Erősít a "szegény"-ellenes Emmi, két új miniszteri biztos érkezik

Publikálás dátuma
2015.02.24. 14:21
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat rendezvényének résztvevőivel a XI. ker
Két új miniszteri biztos kezdi meg munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) március 1-jétől: Cseri Miklós a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megvalósításáért, valamint a szabadtéri múzeumok és tájházak szakmai megújításáért, Fekete Péter pedig a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért lesz felelős.

A tárcának a minap azzal sikerült a "vezető hírek" pozícióba kerülnie, hogy vs.hu információi szerint belső e-mailt kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumának és háttérintézményeinek munkatársai: amelyben oldalakon keresztül sorolják azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek „nem használhatók az egymás közötti, illetve a kedvezményezettekkel folytatott kommunikációban”. A listán olyan szavak nem szerepelnek, minthogy például rezsicsökkentés, vagy megélhetési bevándorlás, esetleg sikeres kormányzás, ezzel szemben azonban tiltólistára került a szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység.

A két miniszteri biztos érkezése kapcsán Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár egy sajtóbeszélgetésen elmondta: eddigi helyettese, Cseri Miklós eleve átmeneti időre vállalta a pozíciót, most miniszteri biztosi tisztsége mellett visszatér a Szentendrei Skanzen élére, az új helyettes államtitkár pedig Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet eddigi főigazgatója lesz márciustól.

    A Békéscsabai Jókai Színházat vezető Fekete Péter feladata többek között a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezési koncepciójának kidolgozása lesz a Liget Budapest projekt részeként.

Szerző

Korrupció a felsőoktatásban? - Vizsgálódott az ÁSZ

Publikálás dátuma
2015.02.24. 14:03
A Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosított Fotó: V
Komoly hiányosságokat, "a korrupció esélyét növelő jelenségeket" állapított meg felsőoktatási intézményeknél az Állami Számvevőszék a 2009-13-as időszakra vonatkozó ellenőrzés során – közölte Domokos László, az ÁSZ elnöke. Hat intézmény vizsgálatának eredményét hozták nyilvánosságra.

Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban. Tíz intézménynél több eset is előfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsőoktatási intézmény érintett.

A hat intézménynél nyolc esetben kezdeményeztek személyi felelősségre vonást, és négy rektornak tettek javaslatot arra, hogy kezdeményezzenek munkaügyi felelősségre vonást, mert beosztottjaiknál szabálytalanságot találtak. Domokos László általános tapasztalatként említette: az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek - állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.

Az ÁSZ elnöke nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte az ellenőrzéseket, hozzátéve: a felnövekvő generációkat oktató intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük és össztársadalmi érdek, hogy szabályosan működjenek és maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó szabályokat, és szabályosan használják fel a rájuk bízott közpénzeket. Kiemelte, hogy 2009 és 2013 között az állami fenntartású felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 2 412 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állami fenntartó közvetlenül 941 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított. 

Hangsúlyozta azt is, hogy az ellenőrzés nem az alaptevékenységre, oktatásra, kutatásra, tanácsadásra irányult, a pénzügyi, vagyoni szabályszerűséget tekintették át, ilyen átfogó, az egyes intézmények gazdálkodásához köthető ellenőrzést az elmúlt 20 évben nem folytattak. Minden egyes intézményről képet kaphatnak, és a rendszer sajátosságai, magas kockázati elemei, jó gyakorlatai is kiderülnek. Tavasszal az utóbbiról konferenciát szeretnének tartani - közölte Domokos László.

Kisgergely István felügyeleti vezető a hat felsőoktatási intézmény általános tapasztalatairól szólva kiemelte: a minisztérium az alapítói és egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el, ugyanakkor nem készült a felsőoktatási rendszerre vonatkozó kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv. A korábban tett javaslatok nem hasznosultak teljeskörűen, hiányzott a felülvizsgálati program, az intézmény gazdasági társaságainak eredményességét értékelő rendszer.

Az intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, beszámoló elfogadása. Egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, többségük nem döntött fejlesztések indításáról; sokszor nem azon a szinten, nem azok hozták meg a döntéseket, ahol kellett volna. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, több helyen megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó eljárásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték; nem volt a térítési díjaknál önköltségszámítás sem.

Öt felsőoktatási intézménynél folyamatosan költségvetési felügyelőt rendeltek ki, kivéve a Kecskeméti Főiskolát - emlékeztetett. Itt jól működött a belső kontrollrendszer, a döntéshozó szervek ellátták a feladatukat, a pénzügyi és vagyongazdálkodás alapvetően jól működött, szabályszerű volt a közpénzfelhasználás - emelte ki.

A kiosztott anyagok szerint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosított, 2010-12-ben a likviditási mutatók a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét jelezték. Számos hiányosságot tártak fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, az előirányzatok tervezését azonban szabályszerűen hajtották végre. Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a PPP-projektek bérleti díjának fizetése.

A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a költségvetési támogatások csökkenése miatt és a PPP-díjak miatt, a szenátus gazdálkodási joggyakorlata nem felelt meg teljesen az előírásoknak. A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége az ellenőrzött időszakban részben volt biztosított, hiányosságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek kialakításának és működtetésének hiányosságai a pénzügyi és vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságokat okozott.

A felügyeleti vezető - aki tavaszra a felsőoktatási törvény módosítását valószínűsítette - javaslataik közül kiemelte, hogy az emberi erőforrások minisztere intézkedjen a belső kontrollrendszerrel, a pénzügyi és vagyongazdálkodással, a kincstári körön kívüli számlavezetéssel kapcsolatos felelősség kivizsgálásáról.

Szerző

Irány a világűr! Csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez

Publikálás dátuma
2015.02.24. 13:47
Illusztráció/Thinkstock
Egy rendkívül értékes szövetséget emelünk új szintre, hiszen az űrtevékenységen alapuló tudományos és technológiai fejlődés Magyarországon is az értékteremtés egyik legfontosabb húzóerejévé válhat az elkövetkező évtizedekben – ezt  Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár közölte abból az örömteli alkalomból, hogy hazánk teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Űrügynökséghez.

Mint a tájékoztatón elhangzott, a magyar tudósok és mérnökök régóta jelen vannak a nemzetközi űrtevékenység élvonalában. A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. Az ESA-tagságból fakadó előnyök révén a csúcstechnológiával foglalkozó hazai űripari vállalkozások és kutatóintézetek meg tudják őrizni jelenlegi vezető pozíciójukat a régióban. A magas hozzáadott értéket termelő cégek és műhelyek további dinamikus fejlődésükkel növelhetik az ágazat és egész Magyarország versenyképességét.

A piacképesség erősítése számos kapcsolódó iparágban is jelentkezik, az egyetemek közreműködése révén pedig korszerűbbé válhat a műszaki felsőoktatás. A bővülő lehetőségek új munkahelyek létrejöttéhez járulhatnak hozzá, és elősegíthetik a magasan képzett műszaki értelmiség itthon tartását. A becslések szerint a foglalkoztatottság 2020-ra akár meg is ötszöröződhet a szektorban – jelezte Kara Ákos.

Az űrtevékenység közvetlen és közvetett vívmányai mára mindennapi életünk részévé váltak, az elért eredmények így a nemzetgazdaság egészében hatékonyan hasznosulhatnak. A csatlakozás a foglalkoztatottság, az adó- és járulékbevételek és a versenyképesség növekedésén túl jelentős kiadáscsökkenést is eredményez a létfontosságú – például mezőgazdasági, távközlési, közlekedési, katasztrófavédelmi vagy akár katonai – rendszerek hazai alkalmazásában. Magyarország az ESA együttműködő államaként 1991 óta vesz részt különböző tudományos és innovációs programokban.  Az ESA adatai szerint jelenleg legalább 41 űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon, amelyek mind világszínvonalat képviselnek és képesek részt venni, továbbfejlődni és bővülni az ügynökség programjaiban.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 21 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia stb.). Az ESA következetesen működteti a földrajzi visszatérítés elvét, vagyis minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban. Az ESA garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba. A belépéssel egyidőben az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt, a szervezet pedig több éven át felzárkóztató-segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró.

Szerző