal szemben, akik az érintett pénzintézetek valamelyikénél vezetik pénzforgalmi számlájukat, illetve fizetési számlájukat, és emiatt nem tudnak határidőben eleget tenni az adó- és járulékfizetési kötelezettségeiknek. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a korlátozó intézkedések hatálya alatt álló pénzintézeteknél vezetett bankszámlák zárolása nem mentesíti az adózókat a bevallások határidőben történő benyújtásának kötelezettsége alól - figyelmeztetett az adóhatóság. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a már benyújtott bevallásban, vagy 17-es számú átvezetési és kiutalási kérelemben a DRB bankcsoporthoz tartozó pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlaszámra kezdeményezett kiutalások esetében az érintett adózók az adóügyeikben illetékes adóigazgatóságnál kérelmezhetik a kiutalások másik pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlaszámra történő teljesítését.

Szerző

Közmunka a Fidesz fegyvere

Publikálás dátuma
2015.02.27. 06:00

A kutatások egyértelműen bizonyítják, egy településen minél nagyobb az aktív lakosságon belül a közfoglalkoztatottak aránya, annál nagyobb a kormánypárt szavazóbázisa. A közfoglalkoztatottak alig tíz százaléka kerül vissza a versenyszférába, ezzel szemben erősödik az a tendencia, hogy egyre többen szivárognak át a munkaerőpiacról a nemzetgazdasági értéket nem termelő területre. A kormány ilyen eszközökkel szándékszik elérni a teljes foglalkoztatottságot már a ciklus végére.

A kormányzat teljes foglalkoztatottságról szőtt tervei erősen hajaznak a valaha volt "létező szocializmus" ideológiai alapjára. A legtöbb nem unortodox közgazdász szerint Orbán Viktor elképzelése ugyan olyan eredménnyel jár majd, mint a rendszerváltás előtti korszak kísérlete. Vagyis megvalósíthatatlan. Ráadásul a versenyszféra nem is alkalmazhat közfoglalkoztatottakat, még azokban az ágazatokban sem, ahol munkaerőhiány van. Sok önkormányzat egyébként nem gonoszságból, hanem anyagi kényszerből elbocsátja dolgozóinak egy részét, majd visszaveszi őket közfoglalkoztatottként. Így ugyanis már nem a koldus szegény önkormányzatokat terheli a bérük, hanem a költségvetést.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, a közfoglalkoztatottak számának, arányának földuzzasztása már kontraproduktív. Egyre több jel mutat arra, hogy a nem teljesen képzetlen emberek körében is terjed az a megoldás, hogy a versenyszférából igyekeznek átigazolni a közfoglalkoztatásba. Ennek oka egyebek mellett, hogy a versenyszférában legálisan, minimálbérért foglalkoztatott munkavállalónak végig kell dolgoznia a nyolc órát. A VOSZ főtitkára szerint a magyarázat, hogy sok kistelepülésen a helyi polgármester, vagy a jegyző a 2-3 órás munkát leigazolja, mint teljes munkaidős foglalkoztatást. Az érintett közfoglalkoztatott pedig ezt követően már a fekete munkaerő piacon adhatja el a munkaerejét. Ez azért éri meg az illetőnek, mert a közfoglalkoztatottság után befizetik utána a járulékokat, a fekete munkáért járó jövedelem pedig nem gazdagítja adó és járulékbevétellel a költségvetést. Márpedig a közfoglalkoztatottság és a minimálbér közötti különbség néhány napszámmal kiegyenlíthető.

Nyilvánvalóan kormányzati irányelvek alapján sok munkaügyi központ kényszerül arra, hogy a polgármestereket, jegyzőket arra ösztönözze, minél több közfoglalkoztatottat alkalmazzanak. A települési vezetők pedig többnyire nem ellenkeznek, hiszen a számlát nem a helyi önkormányzatnak kell állnia.

Dávid Ferenc szerint a közfoglalkoztatás erőltetett bővítése miatt ez az egyébként nem ördögtől való átmeneti megoldás egyre inkább hasonlít a szociális segélyre. Holott a közfoglalkoztatás szerepe az átzsilipelés lenne a munkanélküliségből a nyílt munkaerőpiacra.

Ha a kormányfő terve megvalósul, Magyarország a közfoglalkoztatottak országa lesz, miközben a versenyszférában munkaerőhiány léphet fel. A felmérések szerint a közfoglalkoztatottak nem egészen 10 százaléka tér vissza a nyílt munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatásnak átmeneti mentőövnek és nem végcélnak kellene lennie.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás a költségvetés forrásait használja fel és nem hoz a nemzetgazdaságnak, hanem abból elvesz.

Dávid Ferenc szerint ha 100 munkahelyből 80 a versenyszférában létesül és 20 a támogatott szegmensben, az még elfogadható, de e fordított arány tragédia. Ezt a folyamatot most kell megállítani.

A közfoglalkoztatás egyik kimeríthetetlennek tűnő utánpótlását adják azok a tömegek, melyek nem képesek a 3 hónapos munkanélküli segély - Európában a legrövidebb - időszakában elhelyezkedni. Márpedig az állami statisztikai hivatal adatai szerint is 16-18 hónap az átlagos idő, amíg valaki újra munkát kap.

Azért a közfoglalkoztatásnak van egy kevéssé látványos haszna is. Igaz, elsősorban a Fidesz számára. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszavának elmondta, vizsgálataik alapján látható, a kistelepüléseken minél nagyobb a közfoglalkoztatottak aránya az aktív lakosságon belül, annál kiugróbb a kormánypárt teljesítménye, vagyis az választásokon az országos átlagánál 30 százalékkal jobb eredményt ér el. A közfoglalkoztatottak esetében a kiugróan magas arányról akkor lehet beszélni, ha a helyi aktív lakosságon belül az arányuk meghaladja a 25 százalékot. Az ilyen településeken figyelhető meg leginkább a kormánypárt átlagon felüli jó szereplése.

A kutatások szerint a legjellemzőbb ez a tendencia Észak-Kelet-Magyarországon és a Dunántúl egyes régióiban - tette hozzá László Róbert.

A jelenséget magyarázhatja a kistelepüléseken élők kiszolgáltatottsága, ahol a közmunkától függnek és elképzelhető, hogy a helyi hatalmasok azt is megmondják az embereknek, kire, melyik pártra kell szavazni. Ebbe belefér az "elbeszélgetéstől" a különböző jutalmakig, a közfoglalkoztatásból való kizárás, vagy éppen felvétel ígéretéig sokféle, csalásnak még nem feltétlenül nevezhető megoldás. Lehetséges az is, hogy sok közfoglalkoztatott úgy gondolkodik, a szociális segély huszonegykét ezer forintjával szemben a közmunka mégis csak több mint 50 ezer forint és ezzel elégedett az, akinek esélye sincs arra, hogy vissza, vagy bekerüljön a nyílt munkaerőpiacra.

A választási szakember elmondta, a kistelepülések többségében a polgármesternek, vagy a jegyzőnek, illetve a kisebbségi vezetőnek van a legnagyobb hatalma, befolyása. Ezeken a helyeken az országos politikának sokkal kisebb a hatása. Jó néhány településen ugyan függetlenként nyert a polgármester, de azért Fidesz támogatással és nyilván igyekezett a "helyes" irányba terelni a szavazókat. Az is sokat elárul, hogy a közfoglalkoztatási programok általában decemberben kifutnak, s január-februárban nincsenek ilyen lehetőségek és tavasszal indul újra a közmunka program. Nem így történt 2013-14 fordulóján, az országgyűlési választások előtt. Január-februárban is jutott pénz a közmunkára és a választás után, áprilisban állt le a program. Ez a választási szakértő szerint nem lehetett véletlen. Ezeket a rétegeket egyébként nem érinti sem a netadó, sem az útdíj, sem a Simicska-Orbán konfliktus. Az azért nem mondható, hogy biztosan semmilyen hatást nem gyakorolnak ezek az események ezekre az emberekre, de ezt egy újabb kutatás mutathatná ki. A kiszolgáltatottságuk az ami változatlan.

Gyakran nem a képzetlenek közül kerülnek ki a közmunkások FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Gyakran nem a képzetlenek közül kerülnek ki a közmunkások FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Elérhető a teljes foglalkoztatottság?

A munka világa is teljesen átpolitizált, ezért nehéz reális értékelést adni a közmunkáról, az azonban biztosan állítható, hogy egy bizonyos mértékű közmunkára szükség van - mondta Adler Judit a GKI Gazdaságkutató kutatója. Lássuk be, van olyan munkavállalói réteg, amelyik más módon soha nem jutna munkához az elsődleges munkaerő piacon. De ezen túl nehéz meghatározni, hogy hol van az a szint, ami fölött már a közfoglalkoztatás negatív hatásai erősödnek. 2008 előtt még csak mintegy 20 ezer közmunkást tartottak nyilván. Az Út a munkához program keretében 2009-ben ez felfutott 60 ezerre. A Fidesz hatalomra kerülésével egy ideig tartotta ez a létszámot, ám 2011-ben már látszott, kezdenek majd valamit ezzel a foglalkoztatási formával, de még nem volt számottevő bővülés. 2012-től kezdődően aztán lavinaszerűen nőtt a közfoglalkoztatottak száma, és 203-14-ben csúcsosodott, de látszik még nincs vége. Ha a dinamika nem is tartható, a jelenlegi létszám tartásával és fokozatos emelésével elérhető a teljes foglalkoztatottság - válaszolta meg a címben jelzett kérdést Adler Judit. Ám nagy kérdés, hogy meddig tartható fenn - tette hozzá.

A nemzetközi gyakorlat szerint már az öt százalékos munkanélküliség mellett is teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Ugyanis a gazdaságban mindig vannak mozgások, például az éppen két munkahely között lévők a munkanélküliek számát gyarapítják. Ilyenformán a kormány szándéka a teljes foglalkoztatás megteremtésére nem is olyan elérhetetlen, hiszen "csupán" 3 százalékkal kellene csökkenteni a munkanélküliségi rátát a jelenlegi szint alá. A közfoglalkoztatottak számának felturbózása mellett ráadásul van egy rejtett tartaléka is a kormánynak - említette a kutató. A munkavállalási korú népesség létszáma alaposan fogy, mondhatjuk, hogy békeidőben meglehetősen szokatlan demográfiai folyamat zajlik. A munkaerőpiaci mutató pedig egy olyan hányados aminek a nevezőjében ott van a munkavállalási korú népesség, ha annak a száma esik, az önmagában emeli a rátát.

De mégis a közmunka kiterjesztése lehet a legkézenfekvőbb a foglalkoztatási szint növelésére. Igaz, hogy költségvetés függő, pénzbe kerül. Az ország eladósítása árán sokáig lehet lehet ezt csinálni, de hosszú távon mindenképpen visszaüt - figyelmeztetett Adler Judit.

2008-hoz képest nagyon nagy mértékben nőt a költségvetési szférában foglalkoztatottak száma, és csökkent a versenyszférában alkalmazottak száma. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szinte teljesen megszűntek, minden forrást átcsoportosítottak a közmunkára. A közmunkáról, lehet, hogy nem véletlenül, nagyon kevés adat van, ezek viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a már második éve a könnyen hozzáférhető közmunka nagy mértékben visszavetette az aktív munkakeresést. A közmunka kényelme, mert helyben van a munkalehetőség, nem kell az utazást finanszírozni. Az önkormányzatok is érdekeltek a közmunkás rendszer fenntartásában, hogy a használható munkaerőt ne engedjék ki érdekkörükből.

A kevés előny mellett ma már inkább a hátrányai tűnnek elő a közmunkának, de a politikai elhatározás életben tartja - összegezte véleményét Adler Judit.

Lélegeztetőgépen a magyar munkaerőpiac

A kormány az elmúlt hónapokban a statisztikai adatokra hivatkozva kampányt kezdett a munkanélküliség csökkenése és a foglalkoztatás jelentős növekedése miatt. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy Magyarország tényleg jobban teljesít-e ebben a tekintetben. A helyzet a kutatók szerint veszélyes, mert a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések és a kommunikáció csak elfedik a válság tüneteit, és nem kezelik azokat.

A foglalkoztatási statisztika alapján akár úgy is tűnhet, hogy jól áll a kormány. 2010-ben (július-szeptember közötti időszak) 3,771 millióan dolgoztak, míg a KSH által közölt adatok szerint 2014-ben ugyanezen negyedévben 4,148 ezer fő. Ez mintegy 10 százalékos, vagyis kétségtelenül jelentős növekedés - írja a Policy Agenda.

A biztató kép ellenére azonban az elemzők mégis úgy látják, hogy a magyar munkaerőpiac valójában lélegeztetőgépen működik, mivel

- a bizonytalannak számító munkahelyek száma nőtt igazából. Azaz az átmeneti munka, a külföldi munkavégzés, és a kis cégeknél való munka, vagy kényszervállalkozás – amelyek akár feketemunkaként is jelentkeznek

- a munkaerőpiac „mozgását” a támogatott munkahelyek (főleg a közmunka) tartják fent, amelyek minden költséget egybeszámítva (bérek, adminisztrációs terhek, közfoglalkoztatók önrésze) akár 200 milliárd forint feletti összeget vesznek el a költségvetésből

- a nem támogatott új munkahelyek száma a válság előtti szint alatt van, amely azt mutatja, hogy a versenyszféra nem képes kitörni az eddigi helyzetéből

- a közmunka ilyen mértékű alkalmazása erős társadalmi és politikai függőséget okoz, amelynek kárait később fogjuk igazán elszenvedni.

Szerző

Buda-Cash - MSZP: van összefonódás a Fidesszel?

Az MSZP somogyi elnöke arra kíváncsi, van-e a összefonódás a Fidesz és a DRB vezetői között. Harangozó Gábor közleményében azt írta: "a Fidesz somogyi vezető politikusai előszeretettel mutatkoztak együtt a DRB vezetőivel - így például a novemberi siófoki fiókavatón Witzmann Mihály, Szamosi Lóránt, Szita Károly együtt paroláztak a bankvezetőkkel - miközben több tucat fideszes önkormányzat vitte a számlavezetését a DRB-hez".

"Szeretnénk tudni, hogy van-e valamilyen összefonódás, érdekközösség a Fidesz és a DRB vezetői között" - fogalmazott a szocialista politikus, országgyűlési képviselő. A Buda-Cash-hez tartozó bankokban zárolt önkormányzati számlákkal kapcsolatosan úgy vélekedett: a kialakult helyzet azonnali intézkedéseket követel, ezért "felszólítjuk Matolcsy Györgyöt, az MNB elnökét, hogy azonnal oldja fel az önkormányzati számlák zárolását"; amennyiben erre nincsen mód, akkor a belügyminiszter azonnal intézkedjen, és az önhiki alapból pótolják a bajba jutott önkormányzatok forrásait.

A vállalkozói és a lakossági számlák esetében az MSZP megyei elnöke szerint az államnak kell lehetővé tenni a következő napokban, hogy az emberek minél előbb hozzájussanak a pénzükhöz, a Fidesz somogyi képviselőitől pedig elvárják, hogy minden lobbierejüket vessék be ennek érdekében.

Szerző