Hosszú lesz a terroristák listája Egyiptomban

Tág kereteket biztosít az egyiptomi hatóságoknak az a kedden hatályba lépett rendelet, amely azt határozza meg, hogy mely csoportosulás, szervezet, illetve személy kerüljön terrorlistára.

Az ellenzéki erők által hevesen bírált törvénytervezetet Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök működő parlament ellensúlya nélkül léptette életbe, ugyanis a törvényhozást a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta.

Az új definíció szerint terroristának számít, aki vagy amely csoport veszélyezteti a nemzeti egységet, a társadalom békéjét, érdekeit és biztonságát, bántalmazza, vagy megfélemlíti az embereket, illetve korlátozza szabadságukat, jogaikat és biztonságukat. Már az említett cselekményeket mérlegelő terv és szándék is elegendő ahhoz, hogy a hatóságok az érintetteket a "terrorista entitás", illetve a "terroristák" jogi kategóriába sorolják.

Az érintett szervezeteket és embereket tartalmazó lista elkészítése a főügyészség hatáskörébe tartozik, s az előterjesztett nevek a kairói fellebbviteli bíróság bűnügyi részlegén erre a célra alakuló szakcsoportok jóváhagyásával kerülhetnek fel a terrorlistákra, legfeljebb három évre.

A hivatalos közlönyben megjelent jogszabály vonatkozik többek között azokra is, akik megzavarják a tömegközlekedést, vagy elfoglalják, megrongálják a köztereket és az állami létesítményeket. Az utóbbi kitételek emberjogi szervezetek szerint a tüntetések elleni rendőri fellépés jogi alapjának megszilárdítását, és az ellenzéki hangok elhallgattatását szolgálják.

Egyiptomban az elmúlt másfél évben jelentősen korlátozták a tüntetések jogszerű megtartásának lehetőségét, és nem ritka, hogy demonstrálók halnak meg a tiltakozó akciókat feloszlató rendvédelmi erők fellépése során. Az iszlamisták uralta kormány 2013. júliusi megdöntésével nyeregbe került jelenlegi hatalom ádáz terrorellenes harcot folytat az országban, amely az ellenzék szerint gyakran az emberi jogok, és a politikai pluralizmus rovására történik.

Az iszlamista Mohamed Murszi elnök elmozdítását 2013 nyarán levezénylő - akkor még hadsereg-főparancsnokként szolgáló - Szíszit gyakran érik olyan vádak, hogy a prioritási listáján az emberi jogokat háttérbe szorítják a nemzetbiztonság és a gyengélkedő gazdaság fellendítésével kapcsolatos szempontok.

Szerző

Brüsszelnek tetszik az athéni lista

Elég átfogó és jó kiindulópont lehet a Görögországnak folyósított segítség és az ahhoz kapcsolódó reformprogram soron következő felülvizsgálatának lezárásához az a lista, amelyet az athéni kormány készített tervezett intézkedéseiről - ismertette álláspontját kedden az Európai Bizottság.

Pierre Moscovici, a testület gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa, valamint Valdis Dombrovskis euróért felelős alelnök közös levélben juttatta el a bizottság álláspontját Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnökének. Dijsselbloem korábban közölte, hogy az eurócsoport délután telefonos konferenciabeszélgetést tart, a listát pedig a trojkának nevezett intézményi hármasnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak is jóvá kell hagynia, mielőtt az eurócsoport rábólint.    

"Bizakodásra ad okot az adóelkerülés és a korrupció elleni fellépés keretében a görög kormány  az adó- és vámügyintézés, valamint a közigazgatás korszerűsítése mellett kötelezte el magát" - emel ki egy példát a listáról a Moscovici és Dombrovskis, tudatva hogy az eurócsoport döntésének értelmében a pontos intézkedéseket április végéig véglegesítik.    

A levél tanúsága szerint a bizottság a jövőben is technikai segítséget nyújt Athénnak az intézkedések gyakorlati megvalósításához. A brüsszeli testület ugyanakkor figyelmezteti is a görögöket: a múlt héten az eurócsoportban kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem  alakítanak vissza korábbi strukturális reformokat, és nem hoznak olyan egyoldalú döntést, amely veszélyeztetné a költségvetési célokat, a gazdasági kilábalást és a pénzügyi stabilitás.    

A takarékossági intézkedéseket, és a reformprogramot határozottan elutasító Sziriza vezette új görög kormány a múlt héten abban állapodott meg az ország legnagyobb hitelezőivel, hogy meghosszabbítják a reformprogramot, kihasználva az abban rejlő rugalmasságot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány az intézményekkel egyeztetve bármilyen elvárt intézkedést kicserélhet a programban, feltéve, hogy a helyette javasolt lépés költségvetési hatása azonos.

Szerző

Elképesztően megugrott a Charlie Hebdo olvasóinak száma

Publikálás dátuma
2015.02.24. 14:57
Fotó: Getty Images
Két és félmillió példányban, címlapján Újraindul felirattal jelenik meg szerdán a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap, amelynek párizsi szerkesztősége ellen január 7-én iszlamista terroristák 12 áldozattal járó merényletet hajtottak végre. Az 1179. lapszám, amely az élet rendes kerékvágásba való visszatérésről szól, szerdán jelenik meg 2,5 millió példányban - jelentette be a hetilap vezetősége.

"Ennek a számnak a lényege, hogy kimondja: az élet megy tovább" - mondta a Libération című napilapnak Riss karikaturista, a Charlie Hebdo új lapigazgatója, akit a jobb vállán ért egy lövedék a támadásban. A piros hátterű címlapon egy, a Charlie Hebdót szájában tartó kiskutyát egy vicsorgó falka üldöz a BFM francia hírtelevízió mikrofonjának kíséretében. A vérebek között Marine Le Pennek, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökének, Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfőnek, a pápának és egy fogai között kalasnyikovot tartó terroristának a kutyakarikatúrája is látható. 

A rajzot Luz készítette, aki örül, hogy sikerült "vidám dolgot" alkotnia. "Jó volt állatokat rajzolni. Főleg kutyákat, mert azok felelőtlen és alázatos állatok. Felelőtlen maga a Charlie Hebdo, alázatosak pedig a többiek, akik futnak utána" - magyarázta a karikaturista.

A lapban interjú olvasható Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszterrel, írások jelennek meg a koppenhágai merényletekről, a kerítéssel megvádolt Dominique Strauss-Kahnról, a Nemzetközi Valutaalap volt főigazgatójáról, a közelmúltban történt elzászi zsidó sírgyalázásról, a francia Mezőgazdasági Szalonról, az influenzajárványról és a lap szokásához híven számos egyéb aktuális kérdésről.

Az új lapszámban két új karikaturista is bemutatkozik: az algériai Dilem és Pétillon, aki a másik nagy szatirikus hetilaptól, a Le Canard Enchainétől igazolt át a Charlie Hebdóhoz, amelynek öt karikaturistája halt meg a támadásban. A merénylet óta a lap csak egyszer jelent meg, január 14-én a "túlélők számával", amelyben a meggyilkolt karikaturisták utolsó rajzai is láthatók voltak. A lapszám 8 millió példányban kelt el a világban, amely rekordnak számít a francia sajtó történetében, s az újság hússzorosára növelte előfizetői számát, amely immár meghaladja a 200 ezret.

A merénylet előtt alig 10 ezer előfizetővel rendelkező lap az utóbbi években 60 ezer példányban jelent meg, s abból 30 ezer példány kelt el az újságosoknál.

Szerző