César-díj - Tarolt a Timbuktu

Tarolt az Afrikában játszódó Timbuktu a francia Oscar-díjnak számító César-díj kiosztóján: a mauritániai Abderrahmane Sissako Maliban játszódó drámáját hét kategóriában díjazta péntek este a francia filmakadémia.

A francia filmes szakma 4225 képviselője húsz kategóriában választotta ki az előző évben moziba került csaknem háromszáz alkotás közül a legjobbakat, a A 40. alkalommal megrendezett gálát a párizsi Chatelet színházban tartották.
A legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra is jelölt Timbuktu elnyerte a legjobb filmnek, rendezőnek, forgatókönyvnek (Abderrahmane Sissako és Kessen Tall), filmzenének (Amine Bouhafa), vágásnak (Nadia Ben Rachid), illetve az operatőri (Sofian El Fani) és a hangmérnöki (Philippe Welsh, Roman Dymny, Thierry Delor) munkának járó szobrot.

A filmet egy 2012-ben Maliban megtörtént esemény, egy házasságon kívül élő pár megkövezése ihlette. A történet Timbuktuban játszódik, amelyet elfoglaltak a radikális iszlamisták. A film főhőse Kidane (Ibrahim Ahmed), aki feleségével és lányával, valamint egy pásztorfiúval a város közelében él a dűnéken, ahol viszonylagos nyugalom honol a dzsihadisták által terror alatt tartott városban uralkodó káoszhoz képest. Amikor egy szomszéd halász véletlenül megöli a család tehenét, a feldühödött Kidane véletlenül megöli a halászt, emiatt a fundamentalisták bírósága elé kerül és halálra ítélik.

A szélsőséges vallási fundamentalizmusról szóló filmjével kapcsolatban a Moszkvában tanult afrikai rendező a díjátadón kiemelte, hogy "civilizációk összeütközése nem létezik, hanem csak civilizációk találkozása". Köszönetet mondott a más országok felé nyitott Franciaországnak, amely teljes egészében finanszírozta a Mauritániában forgatott filmet és "megvédte a stábot".
"Franciaország csodás ország, mert képes a terrorral, az erőszakkal és a népbutítással szembeszállni" - tette hozzá.
Abderrahmane Sissako filmjének világpremierjét tavaly a világ legrangosabb A-kategóriás seregszemléjén, a cannes-i filmfesztiválon tartották, ahol a kritikusok nagyon jól fogadták az alkotást, és elnyerte az ökumenikus zsűri elismerését. Az azóta számos nemzetközi fesztiválon is sikert arató dráma versenyben van az idegen nyelvű film Oscar-díjáért.

A színészi alakítások díját kivétel nélkül a fiatal generáció söpörte be.

A legjobb férfi alakítás díját a 25 éves Pierre Niney érdemelte ki Yves Saint Laurent megformálásért, Jalil Lespert filmjében. A nagy presztízsű Comédie Francaise színház társulatának fiatal sztárja külön megemlékezett Gaspard Ullielről, akit szintén a divatkreátor megformálásért - Bertrand Bonello Saint Laurent című filmjében - jelöltek ugyanebben a kategóriában. Ez utóbbi alkotást tíz kategóriában jelölte a filmakadémia, de végül csak a legjobb jelmezért (Anais Romand) járó szobrot kapta meg.
A legjobb női alakítás díját a 26 éves Adele Haenel vehette át Thomas Cailley A küzdők című filmjében nyújtott játékáért, amely megkapta a legjobb első filmnek járó és a legígéretesebb színésznek (Kévin Azais) járó díjat is. Adele Haenel, akit tavaly a legígéretesebb színésznőként díjaztak, egy lázadó, kellemetlen lányt alakít, aki a világ végétől tartva egy katonai kiképzőtáborban próbál felkészülni a túlélésre.

A legjobb női mellékszereplő díját a 24 éves Kirsten Stewart, az Alkonyat-filmek sztárja érdemelte ki a magyar származású Olivier Assayas Sils Maria felhői című filmjében nyújtott alakításáért. A díját először vehette át amerikai színésznő. Kirsten Stewart egy színésznő - akit Juliette Binoche alakít - személyi asszisztensét játssza a filmben. A legjobb férfi mellékszereplő pedig a 38 éves Reda Kateb lett, aki Thomas Lilti Hippocrate (Hippokratész) című vígjátékéban egy algériai orvost játszik.

A legjobb külföldi filmnek járó Césart a kanadai Xavier Dolan Mommy (Mami) című filmjének ítélte a francia filmszakma. Az alkotást a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját.
Tiszteletbeli César-díjjal tüntetették ki Sean Pennt, akit hosszú percekig állva ünnepelt a francia filmes szakma. A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész-rendezőnek a szintén Oscar-díjas Marion Cotillard adta át a szobrot.

Szerző

Helyén Van Gogh füle

Mától ingyenesen letölthető az Apple App Store-ból illetve a Google Play-ből az ARTRIS nevű mobiljáték, amely egy magyar fejlesztőcsapat saját tőkéből megvalósított projektje – írja a kutyu.hu. Ez a játék a régi nagy kedvencek, a tetris és a puzzle mechanizmusára épül: a képernyő tetejéről aláhulló elemeket egymásra pakolva kell kiraknunk az eredeti képet. A kép pedig sokféle lehet: nem csak képzőművészeti albumok közül válogathatunk, hanem játszhatunk tájképekkel, állatok és növények, valamint távoli városok és világörökségi helyszínek fotóival is. Sőt, a fejlesztők szándékai szerint hamarosan arra is lesz lehetőség, hogy a saját képeinket töltsük fel a játékba.

A festmények között megtalálhatók Van Gogh, Cézanne, Renoir, Klimt, Toulouse-Lautrec és még sok más világhírű művész alkotásai, és számtalan magyar remekmű a KOGART, a Kovács Gábor magángyűjtemény és a TAT Galéria kollekciójából. A magyar alkotókat többek közt olyan művészek képviselik, mint Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Vaszary János, Szinyei Merse Pál, Tihanyi Lajos Csernus Tibor és Szalay Lajos.

Hogy még izgalmasabb legyen a játék, a különböző nehézségi szinteken más-más akadályokat kell legyőznünk, mint például elforgatott darabok vagy kitakart képrészletek. Zsetonokért cserébe vásárolhatunk segítséget adó „fegyvereket” is. Ha már elég magabiztosak vagyunk a képkirakásban, és vágyunk egy adrenalin fröccsre, összemérhetjük tudásunkat barátainkkal vagy ismeretlenekkel a Párbaj módban.

A szórakozásban bannerek és pop-up hirdetések sem fognak megzavarni, ugyanis az ARTRIS-ban nincsenek hirdetések.

Szerző

Frankofón Fesztivál filmekkel

Tizenötödik alkalommal lesz Frankofón Fesztivál és ötödik alkalommal Frankofón Filmnapok: a francia nyelv és a színes frankofón kultúra híveinek Budapesten és országszerte sokféle programot kínál a rendezvény. A fesztivál február 27. és március 27. között több mint ötven, nagyközönségnek és diákoknak szóló programot kínál, s a rendezvény a március 8-ig tartó filmnapokkal indul.

A Frankofón Filmnapok eseményeihez idén Debrecen, Eger, Jászberény, Miskolc, Szeged, Szolnok, Szombathely, Pécs és Tatabánya csatlakozik. Ezekben a városokban a budapesti programból egy-egy válogatást vetítenek majd. Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tíz napon át harminc filmet láthat a közönség összesen ötven vetítés alkalmával. A harminc nagyjátékfilm mellett hét rövidfilmet is felvonultató mustra Előttem az élet címmel egész szekciót szentel a fiatalokról szóló filmeknek. A filmek hősei gyerekek, fiatal felnőttek, akik a világ különböző tájain próbálnak rátalálni saját útjukra. A témához kapcsolódva a Francia Intézet Céline Sciamma és François Ozon két-két korábbi filmjét is műsorra tűzi. A gazdag filmes programot az Arany Pálma-díjas Laurent Cantet és Jean-Charles Hue francia filmrendezők látogatása színesíti. A Budapesti Francia Intézet kezdeményezésére a közönségtalálkozó mellett Laurent Cantet nem csak közönségtalálkozó, hanem filmszakmai beszélgetés vendége is lesz.

A frankofón kultúra fesztiválján egy hónapon át koncertek, színházi, költészeti, újcirkusz- és táncelőadások, valamint kiállítások adnak bepillantást a frankofón országok modern, kortársa művészeti életébe. Magyarországon idén Algéria, Belgium, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Kanada, Libanon, Marokkó, Románia, Svájc és Tunézia diplomáciai képviseletei segítik az események megszervezését.

A budapesti Francia Intézet, a Nemzeti Színház és az A38 Hajó, valamint a debreceni Csokonai Nemzeti Színház mellé többen csatlakoztak ebben az évben, így az események színhelye lesz a Budapest Music Center, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a Trafó, a balatonfüredi Vaszary Galéria (az itt látható Egy nap Picassóval – Jean Cocteau fényképei című kiállítás augusztus elejéig látható.) Az események között lesz a Francia Intézet JeSuisCharlie című karikatúra-kiállítása is, huszonöt nemzetközi művész munkájából.

Szerző