Előfizetés

Nyári olimpia, te drága!

Hortobágyi Tibor, Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.02.18. 06:53
Egyelőre homályos, mely városok döntenek szeptember 15-éig az olimpiai pályázat benyújtása mellett Fotó: Europress Getty Images/
Magyarország kacérkodik a gondolattal, hogy szeptember 15-ig benyújtja pályázatát a 2024-es olimpia megrendezésére. Bár nem kőbe vésett, hogy Európa kapja a nyolc év múlva esedékes olimpiát, mégis erre a legnagyobb az esély. Tekintsük át azokat a városokat, amelyek a magyar főváros legnagyobb riválisai lehetnek. A nyilatkozatok és anyagi lehetőségek alapján megpróbálunk rangsort is felállítani arról, mely városoknál mekkora az esélye a pályázat benyújtására.

Baku

Az azeri főváros az idei évben már otthont ad az olimpia egyik „leányvállalatának”, az első alkalommal megrendezésre kerülő Európai Játékoknak. Ez a már több kontinensen is működő miniolimpiának (pl. Pánamerikai Játékok, Ázsiai Játékok) felel meg, ahol viszont nem csak az olimpiai sportágak kapnak helyet és nem is mindenhol a legjobbak indulnak – ugyanis több helyen a junior, illetve utánpótlás Európa-bajnokságokat időzítették a júniusi Európai Játékokra – . Ennek ellenére Azerbajdzsánban nagyon készülnek az eseményre, már-már annyira, mintha tényleg „nagy” olimpiát rendeznének.

Baku egyébként e mellett az utóbbi időben már rendezett 2011-ben olimpiai kvalifikációs amatőr ökölvívó világbajnokságot, illetve 2012-ben U17-es női labdarúgó vb-t. 2020-ban az épülő Olimpiai Stadionban – ami már elméletileg most júniusra elkészül – három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt láthatnak az azeriek a férfi labdarúgó Európa-bajnokságon, így a Kaszpi-tenger partján már most figyelnek arra, hogy a körülmények adottak legyenek egy esetleges 2024-es olimpiához. Az viszont még kérdés, hogy valóban benyújtják-e a pályázatot, mert Dohához hasonlóan az elmúlt két alkalommal már az első körben elbuktak. Ennek ellenére az Agenda 2020 Bakunak is nagy esélyt kínál a rendezéshez.

45%

Doha

A katari megalomániás sportrendezvények sorozatából természetesen az olimpia sem maradhat ki. Éppen február elsején ért véget a férfi kézilabda-világbajnokság, közben már készülnek a 2016-os országúti kerékpáros világbajnokságra, amit 2018-ban a tornászok vb-je követ, 2019-ben pedig az atléták özönlenek oda a világ minden tájáról seregszemlére. 2022-ben kerül sor a sok vitát kiváltó labdarúgó-vb-re, amit aztán 2024-ben akár az olimpia is követhet. Legalábbis a katari szándékok között szerepel az ötkarikás világesemény vendégül látása is.

Ahhoz pedig kétség sem fér, hogy ha nem is kilenc év múlva, de a közeljövőben valamelyik olimpiát is meg fogja kapni Katar. Szaúd bin Abdulrahman al-Tani sejk, a Katari Olimpiai Bizottság főtitkára január végén azt mondta, hogy a 2024-es pályázatról még nem döntöttek, de szerinte inkább egy 2028-as, vagy egy 2032-es rendezés jöhet szóba. Katar egyébként már a legutóbbi két kandidáláskor is beadta pályázatát, de mindkét alkalommal áldozatául esett a NOB szűkítésének. Meglepődnénk, ha a jövőben is hasonló eredményt érnének el a pályázás során.

40%

Berlin

Hamburg németországi riválisa Berlin az olimpia megrendezéséért vívott, eddig azért visszafogott küzdelemben. A fővárosiak nagyon megosztottak a kérdésben: minden második szeretne itt olimpiát látni. A napokban Karl Brenke, a német gazdaságkutató intézet szakértője nyilatkozott úgy, hogy a német főváros anyagilag nincs felkészülve az esemény megrendezésére. Utalt arra, hogy Berlin úszik az adósságban: 65 milliárdos a hiánya.

A neves közgazdász kiemelte: a fővárosnak az infrastruktúra és a tömegközlekedés terén is jelentős fejlesztéseket kell végeznie. A játékok rendezési költségére nincs konkrét számadat, ezt 2,5 milliárd euróra (772 milliárd forint) becsülik, de ebben az összegben még nincsenek benne a játékokhoz nélkülözhetetlen beruházások költségei.

35 %

Isztambul

Isztambul egyelőre csak érdeklődést mutatott a 2024-es olimpia megrendezése iránt. Tavaly áprilisban azt közölték, Törökország azért nem pályázik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére, mert minden erejével az olimpia megrendezésére kíván törekedni. Ugur Erdener, a török olimpiai bizottság egyik tagja egy ízben elmondta, hogy rövidesen eldől majd, kíván-e pályázni a város. Visszafogottan nyilatkozott a pályázat esélyeiről Akif Cagatay Kilic sportminiszter is, aki szerint a döntést nem lehet meghozni egyik napról a másikra, s hosszasan kell tárgyalni erről az államfővel is.

A metropolisz már ötször nyújtotta pályázatát, s mindegyik sikertelen maradt. Ha a török metropolisz él a lehetőséggel, annak elsősorban politikai okai lehetnének. Recep Tayyip Erdogan elnök már kormányfőként is szerette a monumentális beruházásokat, amelyekkel azt kívánja igazolni: Törökország feltartóztathatatlanul fejlődik. A 2024-es időpont azért jönne kapóra számára, mert előző évben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a Török Köztársaság.

25%

Zavarok a letelepedési kötvény körül

R. E.
Publikálás dátuma
2015.02.18. 06:24
Illusztráció: Thinkstock
Átláthatóbbá tenné a letelepedési kötvények piacát, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. "Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy olyan cégek kapják meg a forgalmazásnak, az értékesítésnek a lehetőségét, amelyek a legteljesebb mértékben eleget tesznek az átláthatósági szabályoknak" – nyilatkozta a miniszter az InfoRádiónak. 

A letelepedési államkötvényeket megvásárló – zömmel offshore – közvetítő hét cég közül többnek megváltozott a tulajdonosi háttere a 2013 közepi indulásukhoz képest - írja a HVG. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy a tulajdonosok strómanok is lehetnek, akik ismeretlen helyre adják tovább hasznukat. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, viszont szeretné elhitetni, hogy nincs takargatnivalója a letelepedési kötvények általa kiötlött rendszere körül. A Fidesz frakcióvezetője korábban megtagadta Tóth Csaba szocialista bizottsági alelnök indítványának teljesítését is, hogy azonnal hívják össze a testület rendkívüli ülését a letelepedési államkötvények körül eszkalálódó botrány miatt.

Varga Mihály ugyanakkor hozzátette: rövid távon nincs kifogása az offshore társaságokkal szemben ha hasznot hoznak az államnak. Úgy tetszik Rogán és Varga között éleződik a szemben állás, hiszen a hónap elején a Fidesz frakcióvezetője a Mezőkövesdre kihelyezett Fidesz-KDNP-frakcióülés után közölte: az NGM-nek ki kell dolgoznia egy tanulmányt arról, hogy egyes termékek ára hogyan alakul más árváltozások hatására, például a gázolaj vagy a benzin árának csökkenése nyomán. A minisztérium azonban tegnap közölte, hogy várakozásaik szerint az év egészében mérsékelt marad az infláció, így nem terveznek semmilyen beavatkozást a piaci árképzési folyamatokba, azaz visszautasította az árkommandó felállítását.

Perre mehetnek a hortobágyi gazdák

B.T.
Publikálás dátuma
2015.02.18. 06:23
Illusztráció: Thinkstock
Hiába kérdezte Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a parlamentben, hogy milyen lépéseket tesz a kormány a kétes hortobágyi földbérlet pályázatok ügyében, nem kapott érdemleges választ. Gőgös a kérdést az után tette fel, hogy Harangozó Gáborral, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnökével betekinthetett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálati anyagába, amit eddig nem hoztak nyilvánosságra.

A dokumentumok szerint a szerződések majd' egyharmadát meg sem lehetett volna kötni, sok cég kifejezetten csak a földbérletre alakult, több esetben hibásak voltak az állattartásra vonatkozó adatszolgáltatások.

Orbán Viktor tavaly év elején azt ígérte, amíg a kehi vizsgálatok le nem zárulnak, nem lehet új szerződéseket kötni. Ennek ellenére a szerződéskötések zavartalanul folytatódtak.

A miniszterelnök helyett Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől kapott a szakpolitikus egy szerinte semmit mondó választ, amelyben elismerte, a Kehi korrekt vizsgálatot folytatott. Ennél azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy azok a gazdák, akik évtizedek óta legeltetnek a Hortobágyon és most még debreceni és budapesti lakosokkal szemben is veszítettek, hova tegyék áprilisban a több ezer juhot, szarvasmarhát, mert nem nyertek egyetlen négyzetméter legelőt sem - jegyezte meg a szakpolitikus, aki úgy vélte felháborító, hogy akár 50 kacsával is lehetett 60 hektár legelőt nyerni. Az sem közömbös, mi lesz a természetvédelemmel, a tájfenntartó gazdálkodással, különösen, hogy idén nem indul agrárkörnyezet-gazdálkodási program (akg).

Gőgös Zoltán szerint helyszíni szemle után le kellene ülni a tisztességes nyerteseknek és a gazdáknak újra kellene osztani a területet. Pályázatra sem lenne szükség, hiszen az állam mindenkitől ugyanakkora bérleti díjat szedhetne be, veszteség nem érné. Addig pedig a vesztes gazdáknak polgári peres úton kell érvényt szerezni az igazuknak, hiszen a Kehi anyagaiból kiviláglott, hogy sok esetben törvénytelenül kötött a Hortobágyi Nemzeti Park földbérleti szerződést. A hortobágyi földbérlet ügyek akár a strasbourgi nemzetközi bíróságig is eljuthatnak - vélte Gőgös Zoltán. Az ellenzéki politikus azt is közölte a Népszavával, hogy folyamatosan teszik föl továbbra is a kérdéseiket a miniszterelnöknek és az illetékes kormánytagoknak, s ezek a kérdések, illetve válaszok szó szerinti jegyzőkönyvei fölhasználhatók a földbérletek miatt perekben is. Ígéretet kaptak a körzet fideszes országgyűlési képviselőjétől, Vitányi Istvántól is, hogy segít a helyi gazdáknak.

Az MSZP agrárpolitikusa jövő héten hétfőn ismét azonnali kérdést intéz ebben az ügyben, de már a miniszterelnökhöz.