Orbán kimondta a "kényelmetlen igazságot"

Publikálás dátuma
2015.02.19. 14:57
Varsó, 2015. február 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Ewa Kopacz le
A nemzeti tőke megerősítése, versenyképessé tétele nemcsak üzleti ügy, hanem szabadság kérdése is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Varsóban, a lengyel gazdasági kamara rendezvényén A kormányfő, akit gazdaságpolitikája elismeréséül Arany Ernyő-díjjal tüntettek ki, ismételten azt hangsúlyozta, hogy "nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül".

A kormányfő úgy fogalmazott: nem tud elképzelni olyan szabad Magyarországot vagy szabad Lengyelországot, ahol a nemzeti tőke háttérbe szorul, és nem kapja meg azt a segítséget, amellyel leküzdheti a negyven év kommunizmus alatt a Nyugattal szemben összegyűjtött hátrányt, hiszen "nekünk most azokkal kell versenyeznünk, akiknél nem volt kommunizmus". Mint mondta, mindig elismerte az Európai Unió versenysemlegességi szabályait, de mindig azt gondolta, hogy a közép-európai államoknak kötelességük - a szabályok adta kereteken belül - a lehető legtöbbet tenni a nemzeti tőke megerősítéséért.

Magyarország a fekete bárány

Magyarországot Orbán Viktor úgy jellemezte a mintegy 200-250 fős hallgatósága előtt mint egy politikai fekete bárányt és mint gazdasági sikertörténet. A magyar stratégia lényegének nevezte, hogy "úgy akarunk változtatni a rólunk kialakult kedvezőtlen megítélésen, hogy olyan gazdasági sikereket akarunk elérni, amelyek nyertesekké, győztesekké tesznek bennünket". A magyar gazdaság, a sajátos magyar válságkezelési modell eredményei között említette az évek óta 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az államadósság-csökkentést, az arányaiban a némettel versenyképes külkereskedelmi mérleget, a gazdasági növekedést és a csökkenő munkanélküliséget. Megerősítette azt a kormányzati célt is, hogy 2018-ra gyakorlatilag egyetlen munkanélküli se legyen az országban. Összegzése szerint "Magyarország szép jövő előtt áll", és bár az út nehéz, de szerinte csak ez vezet el a sikerhez.

Orbán megmondta, itt van Európa jövője

Orbán Viktor csaknem félórás beszédében sürgette a Lengyelország és Magyarország közötti "mindennapi gazdasági együttműködés" megerősítését, hiszen - mint fogalmazott - "Európa jövője itt van, Közép-Európában". Jelezte, hogy Magyarországon ma 341 lengyel cég dolgozik, a lengyel-magyar kereskedelmi forgalom pedig tavaly több mint hét százalékkal nőtt. A miniszterelnök az Európai Unióval kapcsolatos véleményét ismertetve úgy fogalmazott: "az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt". A monetáris uniót nem követte költségvetési unió, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatban széttartanak a vélemények, és a globális versenyben a kontinens vesztésre áll - sorolta.

A "kényelmetlen igazságok"

Mindebből szerinte "kényelmetlen igazságok" fakadnak, így például az, hogy senki sem oldja meg a másik helyett a házi feladatát, azaz amíg a bajban lévő országok nem teszik rendbe otthon a saját gazdaságukat, addig nem lesz európai fellendülés sem. Megjegyezte, kevesen merik kimondani Európában, hogy ugyanazért a pénzért egyre többet kell dolgozni.

Európa helyzetének megváltoztatásához politikai vezetésre lenne szükség - mondta Orbán Viktor, aki a "kényelmetlen kérdések" között beszélt az európai energiahelyzetről is. Az európai versenyképtelenség legfőbb okának a magas energiaárat nevezte, majd kijelentette: valakinek lassan ki kellene mondania, hogy "a magunkfajta országok számára", amelyek nem elég gazdagok, "az alternatív energia szinte finanszírozhatatlan". Hozzátette ugyanakkor, hogy a nukleáris energia szerinte nem nélkülözhető Európában.

A kormányfő úgy vélte, azt a "különösen kényelmetlen igazságot" is ki kellene mondania valakinek, hogy "nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül". Úgy összegzett: "ma Európában az energia ügyében az ár a legfontosabb, a klíma csak a második".

Orbán örül a tűzszünetnek

Ukrajna ügyében Orbán Viktor azt mondta: Magyarország üdvözli a közelmúltbeli második minszki megállapodást.

"Üdvözöljük, hogy múlt héten az Európai Unió ezt a megállapodást tette a közös európai álláspont alapjává. Az európai egység ma a Minszk 2-es megállapodás körül jött létre" - fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "Magyarország ezt az európai egységet, amely erre a minszki megállapodásra épül, a végsőkig támogatni és védelmezni fogja, és (...) Lengyelország e tekintetben számíthat is Magyarországra".

A fegyvereket le kell tenni, a fegyvereket ki kell vonni a veszélyes zónából, Ukrajnának alkotmányos reformot kell végrehajtania, és Európának dolgoznia kell azon, hogy Oroszországgal közösen egy eurázsiai gazdasági térséget hozzon létre - sorolta a minszki megállapodást idézve.

Orbán Viktor jelezte, "gyakorlati kérdésekről" is szót ejtettek a lengyel kollégájával folytatott megbeszélésen, így például a visegrádi négyek együttműködéséről, az energiaunió kérdéséről és a közös fellépésről az EU különböző színterein a közös érdekek alapján. Utóbbira példaként említette a német minimálbér hatását a közép-európai szállítmányozási iparágra.

A magyar kormányfő hozzátette, hogy "Lengyelország mindig is egy speciális helyet foglal majd el a szívünkben". Ez még olyan nehéz pillanatokban is lehetséges volt - idézte fel -, amikor a magyarok a lengyelek ellenségeivel voltak szövetségben, "mégis megtaláltuk a módját annak, hogy a lengyel-magyar barátságot fenntarthassuk".

Kopacz: alapfontosságú az unió egysége
Őszinte és nehéz beszélgetést tartottunk az Európai Unió Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról - közölte Ewa Kopacz lengyel kormányfő csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnökkel Varsóban folytatott megbeszélése után a két politikus közös sajtóértekezletén. Kopacz elmondta, hogy a találkozón alapvető fontosságúnak nevezte az Európai Unió és a visegrádi országcsoport egységét Ukrajna ügyében és emlékeztette vendégét az 1848-as szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom idején megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásra.

Szerző
Frissítve: 2015.02.19. 19:44

Simicska kedvenc sportját népszerűsítik Tirolban

Publikálás dátuma
2015.02.19. 14:41
Illusztráció/Getty Images
Szánkózást népszerűsítő oktatókampány indult Tirolban, a szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet a veszélyes helyzetekre és felkeltsék az érdeklődést a sportág iránt.

A tiroli szánkószövetség által kezdeményezett, 15 ezer euró (több mint négy és fél millió forint) összköltségű oktatókampány az ősz folyamán elméletben, a télen pedig a gyakorlatban zajlik, és mintegy kétszáz általános iskolás korú gyerek vesz részt rajta. Az oktató Sandra Mariner osztrák sportolónő, egykori szánkóvilágbajnok. A kampány nem titkolt célja, hogy a biztonságos szánkózáson túl utánpótlás sportolókat is ki tudjanak nevelni.

Mindenki azt gondolja, hogy tud szánkózni, azonban ez a téves öntudat nagyon súlyos szánkóbalesetekhez vezethet - figyelmeztetett a Közlekedésbiztonsági Kuratórium (Kuratorium für Verkehrssicherheit, KFV) egyik szakértője.

Szerinte a szánkózás az egyik legveszélyesebb sportág, lényegesen kockázatosabb, mint a síelés, azonban megfelelő ruházattal, bukósisakkal, síkesztyűvel és -szemüveggel ez a kockázat is csökkenthető. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a fékezéshez elengedhetetlen a csúszásmentes cipő, magát a szánkót pedig a magassághoz és a súlyhoz kell kiválasztani.
A statisztikák szerint minden évben csaknem ötezer szánkózó kerül kórházba, közülük átlagosan két ember hal meg évente. Idén már hárman vesztették életüket a szánkópályán, legutóbb hétfőn a tiroli Zillertalban egy 44 éves német turista. Ugyanezen a napon Stájerországban egy férfi halt meg, társa pedig súlyosan megsérült, mert letértek a kivilágított pályáról. Kedden Innsbrucknál egy német szánkózó zuhant öt métert és szerzett súlyos sérüléseket, szerdán Tirolban egy 38 éves svájci turista és kétéves gyermeke szenvedett csonttörést.

(emlékeztető: február 6-án délután elutazott az országból Simicska Lajos, miután pótolta médiabirodalma hiányzó főszerkesztőit.) 

Szerző

Ukrajna: újabb tűzszünetet szorgalmaznak a "normandiai négyek"

Publikálás dátuma
2015.02.19. 14:35
Fotó: Brendan Hoffman/Getty Images
A "normandiai négyek" - Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország - csütörtökön megegyeztek abban, hogy újabb nyomásgyakorlással próbálnak érvényt szerezni a február 12-én megkötött kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodásnak.

Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyaltak egymással, és ennek eredményét jelentette be Párizsban a francia elnöki hivatal. A közlemény szerint a négy ország vezetői elítélték a tűzszünet megsértését és egyetértenek abban, hogy a Minszkben elfogadott intézkedéseket "szigorúan és a maguk teljességében" foganatosítani kell, valamint "megvizsgálták a debalcevei események következményeit".

A közlemény szerint "az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek találkoznia kell a helyszínen a felekkel" és érvényt kell szerezniük a minszki megállapodásnak. Hollande tudatta azt is, hogy ennek érdekében az újabb nyomásgyakorlás részleteiről a négy ország külügyminiszterei már csütörtökön elkezdenek tárgyalni. Francia diplomáciai források jelezték: elképzelhető, hogy a tárcavezetők találkozni is fognak a következő napokban, feltehetően Párizsban, azért, hogy a minszki megállapodás "megsértései ne vezessenek annak megszűnéséhez". A párizsi forrás szerint "kritikus hetek következnek".

A szombat éjfélkor életbe lépett tűzszünet ellenére folytatódtak a harcok a stratégiailag fontos csomópontnak számító Debalcevében és környékén, sőt a szeparatisták fokozták a város elfoglalására tett erőfeszítéseiket. Miután a felkelők kedden benyomultak a városba és elfoglalták annak nagyobbik részét, a hónapok óta ostromlott ukrán kormányerők szerdán megkezdték csapataik többségének kivonását a városból és környékéről.

A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.

Szerző