Ötödik szabadság - Új energiapolitika az EU-ban

Publikálás dátuma
2015.02.25. 17:16
FOTÓ: Népszava
Az Európai Bizottság jóváhagyta és ismertette az energiaunióra vonatkozó javaslatát, amelyben azt indítványozzák, hogy a 28 tagállam különálló piacát egyetlen közös piacba integrálja az Európai Unió - közölte szerdán brüsszeli sajtótájékoztatóján Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.

A brüsszeli testület deklarált célja az, hogy az energiaellátás biztosított, fenntartható, versenyképes és megfizethető legyen az EU minden polgára számára.

Maros Sefcovic elmondta, hogy azt szeretné, ha minden uniós tagállam legalább három különböző forrásból tudna energiát importálni. Ennek érdekében a bizottság nagyobb átláthatóságot szeretne az unión kívüli energiaszállítókkal kötött megállapodások terén.

A bizottság alelnöke úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy az energia szabad áramlása legyen az unió tagállamai között, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása mellett az ötödik szabadság. Ennek érdekében a bizottság arra készül, hogy a jelenleg hatályos előírásoknak maradéktalanul, szigorúan érvényt szerez például a szabályozó hatóságok függetlensége, valamint az infrastruktúra és az energia tulajdonosi viszonyainak szétválasztása terén, "ha kell a jog eszközével".

A bizottság az elektromos energia piacának újratervezését tartja szükségesnek annak érdekében, hogy rugalmasabb legyen, nagyobb mértékben hagyatkozzon a megújuló energiaforrásokra és a tagállamok között több legyen az összeköttetés. Brüsszel emellett a belső piacba történő állami beavatkozásokat is "komolyan" felül szeretné vizsgálni, emellett a környezetre káros állami támogatásokat fokozatosan kivezettetné.

A bizottság az energiaunió keretén belül az energiahatékonyságról való gondolkodást is alapvetően átalakítaná; azt javasolja ugyanis, hogy az energiahatékonyság váljon saját jogán energiaforrássá, és azonos feltételek mellett versenyezhessen az energiatermelő kapacitásokkal.

A bizottság emlékeztet, hogy az EU energiaszükségletének több mint felét importból kénytelen fedezni, ami nagyjából 400 milliárd euróba kerül. Emellett 12 olyan tagállam van, amely nem felel meg annak a minimális előírásnak, hogy áramtermelésének legalább tizedét képesnek kell lennie exportálni, mert nem rendelkezik az ehhez kellő infrastruktúrával. Az energiahálózatok összekapcsolása Brüsszel szerint éves szinten negyvenmilliárd euró megtakarítást jelenthetne a fogyasztóknak.

Brüsszel rámutat, hogy az unióban hat olyan tagállam is van, amelynek földgáz-importja teljes egészében egyetlen forrásból származik, valamint, hogy az unióban lévő épületek háromnegyede nem elég hatékonyan használja fel az energiát, a közlekedés 94 százaléka pedig kőolajszármazékokra épül, amelyeknek 90 százaléka import.

A bizottság az energiaunió megteremtésének szükségessége mellett érvel azzal is, hogy az áram és a földgáz nagykereskedelmi ára 30 illetve 100 százalékkal magasabb Európában, mint az Egyesült Államokban, és emlékeztet, hogy a következő 5 éven belül a kontinensen 1000 euró beruházásra volna szükség az energiaszektorban.

Az energiaunió megteremtésének szükségességét még lengyel miniszterelnökként Donald Tusk, az Európai Tanács jelenlegi elnöke vetette fel. Az ő kezdeményezésének központi eleme viszont egyenesen az lett volna, hogy a tagállamoknak elsősorban azért kellene energiauniót létrehozniuk, hogy egységesen erőteljesebb alkupozícióval tudjanak fellépni az unión kívüli energiaszállítókkal, adott esetben például Oroszországgal szemben,amikor energiavásárlásról tárgyalnak. A szerdán bemutatott csomag viszont ilyen konkrét javaslatot végül nem tartalmaz.

Sefcovic újságírói kérdésre azt is elmondta: alapvetően Margrethe Vestager versenyjogi biztoson múlik, hogy mikor, de a bizottság várhatóan heteken belül végez azzal a vizsgálattal, amely azt hivatott kideríteni, visszaélt-e piaci helyzetével a Gazprom.

Az alelnök arról is kapott kérdést, hogy hogyan tervezi megvalósítani azt, hogy a tagállamok aláírás előtt mutassák meg a bizottságnak energiavásárlási szerződéseiket, miközben például Orbán Viktor szerint ez ellentétes a magyar érdekekkel, és sértené a tagállami szuverenitást. Sefcovic elmondta, hogy Brüsszel valóban ezt szeretné, amihez természetesen a tagállamok hozzájárulására is szükség lesz majd a miniszterek tanácsában, ezért igyekszik majd elmagyarázni nekik, milyen pozitív következményekkel járna ez.
"Azt hiszem elég meggyőző érvünk lesz, hogy még a magyar miniszterelnök is meggondolja magát" - fogalmazott Maros Sefcovic.

Szerző

Dagad a Buda-Cash botrány - Bankszünnapot rendeltek el

Publikálás dátuma
2015.02.25. 16:24
A Buda-Cash központi épülete. FOTÓ: Vajda József
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankszünnapot rendelt el a DRB Bankcsoportnál.

A felügyeleti biztosok kezdeményezésére az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerdára bankszünnapot rendelt el a DRB Bankcsoport valamennyi bankjánál: a BRB BUDA Regionális Banknál, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Banknál, a DDB Dél-Dunántúli Takarék Banknál és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Banknál is.

Az MNB kedden a betétesek halaszthatatlan védelme érdekében felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB Bankcsoporthoz. A bankok honlapján található tájékoztatás szerint felügyeleti biztosok kedden átvették a hitelintézetek irányítását az igazgatóságától, és gondoskodnak a megfelelő működésről. A jegybank ezzel párhuzamosan ügyfelenként egymillió forintban korlátozta a hitelintézetek által az ideiglenes intézkedés időtartalma alatt kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális összegét. Ezen összeghatáron belül – ha igénylik – nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez - áll a tájékoztatóban.

A bicskei székhelyű Buda Regionális Bank honlapjára feltett ügyféltájékoztatóban az olvasható, hogy az MNB alelnöke, Windisch László kedden hozott végzésében a Buda Regionális Bankhoz felügyeleti biztosként a Pénzügyi Stabilitás és Felszámoló Nkft.-t rendelte ki.

A honlapon található másik tájékoztató megerősítette, hogy a banknak tilos az egymillió forint feletti betétek és más visszafizetendő források kifizetése, a bankban betét elhelyezése, bankszámlával kapcsolatos tartozások (tőke, kamat, késedelmi kamat, költség) rendezése, hitelezési tevékenység folytatása. Emellett az internetbank használatát, a bankkártya rendszer és az ATM-ek működtetését felfüggesztették, a bankszámlákról nem teljesítik az állandó/rendszeres-, a határidővel berögzített átutalási megbízásokat, a csoportos beszedési megbízásokat.

Windisch László kedden jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét, és a brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) Bankcsoporthoz tartozó négy banknál is korlátozó intézkedéseket, így a betétkifizetés 1 millió forintos korlátozását rendelte el.

Windisch László kifejtette, hogy a gyanú szerint a brókerház az elmúlt tíz évben valamennyi adatszolgáltatását meghamisította és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is.

A jegybank alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett, akik kártalanításra számíthatnak. Hozzátette, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a kártalanításra kötelezett szervezetek, a banki betétekért helytálló Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva), amely az ügyfeleknek a tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, eleget tudnak tenni ennek.

A Beva kedd délután arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 20 ezer euróig, azaz nagyjából 6 millió forintig kártalanítja a fizetésképtelenné vált befektetési szolgáltatók ügyfeleit, erre azonban csak az érintett cég felszámolásának megkezdése után kerülhet sor. Az OBA pedig ügyfelenként 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig kártalanít.

A Buda-Cash független, magyar tulajdonú brókercég. Honlapja szerint 1995 májusában alapították, és megalakulása óta tagja a Budapesti Értéktőzsdének. A budapesti központja mellett 11 városban van fiókja és közel 200 munkatárssal rendelkezik. Ügyfelei magyar magánbefektetők, valamint kis- és középvállalkozások, akik számára teljes körű befektetési szolgáltatást nyújt.

Szerző

Vasárnapi zár - Igazodik a Praktiker, de nem bocsát el senkit

Publikálás dátuma
2015.02.25. 13:38
Fotó: Vajda József
A törvényi keretek között igazodik a Praktiker a vásárlók igényeihez, ennek megfelelően március közepétől módosítja nyitva tartási rendjét - tájékoztatott szerdán a barkácsáruház.

Március 15-e után az áruházlánc 19 magyarországi áruháza hétfőtől szombatig reggel 7.30 órától este 20.30 óráig lesz nyitva.
Jelenleg hétfőtől péntekig 8-20 óra között, szombaton 9-20 óra, míg vasárnap 9-18 óra között tart nyitva a barkácslánc.

A vállalat forgalma évek óta jól alakult vasárnaponként, annak ellenére, hogy rövidebb ideig voltak, illetve vannak nyitva az üzletek. A családok a hét utolsó napján választják ki a megvásárolni kívánt termékeket, aminek jelentős részét hétfőn szállítják el - közölte a Praktiker.

Az idei második negyedévtől a társaság a vasárnapi forgalom hosszabb távon történő, hétköznapi eloszlására számít. A vasárnapi "nézelődős" vásárlás várhatóan szombatra csúszik, tehát péntek, szombat és hétfő erősebb lehet a többi napnál az év második felére - közölték.

A Praktiker folyamatosan figyelemmel kíséri a vásárlói szokások változását, teszteli a március 15-e utáni időszakot, és ha szükségesnek látja, módosítja a nyitva tartását - hangsúlyozta közleményében az áruházlánc.

A Praktiker áruházak a többi kereskedelmi lánchoz hasonlóan decemberben minden vasárnap nyitva lehetnek, ez a karácsonyi forgalom miatt előnyös a barkácsláncnak. Az ezeken kívüli választható egynapos vasárnapi nyitva tartás lehetőségét áruházanként eltérő időpontban, a helyi igényeknek megfelelően fogja a Praktiker kihasználni.

A telefonos és online ügyfélszolgálat is igazodik az új, meghosszabbított nyitva tartási rendhez. A call center március 15-től vasárnaponként nem lesz elérhető.

A munkarendváltozás miatt elbocsátások nem lesznek az áruházláncnál - hangsúlyozták.

A Praktiker arra számít, hogy webshopját még többen fogják használni a jövőben, bár a házhoz szállítás csak hétfőtől szombatig lesz igénybe vehető a minden piaci szereplőre érvényes törvényi szabályozás miatt. Jelenleg havi több mint 350 ezer látogatója van a portálnak. Az internetes áruházban jelenleg mintegy 40 ezer árucikk érhető el, s szállítható házhoz. A megváltozott igényekhez igazodva a Praktiker az idén új megjelenéssel, illetve mobileszközökre optimalizált megoldásokkal tervezi online áruháza modernizálását.

A Praktiker 1998-ban nyitotta meg első magyarországi áruházát, jelenleg 19 üzletegységet működtet és több mint 1100 embernek ad munkát. A Praktiker áruházak Magyarországon továbbra is zavartalanul működnek a tulajdonosváltás ellenére - áll a közleményben.

Szerző