Előfizetés

Szerető úgy ment, hogy maradt

Publikálás dátuma
2015.02.11. 12:48
FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Pénteki bejelentése ellenére mégsem távozott a Magyar Nemzettől Szerető Szabolcs – értesült lapunk. 

Úgy tudjuk, a lap főszerkesztő-helyettese úgy ment, hogy maradt; bár öt társával – Liszkay Gábor, Magyar Nemzet főszerkesztő és Hír Tv-elnök, Gajdics Ottó, Lánchíd Rádió főszerkesztő, Élő Gábor, MNO főszerkesztő, Szikszai Péter, Hír Tv vezérigazgató-helyettes, Csermely Péter, Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettes - együtt ő is közölte, hogy lelkiismereti okokból benyújtotta a fel-, illetve lemondását, információnk szerint időközben meggondolta magát. 

Forrásunk szerint továbbra is főszerkesztő-helyettes marad, alacsonyabb beosztásban nem vállalta volna a folytatást. A Magyar Nemzet hétfői számát is Szerető szerkesztette, amit elég nehezen tudott volna személyes jelenlét nélkül megtenni. Lapunk kedden számolt be arról, hogy a hat távozott médiumvezető között már van olyan, aki szívesen visszatérne. Hogy miért változtatta meg pénteki döntését, nem tudni, de az biztos, hogy a Simicska-birodalomból távozók a közmédián és Széles Gábor médiumain kívül máshol nehezen tudnak elhelyezkedni. Márpedig nem mindenkinek ajánl Széles akkora összeget, mint Bayer Zsoltnak, aki nem tudta elutasítani a Magyar Hírlap tulajdonos kérését, a közmédia pedig még a jobboldali médiamunkások közül sem vonzó sokaknak. 

Létezik-e titkos RTL paktum?

Publikálás dátuma
2015.02.11. 12:23
FOTÓ: Népszava
A Népszava értesülései szerint létrejött az RTL kelet-európai igazgatója, Andreas Rudas és a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János között egy titkos paktum, amelyet azonban hivatalos forrásból egyelőre egyik fél sem erősített meg. Ugyanakkor tény, hogy amikor a Népszava először tájékoztatott Lázár tárgyalásairól, akkor sem érkezett megerősítés, ám az idők előrehaladtával szép fokozatosan beigazolódott az állítások zöme.

Most az a hír járja, hogy van paktum, amely a két fél kölcsönös érdekein alapszik. Az RTL oldaláról, természetesen, a lehetetlenül magas és diszkriminatív reklámadó megszüntetése, a kormány részéről pedig az RTL Klub kabinetet bíráló hangjának lecsendesítése. Forrásaink azt jelezték: Rudas számára égetően fontos, hogy eredményre jusson, hiszen a tévétársaság luxemburgi vezetése régóta sürgeti az előrelépést, függetlenül attól, hogy biztosak abban: az Európai Bizottság szankcionálja majd a magyar kormány esélyegyenlőséget romboló reklámtörvényét. E területen - ahogy megírtuk és eleddig senki sem cáfolta - létezik egy 5,3 százalékos, már az RTL asztalán fekvő törvényjavaslat, amely azzal járna, hogy a tévé fizetési kötelezettségei jelentősen csökkennének, ugyanakkor a sávos rendszer kiiktatása miatt nagymértékben sújtaná a piaci szereplők zömét. (Lásd: Simicska-Orbán háború.)

A Rudas-Lázár megállapodás titkos záradéka - amely feltehetően írásban nem szerepel - Dirk Gerkens vezérigazgató eltávolítása lenne, amit – információink szerint – nem lesz könnyű megvalósítani, már persze, ha igaz az állítás a kirúgási szándékról, mivel Gerkensnek még csaknem két évre érvényes szerződése van. A pletykák arról is szólnak, hogy posztját magyar menedzsment venné át, itt elsősorban a programigazgató, Kolosi Péter nevét említik. Változatlanul kering a piacon az a hír is, hogy a titkos paktum része lenne az RTL Klub főadójának politikai megszelídítése; itt arról beszélnek, hogy ez hat hónapon belül következne be, mégpedig a nyári szünet után. (Szakmai körökben úgy tartják, ezt nem lehet megtenni hitelvesztés nélkül, és talán az RTL Klub mostani szakmai vezetése sem lenne hajlandó végrehajtani.) Mindenesetre újra megerősítették, hogy van a kormányzati oldalról ilyen óhaj, ehhez azonban mentesíteni kellene az RTL Klub Híradóját a közszolgálati kötelezettségének jelenlegi mennyiségétől, amit azonban nem lehet csendben, fű alatt megtenni, hiszen módosítani kell a vonatkozó törvényt, illetve rendeletet.

Az Ipsos szerint tovább esett a Fidesz népszerűsége

Publikálás dátuma
2015.02.11. 12:15
A képen Semjén Zsolt, Navracsics Tibor, Rogán Antal és háttal Orbán Viktor. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Az Ipsos februári közvélemény-kutatása szerint tovább csökkent a Fidesz szavazóbázisa, a Jobbiké ugyanakkor nőtt; a pártrangsorban harmadik MSZP táborának mérete több hónapja változatlan.

A közvélemény-kutató friss felmérésének adatai szerint a Fidesznek ismét csökkent a szavazóbázisa: míg januárban a választókorú népesség 23 százaléka támogatta a kormánypártot, február elején 21 százalék. Erősített viszont a Jobbik, tábora a múltkori 14-ről 16 százalékra emelkedett - írták, jelezve, hogy a Jobbiknak még soha nem volt ilyen sok támogatója, jelenleg 1,3 millió választópolgár. "A pártrangsorban a Jobbik egyre közelebb kerül a Fideszhez, híveik számában már csak 400 ezres a különbség" - közölte az Ipsos.

Kutatásuk alapján az MSZP táborának mérete rendkívül stabil, negyedik hónapja 11 százalékos, ami 900 ezer szavazót jelent. A Demokratikus Koalíció (DK) valamelyest javított, most februárban 4 százaléknyi választót (körülbelül 300 ezer embert) vonzott. Az LMP továbbra is maradt a 3 százalékon, negyedmilliós táborral. Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM), akárcsak a múlt hónapban, 1-1 százalékos, így táboruk csaknem 100-100 ezres lehet. Az Ipsos mérése szerint a politikától távolságot tartók csoportjának növekedése megállt, jelenleg 40 százaléknyian vannak, azaz 3,2 millió választó tartozik közéjük.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 40 százalékos, a Jobbik ebben az aktív szavazói csoportban 25 százalékot, az MSZP 19-et kapna. A DK 6 százalékon áll, az LMP 5-öt, az Együtt és a PM 1-1 százalékos eredményt érne el ebben a körben - tájékoztattak. Az Ipsos összefoglalójában kiemelte, hogy október óta a Fidesz támogatottsága 35-ről 21 százalékra csökkent, azaz a kormánypárttól 1,1 millió szavazó távozott. Ez idő alatt a Jobbiknak 11-ről 16 százalékra nőtt a támogatottsága, míg a pártválasztásukban bizonytalanok aránya 32-ről 40 százalékra bővült - részletezték.

A szavazói mozgásokat összesítve a közvélemény-kutató azt tapasztalta, hogy a Fideszt elhagyó fiatalok és középkorúak, valamint a kis településeken élők inkább a Jobbik irányába fordultak, míg a kormánypárttól távozó idősebbek, nagyvárosokban élők elbizonytalanodtak, passzívvá váltak. A Jobbik megerősödésének következménye - folytatták -, hogy egyre több társadalmi csoportban átveszik a vezetést a Fidesztől: a munkanélküliek és a szakmunkások körében ez már korábban megtörtént, itt most az előnyük 5-6 százalékpontos.

Az Ipsos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idei év februárja a választói viselkedésben jelentős fordulatot hozott: közvélemény-kutatásaikban először fordul elő, hogy a 30 évnél fiatalabb választók között a Jobbik megelőzi a Fideszt (20, illetve 16 százalékot érnek el). Kifejtették: a Jobbik az életkor emelkedésével mind kisebb tábort vonz, a harmincasok-negyvenesek körében 17 százalékot ér el, az ötvenesek-hatvanasok között 14, míg a náluk idősebbeknél mindössze 8 százalékot.

Azt is írták: a Jobbik viszonylag egyenletes társadalmi beágyazottságát igazolja, hogy az egyes iskolázottsági csoportokban, valamint a különböző települési kategóriákban a támogatók aránya kevéssé, legfeljebb 2-3 százalékponttal tér el az átlagtól. Az egyik végponton az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak 13-13 százalékos eredménye áll, a másikon az érettségizettek és a kisvárosokban élők 18-18 százaléka - sorolták az adatokat, hozzátéve, a párt táborának erős összetartó eleme, hogy rendkívül elégedetlen a hazai helyzettel: 88 százalékuk szerint rossz irányban haladnak az ország ügyei, s csak 8 százalékuk nyilatkozott pozitívan.

A Fideszről azt írták, hogy minden társadalmi csoportban sokat veszített, de az említett hármon - ahol a Jobbik vezet - és a nyugdíjasokon kívül - ahol holtversenyben állnak az MSZP-vel - a többiben megtartotta első helyét. A kormánypártnak a falvakban vannak a legerősebb pozíciói, ott 30 százalékon állnak, legkevesebb híve pedig az ötvenes korosztályban, ott mindössze 15 százalékot kapnának, éppen annyit, mint a Jobbik és az MSZP. Az Ipsos tájékoztatója végén azt írta, hogy "a Fidesz tábora egyre inkább a szavazói törzsközönségre szűkül", aminek egyik érzékelhető sajátossága, hogy szinte egységesek az ország helyzetének megítélésében: 92 százalékuk szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon. Az Ipsos február 1-7. között vette fel közvélemény-kutatásának adatait ezer ember megkérdezésével.