Előfizetés

Azbesztper - Embertelen tragikomédia

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.02.12. 16:41
Varga József: Szerencsére még itt vagyok… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Újabb hét, újabb felperes, újabb tárgyalási nap Magyarország első azbeszt-persorozatában. Csütörtökön a 40 éves Varga Józsefet hallgatták volna meg a Fővárosi Törvényszéken. Ahogy korábban társai, úgy most ő is feleslegesen utazott Zagyvaszántóról Budapestre, a tárgyalást el sem lehetett kezdeni, pedig az államot képviselő ügyvéd is megjelent. A felperes védője nem hitt a fülének, új időpontot sem tűzött ki a bíróság, pedig a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő férfinak már csak hónapjai lehetnek hátra.

Csütörtökön a magyar igazságszolgáltatás újabb kegyetlen bohózatának lehettünk szemtanúi. Pedig a tárgyalás előtt még úgy tűnt, a jog szempontjából végre minden rendben van: védőügyvédjével együtt megjelent az elsőrendű felperes, a súlyos mellhártyadaganatban szenvedő Varga József, valamint az állam képviseletében ezúttal eljött az elsőrendű alperes Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. jogi képviselője is. A kijelölt bírónő azonban rögtön egy végzéssel kezdte; a tárgyalást nem lehet elkezdeni. Ugyanis azt állapította meg, hogy az MNV Zrt. nem jogosult az állam képviseletére, szerinte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) kellett volna beidézni.

Két hete szintén az azbeszt miatt halálosan megbetegedett Válóczi József ügyét tárgyalták volna a törvényszéken, akkor a tárgyalást azért kellett berekeszteni, mert a bíróság nem az MNV Zrt.-nek, hanem az NFM-nek küldte az idézést. Ugyanez a bíróság korábban már megállapította, hogy az államot nem (!) a minisztériumnak kell képviselnie az ügyben - ennek ellenére a Varga ügyében eljáró bírónő mégis az NFM-et hiányolta.

Igyártó Gyöngyi, az áldozatok ügyvédje nem akart hinni a fülének. "Amikor meghallottam, majdnem leestem a székről. Egyszerűen hihetetlen, amit a bíróság csinál. A mostani esetből is jól látszik, hogy még a gyakorló bírák sem tudják értelmezni a vonatkozó, meglehetősen kusza jogszabályokat" - mondta a rövidre zárt tárgyalás után.

Pedig az ügyben gyorsított eljárást rendeltek el, a még élő felperesek közül Varga József van a legrosszabb állapotban: operálni már nem tudják, tüdődaganata hónapról hónapra növekszik, a tüdejében felgyülemlett vizet sem képesek már leszívni. "Kemoterápiára járok, de semmit nem használ, csak rosszabbul vagyok. Az operáció nagyon drága és veszélyes lenne, itthon nem is vállalnák. Külföldi szakemberre pedig nincs pénzem" - mondta a férfi, aki korábban vállalkozóként dolgozott, Zagyvaszántón kocsmája és egy vegyesboltja is volt; egész életében a településen lakott, alig egy kilométerre a selypi eternitgyártól. "Mindkettőt fel kellett számolni. Másfél éve mutatták ki a daganatot, nem sokkal később már dolgozni sem tudtam. Az orvos azt mondta, 6-8 hónapom lehet még hátra. De szerencsére még itt vagyok" - nyilatkozta Varga, hozzátéve - csak annyi kártérítést szeretne, amennyiből a speciális gyógykezeléseket fizethetné. Most a néhány tízezer forintos rokkantnyugdíjából próbál megélni - még az "olcsóbb" gyógyszerekre is alig futja.

Igyártó Gyöngyi szerint ha a bíróság még mindig képtelen eldönteni, hogy ki képviselje az államot, akkor megoldást jelenthetne, ha a tárgyalásokon az MNV Zrt. és az NFM jogi képviselő egyszerre lenne jelen. "Fontos, hogy még az elején tisztázódjon az illetékesség, mert ha csak később derülne ki, hogy mondjuk az MNV Zrt. az összes ügyben jogosulatlanul képviselte az államot, mindent elölről kellene kezdeni". Beszámolt arról is, hogy több, újabb beteg is megkereste őt például Nyergesújfaluról, ahol évtizedeken keresztül egy a selypihez hasonló eternitgyár működött. A környéken szintén sok a megbetegedés, a helyi temető az azbesztózis miatt elhunytak sírjaival van tele. "Harcolunk és bizakodunk, ám úgy érzem, Magyarországon nem fogunk megnyerni egy ilyen pert. Ha szükség lesz rá, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmegyünk, az egészséges környezethez való jog mindenkit megillet. Márpedig itt a korábban állami tulajdonban lévő gyár évtizedeken keresztül szennyezte a környéket" - mondta az ügyvédnő.

ENSZ-szóvivő: igen, a nyomor elől menekülnek Koszovóból

Publikálás dátuma
2015.02.12. 16:26
Mi vár rájuk, ha hazatoloncolják őket? Feltartóztatott koszovói határsértők várakoznak Ásotthalom külterületén 2015. február 9-é
A koszovóiak túlnyomó többsége valóban gazdasági okok, a totális mélyszegénység és az abszolút nyomor miatt megy világgá Koszovóból - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője.

Simon Ernő elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a koszovói kiáramlás döntően megélhetési okokkal függ össze, de az onnan érkezők között is akadnak kivételek. Így bár túlnyomó többségük esetében a magyar hatóságok arra a döntésre jutnak, hogy a kérelmezők nem jogosultak menekültstátusra, az elmúlt években Magyarország néhány koszovói menedékkérőnek is rendre nemzetközi oltalmat biztosított.

A szóvivő utalt arra: menekültté akkor válik valaki, ha a hatóságok megadják neki a menekültstátust. A szíriaiak vagy az irakiak a háború, a konkrét életveszély elől menekülnek, éppen ezért sokkal nagyobb arányban meg is kapják a menekültstátust abban az országban, ahová érkeznek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága napi szinten működik együtt a magyar hatóságokkal, illetve a probléma kezelésében közreműködő civil szervezetekkel is. Monitorozzák a magyarországi helyzetet, a hatóságok tevékenységét.

Az UNHCR ott van Koszovóban is, figyeli, milyen a helyzet ott, illetve milyen Szerbiában, hiszen a koszovóiak szárazföldi úton, Szerbián keresztül érkeznek Magyarországra. A szóvivő szerint a növekvő számban kiáramló koszovói menedékkérőket illetően mindenekelőtt a koszovói helyzetet kellene rendezni. A lakosság túlnyomó többsége rendkívüli nyomorban és kilátástalanságban él, ami magyarázza, hogy az emberek télen, kisgyermekekkel is útnak indulnak. Vannak ugyan más indokok is, vannak például olyan behatárolható kisebbségi népcsoportok - például a koszovói romák -, amelyek diszkriminációnak vannak kitéve, és ezért megalapozottan állíthatják, hogy életük veszélyben van. 

Az ENSZ nyomon követi, hogy az elmúlt hónapokban milyen folyamatok indultak el Koszovóból, aminek Magyarország köztes állomása. "A koszovói kérdés egész Európát érinti, arra európai szinten kell megoldást keresni - tette hozzá a szóvivő, aki szerint Magyarországot elismerés illeti azért, hogy a nehézségek ellenére továbbra is nyitva tartja az ország határát, teljesíti a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségét. Az ország határainak nyitva tartását alapvetően fontosnak nevezte, emlékeztetve arra, hogy 1951 óta létezik a genfi menekültügyi egyezmény, amely az UNHCR működésének alapját képezi. Utalt arra, hogy Magyarország 1989-ben csatlakozott az egyezményhez. Mindegyik aláíró ország kötelezettsége a menedékjogot kérők beengedése, utána pedig annak kivizsgálása, hogy a kérelem megalapozott-e vagy sem - jelentette ki.

Simon Ernő elmondta azt is: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos iránymutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy a menekültügyi őrizet, azaz a menedékkérők őrizetbe vétele csak a legvégső eszköz lehet, az csak rendkívül kivételes esetekben alkalmazható. A kormányoknak számításba kell venniük a lehetséges alternatívákat, például az óvadék intézményét - tette hozzá. Az UNHCR magyarországi szóvivője utalt arra, hogy ma már jóval meghaladja az 50 milliót azoknak a száma, akik világszerte elhagyni kényszerültek otthonaikat. Ebbe beletartoznak a menekültek, illetve a menedékkérők, illetve azok is, akik otthonuk elhagyására kényszerültek, de országukat nem hagyták el. Továbbá azok is, akik valamilyen természeti katasztrófa miatt váltak menekültté.

"A mi feladatunk az, hogy a menekültekről, illetve menedékkérőkről gondoskodjunk, az ő életüket próbáljuk meg valamilyen módon élhetővé tenni, illetve hogy elősegítsük befogadásukat azokban az országokban, ahol biztonságot keresve menedéket kérnek. Az már sokkal komplexebb kérdés, hogy miként lehetne békét teremteni. Ideális világ akkor lenne, ha ránk nem volna szükség" - hangsúlyozta az MTI-nek az 1951-ben alakult ENSZ-szervezet magyarországi szóvivője.

lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1047972-rogan-tovabb-szigoritana

MSZP: mit tud Orbán Viktor Veress Áron ügyéről?

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatón tett fel a kérdést: Orbán Viktor pártelnökként indít-e vizsgálatot az ügyben, illetve: milyen fideszes politikusoknak vannak még alvilági vagy más okból nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő kapcsolatai? 

Jutott-e a hamis pénzből a Fidesz pártkasszájába? Milyen kapcsolatai vannak a Fidesznek a moldáv vagy más alvilági körökkel? - sorolta kérdéseit a szocialista politikus. Harangozó Tamás azt is firtatta, melyik fideszes politikus hagyta jóvá a párt szerdai, "teljesen hazug" közleményeit; a pártelnök indít-e vizsgálatot annak kiderítésére, hogy ezek a közlemények hogyan születtek és ki engedélyezte azok kiadását.

"A szocialisták megint magukból indulnak ki"
A Fidesz csütörtöki közleményében megismételte: 2012-ben kizárták soraikból Veress Áront, akinél a rendőrök a közelmúltban 30 ezer eurónyi hamis pénzt találtak. A nagyobbik kormánypárt szerint az MSZP-nek inkább saját korrupciós ügyeivel kellene foglalkoznia.

Az ellenzéki politikus szerint a kilencmillió forintnyi hamis euróval lebukott Veress Áron ügye újabb bizonyíték arra, hogy valójában, hogyan is működik a Fidesz. Szerinte súlyos bűncselekmény történt és az is nagyon súlyos dolog, hogy az elkövetéssel a Fidesz ifjúsági tagozatának elnökét gyanúsítják. A Fidesz pedig az ügyben egymás után adta ki a hazug közleményeket, és próbálja eltüntetni a nyomokat. Állításuk szerint Veress Áronhoz semmi közük, 2012-ben kizárták a pártból, miközben a párt honlapján szerdán még az ifjúsági tagozat elnökeként szerepelt, és ebben a minőségében vett részt tavaly decemberben Zalaegerszegen egy rendezvényen Gulyás Gergellyel, a parlament fideszes alelnökével közösen - hívta fel a figyelmet a Harangozó Tamás. .

Az Index írt arról szerdán, hogy a nagyobbik kormánypárt ifjúsági tagozatának elnökénél találtak a rendőrök 30 ezer eurónyi hamis pénzt. A Fidesz azt közölte: nem a párt ifjúsági tagozatának elnöke Veress Áron, őt már 2012-ben kizártak soraikból. Hozzátették: semmilyen felelősséget nem vállalnak cselekedeteiért, s ha igazak a róla megjelent állítások, a törvény előtt kell felelnie tetteiért.