Tudta? A pingvinek csak a savanyú és sós ízt érzik

Publikálás dátuma
2015.02.17. 14:46
Fotó: Thinkstock
Az evolúció során a pingvinek érzéketlenné váltak az édes, a keserű és az ötödik, úgynevezett umami ízre, így ma már csupán a savanyú és a sós táplálékokat érzékelik - állapították meg a szakemberek a röpképtelen madarak genetikai vizsgálata alapján.

Az állatok többsége számára az ízérzékelés alapvető fontosságú a túlélés szempontjából, ugyanakkor a pingvineknél nem bír akkora jelentőséggel, mivel ők egészben, rágás nélkül nyelik le a halat. Sok más madár sem képes az édes táplálékok ízlelésére, de vannak receptoraik a keserű és az umami ízek érzékelésére.

A szakemberek a pingvinek genetikai térképének tanulmányozásakor vették észre, hogy az állatok híján vannak bizonyos ízérzékelésért felelős géneknek. A kutatók az állatok DNS-ének alaposabb vizsgálatával felfedték, hogy mindegyik pingvinfaj elvesztette az édes, a keserű és az umami ízlelésének képességét, és az állatok ma már csupán a savanyú és a sós ízeket érzékelik.

"Az a tény, hogy egészben nyelik le a táplálékot, valamint nyelvük szerkezete és működése azt sugallja, hogy a pingvineknek nincs szükségük ízérzékelésre" - magyarázta a vizsgálatot vezető Csiencse Csang, a kínai Vuhani Egyetem és az amerikai Michigani Egyetem professzora, hozzátéve, hogy ugyanakkor nem tudni, vajon ez a sajátosság oka vagy következménye az állatok jelentős ízlelésvesztésének.

Fotó: Thinkstock

Fotó: Thinkstock

 

A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a jelenség egyik magyarázata az antarktiszi környezet lehet. Az édes, umami vagy keserű ízek receptorai nem képesek jeleket küldeni az agynak nagyon alacsony hőmérsékleten. A kutatók szerint ez a pingvinek ízérzékelésének fokozatos elvesztését eredményezhette - adta hírül a BBC News.

(http://www.bbc.com/news/science-environment-31490623)

Szerző

Tüneményes! Ritka antilopbébi született - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.02.16. 17:48
Forrás: A Nyíregyházi Állatpark hivatalos Facebook oldala
Ritka antilopfaj, szitatunga született a Nyíregyházi Állatparkban, az alig egy kilogrammos nőstény egy hete látta meg a napvilágot.

Révészné Petró Zsuzsa, a nyírségi állatkert osztályvezetője, szóvivője elmondta hétfőn, hogy a szitatunga (Tragelaphus spekei) nyolc hónapos vemhesség után, rendkívül fejletten született. Néhány pillanat után már lábra is állt, s erre a képességre egyébként szüksége is lenne élőhelyén, az afrikai vadonban, ahol számtalan ragadozó leselkedik rá. A szitatunga különösen kecses antilopfaj, Közép-Afrika mocsaras területein él. Élőhelye azonban egyre szűkül, ezért több helyen kipusztult már. Az antilopfaj félig vízi életmódú, élete nagyobb részét vízben, vagy annak közelében tölti. Jól úszik, gyakran teljesen elmerül, ha veszélyt érez, vagy ha táplálkozik.

Forrás: A Nyíregyházi Állatpark hivatalos Facebook oldala

Forrás: A Nyíregyházi Állatpark hivatalos Facebook oldala

Hosszú patái papucsszerűen megnyúltak, ezzel az ingoványos talajon való mozgáshoz alkalmazkodott. A szitatunga hím akár 120 kilogrammosra is megnő, majdnem kétszer nagyobb a nősténynél. Hosszú, 50-90 centiméteres tülkös szarvat visel, barnás színű szőrzete pedig jóval sötétebb árnyalatú, mint a tehén vörösbarna bundája. Az állat latin nevét a Nílusforrás-vidékének felfedezője, a brit John Hanning Speke-ről kapta.

Forrás: A Nyíregyházi Állatpark hivatalos Facebook oldala

Forrás: A Nyíregyházi Állatpark hivatalos Facebook oldala

Révészné Petró Zsuzsa tájékoztatása szerint a Nyíregyházi Állatparkban a kis jövevénnyel tízre nőtt a szitatungaállomány száma. Az antilopfaj tavasztól a Tarzan-ösvénye nevet viselő állatkerti részen él, az ottani kifutóban együtt látható más fajta antilopokkal, zebrákkal, struccokkal, nagy kudukkal és zsiráfokkal.

Szerző

A "nagy fogyás": diétára fogták az állatkertlakókat

Publikálás dátuma
2015.02.13. 14:36
FOTÓ: Thinkstock
Diétára fogták az orosz állatkertek lakóit, mert a rubel árfolyamának esése miatt megdrágult az eledelek beszerzése. Több állatot más ország intézményébe kellett költöztetni, mert nem tudják megfelelően ellátni őket - írta az Izvesztija című orosz napilap pénteken.

"Az állatok eleségének ára 2014 óta negyven százalékkal növekedett, és a következő fél évben még tíz százalékkal fog emelkedni" - közölte Natalja Kolobova, a moszkvai állatkert igazgatója. Az intézményeknek országszerte igazodniuk kell a megváltozott költségekhez, ezért több helyen "háziasabb" ételekkel etetik az állatokat. A jekatyerinburgi állatkertben is olcsóbb, gazdaságosabb eledelekre tértek át a gondozók. Jelenleg az étrendkiegészítőként használt garnélarákot tintahallal helyettesítik, míg a víziló által kedvelt lucernát sima zöld fű és zöldségek váltották fel.

"Az állatok mindent megesznek, ami a mi asztalunkon is megtalálható: zöldségeket, káposztát, rizst, kenyeret" - mondta Kszénia Ivanova, az állatkert PR-menedzsere. "A csimpánzok mazsolás túrót, enyhén sózott halat, vajas kenyeret esznek. Dásának, az elefántnak káposztát, míg másoknak almakompótot főzünk"- fűzte hozzá.

Egyes fajoknak azonban olyan különleges az étrendje, amelyet helyben nem lehet előállítani. Ilyenek a moszkvai állatkert pingvinjei, amelyek csak a 18 centiméteres, egész heringet eszik meg. Az állatkert eddig Norvégiából hozatta a halakat. A gyümölcsök és zöldségek beszerzése is megdrágult. Az almát eddig Lengyelországból hozatták, de a szankciók miatt kénytelenek most rosszabb minőségű orosz gyümölcsöket kínálni, amelyet viszont nem minden állat fogad el. A moszkvai állatkert igazgatója elmondta, hogy az etetés költségeinek megnövekedése miatt több állatnak is búcsút kellett mondaniuk. Hozzátette: a ritka és drága állatokat mindenképpen megtartják, és csak azokat az állatokat költöztetik más országok állatkertjeibe, amelyek nem szükségesek a moszkvai intézmény változatos génállományának fenntartásához.

Szerző