Előfizetés

Együtt: indokolatlan és aggasztó Putyin látogatása

Az Együtt indokolatlannak és aggasztónak tartja az orosz elnök magyarországi látogatását, amelynek a párt szerint az egyetlen oka az volt, hogy Vlagyimir Putyin az Európai Unióban "parádézhasson".

Szelényi Zsuzsanna, a párt független országgyűlési képviselője az orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva kedden este újságíróknak azt mondta: Magyarország számára a látogatásnak nincs hozadéka, és a jelenlegi politikai helyzetben semmi ok nem volt Vlagyimir Putyin fogadására.

Kijelentette, hogy az Európai Unió diplomáciai karanténban tartja Oroszországot az ukrajnai fegyveres agresszióban való részvétele miatt, Orbán Viktor azonban lehetővé tette, hogy Oroszország rést üssön ezen. Szerinte ezért történelmi felelősség terheli a magyar miniszterelnököt. Szerinte a kedden aláírt szerződések nem indokolják a legmagasabb szintű találkozót.

Szelényi Zsuzsanna aggasztónak nevezte, hogy a Gazprom további lehetőséghez jut a magyarországi gáztározók használatában, de mint mondta, újabb Pakssal kapcsolatos szerződéseket is előre vetít a találkozó. A politikus ugyancsak aggasztónak nevezte a Déli Áramlat "utódjáról" szóló egyeztetéseket is.

Új elnök a Tesco élén

Publikálás dátuma
2015.02.17. 20:30
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Új elnök áll márciustól a Tesco élén. John Allan - aki eddig a Barratt Developments építőipari csoportot vezette - március 1-jén áll munkába. Kinevezését kedden jelentette be a Tesco a Londoni Értéktőzsdén.

Allan kinevezésével teljessé vált a vezetőcsere a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat legfelső irányítási szintjein. A vállalat új vezérigazgatója, Dave Lewis szeptemberben lépett be. A Tesco - amely a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója 320 ezer alkalmazottal - rendkívül nehéz, visszaeső értékesítéssel, könyvelési botrányokkal és bűnügyi vizsgálatokkal súlyosbított évet tud maga mögött.

A cég október 23-án jelentette be, hogy előzetesen kalkulált nagy-britanniai eredményeit összesen 263 millió fonttal (110 milliárd forinttal) becsülte túl. Ez ráadásul felfelé korrigált adat, amikor ugyanis a téves eredményszámítás gyanúja a nyár végén először felmerült, még 250 millió fontos túlbecslésről volt szó. A Tesco szeptember végén indított átfogó vizsgálatot a Deloitte könyvvizsgáló cég bevonásával annak kiderítésére, hogy miként lehetett ilyen mértékben elnézni a láncolat által a piacnak kiadott eredménybecslést.

Október végén a súlyos csalási bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (Serious Fraud Office, SFO) bűnügyi eljárást indított a Tesco negyedmilliárd fontot meghaladó eredménykalkulációs hibájának ügyében. A botrányok kirobbanása nyomán jelentette be távozási szándékát az előző elnök, Sir Richard Broadbent, akit márciustól a most kinevezett John Allan vált. Az új vezérigazgató, Dave Lewis már meghirdette a teljes gazdálkodási fordulat programját. Ennek jegyében a cég első lépésként a következő néhány hétben bezárja 43 veszteséges nagy-britanniai üzletét, és törli további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését.

Brit sajtóértesülések szerint a Tesco a külföldön tervezett leépítésekkel együtt tízezer alkalmazottjától készül megválni. A vállalat köztes eredményjelentése szerint a január 3-ával zárult 19 hétben a nagy-britanniai értékesítés - azonos eladótérre, üzemanyag-forgalmazás nélkül számolva - 2,9 százalékkal csökkent éves összevetésben. Ez már javuló eredmény, mivel a tavalyi második negyedévben még 5,4 százalékos éves visszaesést mértek. A külföldi érdekeltségek közül Magyarországon a január 3-áig tartó 19 hétben 2,5 százalékkal, az időszak átlagán belül a karácsonyi szezonban 4,2 százalékkal nőtt a Tesco forgalma a cég néhány hete Londonban közzétett időközi beszámolója szerint.

Újra körözi Hernádit az Interpol

Publikálás dátuma
2015.02.17. 19:39
Korábbi felvétel. Fotó: Népszava
Hernádi Zsolt neve kedden ismét látható volt az Interpol internetes körözési listáján.

A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a nemzetközi rendőri szervezet ismét vörös jelzést adott ki. Ez a legmagasabb szintű riasztás, amely tájékoztatja a szervezet összes tagállamát arról, hogy az illetőt keresik a riasztást kérő ország, ez esetben Horvátország hatóságai.

A Mol vezetőjéről két fotót és a személyes adatait tették ismét közzé az interneten.

Az ügyet jól ismerő forrás az MTI-nek elmondta, hogy információi szerint a Molnál csalódottak az Interpol döntése miatt. A vállalat ezt egy sajnálatos, ugyanakkor inkább formai, mintsem lényegi döntésnek tekinti. Mivel ez a döntés nem változtat az eddig ismert tényeken, és azokhoz nem is tesz hozzá, a forrás szerint így kizárható, hogy a Mol vezetői testületeinek álláspontja változna a témában.

Hernádi Zsolt neve már korábban is szerepelt a kőrözési listán, de az Interpol ügyeit ellenőrző független bizottság (CCF) felülvizsgálatának idejére 2014. március 3-án lekerült róla. Akkor a rendőri szervezet jelezte, hogy a testület a vizsgálat befejezése után dönt arról, hogy törli, feloldja vagy pedig módosítja-e az adatokat az Interpol adatbázisában.

A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát.

Sanadert ezért júniusban nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság. Az USKOK indoklásában az áll, hogy a Mollal való megegyezés értelmében Ivo Sanader, hivatali tekintélyével visszaélve, Horvátországra nézve hátrányos szerződést kötött. 

A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.

A per egyébként február 12-én kezdődött volna, de azt a bíró elhalasztotta, miután a védelem decemberben azt kérte, hogy a vádlott számára is érthető nyelvre fordítsák le a per anyagát, amit akkor a bíró elutasított. Hernádi ügyvédjei fellebbeztek legfelsőbb bíróságon, de a mai napig nem született döntés az ügyben.

Hernádi ellen az USKOK már egyszer - 2012 decemberében - megszüntette a nyomozást, majd miután Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), újraindította. Az újonnan indult vizsgálat során az ügyészség Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát is elrendelte, de Magyarország elutasította kiadatását.

A horvát hatóságok 2013-ban adtak ki ellene körözést azután, hogy a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson, majd Horvátország kérésére 2013. október 2-án neve felkerült az Interpol körözési listájára. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte. Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás hasonló erővel bír.

A horvát legfelsőbb bíróság ezután megerősítette a megyei bíróságnak azt a júniusi döntését, amely szerint az ügy bírósági tárgyalását Hernádi Zsolt távollétében is le lehet folytatni. A Mol Nyrt. vezetőjét ennek megfelelően horvát ügyvédje, Goran Mikulicic képviseli a tárgyalásokon.

A magyarországi Fővárosi Törvényszék a horváthoz hasonló ügyben korábban megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen. Zamecsnik  Péter, Hernádi Zsolt magyarországi ügyvédje akkor úgy vélte, hogy egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az elnök-vezérigazgató ellen. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, a december elején hozott magyar bírói döntés nem befolyásolja a Mol elnöke elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat.