Álnéven bujkált - Hét év után került elő a csaló

Hét év körözés után került rendőrkézre az a csaló, aki korábban 240 millió forinttal károsította meg üzletfeleit; mint kiderült a férfi egy egyházi intézményben bujkált álnéven - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombaton a rendőrség honlapján.

A gyanú szerint Ny. Rudolf egy kft. képviseletében 2004 augusztusában mezőgazdasági terményértékesítési szerződést kötött egy agrárszövetkezettel 10 ezer tonna étkezési búza eladására. A terményfelvásárlási szerződéshez kapcsolódóan a felek egy zálogszerződést is aláírtak, amelyben a gyanúsított arra vállalt kötelezettséget, hogy az értékesíteni kívánt búza értékében járműalkatrészekkel nyújt fedezetet.

Az eladásból befolyó összeget a gyanúsított felvette, majd ismeretlen helyre távozott. A szövetkezet képviselői ekkor érvényesíteni akarták zálogjogukat, azonban kiderült, hogy a zálogként lekötött alkatrészek nem voltak a férfi által képviselt társaság birtokában. Az eljárás során a nyomozók megállapították, hogy a férfi több értékesítési szerződést is kötött különböző cégekkel, azonban egy esetben sem teljesítette az okiratban foglaltakat, mindezzel pedig 240 millió forintnyi kárt okozott üzletfeleinek.

A férfi ellen 2007 decemberében európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, ám azóta sem került elő. Ugyanakkor a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság munkatársai február 4-én közúti ellenőrzés során igazoltatták a férfit és megállapították, hogy évek óta álnéven élt egy egyházi intézményben. A gyanúsítottat elfogták. A férfi ellen a további eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytatja le. A bíróság február 6-án elrendelte előzetes letartóztatását - közölte a rendőrség.

Szerző

Putyin: "Senkivel sem készülünk háborúzni"

Publikálás dátuma
2015.02.07. 19:14
Putyin és Orbán Viktor egy korábbi találkozón. FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BURGER BARNA
Oroszország nem készül senkivel sem háborúzni, és kész mindenkivel együttműködni. Az orosz elnök az oroszországi Független Szakszervezetek Szövetségének Szocsiban rendezett kongresszusán jelentette ezt ki, egy nappal azután, hogy Moszkvában tárgyalásokat folytatott az ukrán válság rendezéséről Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel - írta a nol.hu az MTI információira hivatkozva.

Az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók kérdésére kitérve Putyin kifejtette: szerencsére nem folyik háború Oroszország ellen, de tagadhatatlanul létezik olyan törekvés, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedekben kialakult világrendet. Olyan világrendről van szó - magyarázta az orosz elnök -, amelyet egyetlen feltétlen hatalommal rendelkező vezető irányít, aki azt hiszi, neki mindent szabad, mások viszont csak azt tehetik, amit ő megenged nekik, s ami csak az ő érdekét szolgálja.

Putyin elutasította ezt a fajta világrendet, ugyanakkor hozzáfűzte: "Senkivel sem készülünk háborúzni, mi arra készülünk, hogy mindenkivel együttműködjünk".

A Kreml vezetője elismerte, hogy a szankciók kétségtelenül károkat okoznak Oroszországnak, de szerinte senki sem jár jól velük. "Az olyan országgal szemben, mint Oroszország, ezek a szankciók nem lehetnek hatékonyak, noha kétség kívül okoznak bizonyos károkat" - mondta Putyin, aki szerint emiatt az országnak fokoznia kell önállóságát, elsősorban a gazdaság terén.

Hollande: háború veszélyével állunk szemben

Az utolsó esélyek egyikének nevezte a francia államfő a német kancellárral közös törekvéseit a kelet-ukrajnai válság rendezésére és a háború elkerülésére. Francois Hollande Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. "Neve is van, mégpedig háború" - fogalmazott. "A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában" - tette hozzá. A francia elnök és Angela Merkel német kancellár pénteken Moszkvában az orosz, előtte pedig Kijevben az ukrán államfővel tárgyalt a konfliktus rendezésének lehetőségeiről - írta a nol.hu az MTI információi alapján.

Merkel: Putyint nem lehet megfélemlíteni

A Az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján a legnagyobb érdeklődéssel várt beszéd a német kancelláré volt, aki alig néhány órával azután érkezett a bajor fővárosba, hogy a francia elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt az orosz államfővel folytatott tárgyalás után. Angela Merkel elmondta, nem lehet tudni, milyen eredményt hoz a találkozó, de Francois Hollande francia államfővel együtt az a meggyőződésük, hogy továbbra is "érdemes próbálkozni" a válság tárgyalásos rendezésével. "Életet kell lehelni" a fegyvernyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba - tette hozzá a kancellár, leszögezve, hogy a válságnak nincs katonai megoldása.

Azzal a washingtoni eredetű felvetéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogathatná az oroszbarát szakadárokkal harcoló ukrán erőket, Angela Merkel azt mondta, szerinte nem lehet annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin elrettenjen a konfliktustól. "Nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle", de a Nyugat "katonai részvétele" sem térítené jobb belátásra - mondta Merkel.

Biden: Putyin megfizeti az árát, ha nem változtat

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meg kell értenie, hogy ha nem változtat az ukrán válságban követett politikáján, akkor továbbra is számolnia kell a Nyugat Oroszország számára költségeket okozó nyomásgyakorlásával - mondta az amerikai alelnök szombaton Münchenben. Joe Biden az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket" Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is  folytatja Ukrajna "biztonsági támogatását", de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.

"Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás" az ukrán válságra, "de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel" - mondta Joe Biden. Hangoztatta, hogy "tisztességes békére" kell törekedni, és az ukrán népet megilleti az önvédelem joga. Ne áltassa magát senki azzal, hogy Moszkva nem tudja befolyásolni a helyzet alakulását a kelet-ukrajnai válságövezetben, hiszen ugyan előfordulhat, hogy néhány szakadár nem engedelmeskedne, ha utasítást kapna a Kremltől, "de a mag, a képzett harcosok sora közvetlenül Putyin irányítása alá tartozik" - mondta az amerikai alelnök. Az orosz államfőnek ezért választania kell, hogy visszavonja erőit Ukrajnából, vagy még inkább elszigetelődik és tovább gyengül az orosz gazdaság - emelte ki Joe Biden.

Az Egyesült Államok "nem akarja tönkretenni az orosz gazdaságot" és támogatja a német kancellár és a francia elnök által elindított tárgyalási folyamatot, mert érdemes fáradozni, ha életeket lehet menteni. Az orosz elnöknek viszont a sok szó és ígéret után végre tettekkel kell bizonyítania, hogy a konfliktus békés rendezését pártolja - mondta Biden. Hozzátette, hogy Barack Obama elnökké választása után, 2009 elején éppen az MSC-n kezdődött új fejezet az amerikai-orosz kapcsolatokban, Washington a gazdasági és politikai együttműködés erősítésére, jó partneri viszony kialakítására törekedett, de az orosz elnök az utóbbi években "sajnos más útra lépett".

"Putyin döntései miatt lett másmilyen a világ" - hangoztatta Joe Biden. A Nyugatnak továbbra is határozottan és egységesen folytatnia kell Ukrajna támogatását, azért is, mert a válság nemcsak Ukrajnát érinti, következményei messze túlmutatnak az ország határain - mondta az amerikai alelnök az MSC honlapján közvetített előadásában.

Lavrov: a Nyugat a hibás?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont a Nyugat a hibás a válságért.  Szerinte a konfliktus eredőjét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az  Egyesült Államok 25 éve "globális dominanciára" törekszik. Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakéta-elhárító rendszer, amelynek megvalósításán "megszállottként" dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. 

Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy "Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve" alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert - mondta az orosz külügyminiszter. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni "puccsban", és segítségével "nemzetiszocialista" erők szerezték meg a hatalmat - fejtette ki  Szergej Lavrov.

Porosenko: csak katonai támogatással kezelhető a válság

Petro Porosenko ukrán államfő a konferencián kijelentette, hogy Oroszország katonai erővel rárontott hazájára, és a válságot csak akkor lehet megoldani, ha Ukrajna katonai támogatást is kap a Nyugattól. A konfliktus éppen azért húzódik el, mert az ukrán erők nem rendelkeznek megfelelő fegyverzettel - mondta Porosenko az MSC honlapján közvetített fórumon. Hangsúlyozta, hogy Kijev is mielőbbi fegyvernyugvást sürget, de nem hajlandó tárgyalni a szakadárokkal.

Hármas válságcsúcs Moszkvában
Korábban írtuk, hogy Jurij Usakov, Putyin tanácsadója az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a tárgyalások szünetében úgy nyilatkozott, Oroszország kész konstruktív megbeszélésekre, a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálására. A német kancellár még indulása előtt igyekezett csökkenteni a várakozásokat. Angela Merkel elismerte, hogy a tárgyalások kimenetele „teljesen nyitott”, s korlátozott az esély a sikerre. „Nem tudjuk, hogy rövid vagy hosszú megbeszélésre számíthatunk, s hogy további konzultációk következnek vagy ez lesz-e az utolsó találkozónk. A magunk részéről igyekszünk megtenni mindent, hogy megoldjuk a konfliktust és véget vessünk a vérontásnak” – mondta a német kancellár még Berlinben. Merkel ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktusnak „nincs katonai megoldása”. Steffen Seibert német kormányszóvivő eleve szkeptikusnak mutatkozott. „Nincs semmiféle jele az áttörésnek” – mondta. 
Joe Biden amerikai alelnök, aki útban a müncheni biztonságpolitikai konferenciára tegnap Brüsszelben tárgyalt, szintén kétkedését hangoztatta. „Putyin elnök továbbra is új béketervek előterjesztésével foglalkozik, miközben csapatai előrenyomulnak Ukrajna területén, és semmibe vesz minden régebben és a közelmúltban aláírt megállapodást” – mondta Biden, miután az EU vezetőivel tanácskozott. 

Szerző
Frissítve: 2015.02.07. 20:20

Putyin: "Senkivel sem készülünk háborúzni"

Publikálás dátuma
2015.02.07. 19:14
Putyin és Orbán Viktor egy korábbi találkozón. FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BURGER BARNA
Oroszország nem készül senkivel sem háborúzni, és kész mindenkivel együttműködni. Az orosz elnök az oroszországi Független Szakszervezetek Szövetségének Szocsiban rendezett kongresszusán jelentette ezt ki, egy nappal azután, hogy Moszkvában tárgyalásokat folytatott az ukrán válság rendezéséről Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel - írta a nol.hu az MTI információira hivatkozva.

Az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók kérdésére kitérve Putyin kifejtette: szerencsére nem folyik háború Oroszország ellen, de tagadhatatlanul létezik olyan törekvés, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedekben kialakult világrendet. Olyan világrendről van szó - magyarázta az orosz elnök -, amelyet egyetlen feltétlen hatalommal rendelkező vezető irányít, aki azt hiszi, neki mindent szabad, mások viszont csak azt tehetik, amit ő megenged nekik, s ami csak az ő érdekét szolgálja.

Putyin elutasította ezt a fajta világrendet, ugyanakkor hozzáfűzte: "Senkivel sem készülünk háborúzni, mi arra készülünk, hogy mindenkivel együttműködjünk".

A Kreml vezetője elismerte, hogy a szankciók kétségtelenül károkat okoznak Oroszországnak, de szerinte senki sem jár jól velük. "Az olyan országgal szemben, mint Oroszország, ezek a szankciók nem lehetnek hatékonyak, noha kétség kívül okoznak bizonyos károkat" - mondta Putyin, aki szerint emiatt az országnak fokoznia kell önállóságát, elsősorban a gazdaság terén.

Hollande: háború veszélyével állunk szemben

Az utolsó esélyek egyikének nevezte a francia államfő a német kancellárral közös törekvéseit a kelet-ukrajnai válság rendezésére és a háború elkerülésére. Francois Hollande Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. "Neve is van, mégpedig háború" - fogalmazott. "A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában" - tette hozzá. A francia elnök és Angela Merkel német kancellár pénteken Moszkvában az orosz, előtte pedig Kijevben az ukrán államfővel tárgyalt a konfliktus rendezésének lehetőségeiről - írta a nol.hu az MTI információi alapján.

Merkel: Putyint nem lehet megfélemlíteni

A Az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján a legnagyobb érdeklődéssel várt beszéd a német kancelláré volt, aki alig néhány órával azután érkezett a bajor fővárosba, hogy a francia elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt az orosz államfővel folytatott tárgyalás után. Angela Merkel elmondta, nem lehet tudni, milyen eredményt hoz a találkozó, de Francois Hollande francia államfővel együtt az a meggyőződésük, hogy továbbra is "érdemes próbálkozni" a válság tárgyalásos rendezésével. "Életet kell lehelni" a fegyvernyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba - tette hozzá a kancellár, leszögezve, hogy a válságnak nincs katonai megoldása.

Azzal a washingtoni eredetű felvetéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogathatná az oroszbarát szakadárokkal harcoló ukrán erőket, Angela Merkel azt mondta, szerinte nem lehet annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin elrettenjen a konfliktustól. "Nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle", de a Nyugat "katonai részvétele" sem térítené jobb belátásra - mondta Merkel.

Biden: Putyin megfizeti az árát, ha nem változtat

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meg kell értenie, hogy ha nem változtat az ukrán válságban követett politikáján, akkor továbbra is számolnia kell a Nyugat Oroszország számára költségeket okozó nyomásgyakorlásával - mondta az amerikai alelnök szombaton Münchenben. Joe Biden az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket" Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is  folytatja Ukrajna "biztonsági támogatását", de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.

"Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás" az ukrán válságra, "de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel" - mondta Joe Biden. Hangoztatta, hogy "tisztességes békére" kell törekedni, és az ukrán népet megilleti az önvédelem joga. Ne áltassa magát senki azzal, hogy Moszkva nem tudja befolyásolni a helyzet alakulását a kelet-ukrajnai válságövezetben, hiszen ugyan előfordulhat, hogy néhány szakadár nem engedelmeskedne, ha utasítást kapna a Kremltől, "de a mag, a képzett harcosok sora közvetlenül Putyin irányítása alá tartozik" - mondta az amerikai alelnök. Az orosz államfőnek ezért választania kell, hogy visszavonja erőit Ukrajnából, vagy még inkább elszigetelődik és tovább gyengül az orosz gazdaság - emelte ki Joe Biden.

Az Egyesült Államok "nem akarja tönkretenni az orosz gazdaságot" és támogatja a német kancellár és a francia elnök által elindított tárgyalási folyamatot, mert érdemes fáradozni, ha életeket lehet menteni. Az orosz elnöknek viszont a sok szó és ígéret után végre tettekkel kell bizonyítania, hogy a konfliktus békés rendezését pártolja - mondta Biden. Hozzátette, hogy Barack Obama elnökké választása után, 2009 elején éppen az MSC-n kezdődött új fejezet az amerikai-orosz kapcsolatokban, Washington a gazdasági és politikai együttműködés erősítésére, jó partneri viszony kialakítására törekedett, de az orosz elnök az utóbbi években "sajnos más útra lépett".

"Putyin döntései miatt lett másmilyen a világ" - hangoztatta Joe Biden. A Nyugatnak továbbra is határozottan és egységesen folytatnia kell Ukrajna támogatását, azért is, mert a válság nemcsak Ukrajnát érinti, következményei messze túlmutatnak az ország határain - mondta az amerikai alelnök az MSC honlapján közvetített előadásában.

Lavrov: a Nyugat a hibás?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont a Nyugat a hibás a válságért.  Szerinte a konfliktus eredőjét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az  Egyesült Államok 25 éve "globális dominanciára" törekszik. Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakéta-elhárító rendszer, amelynek megvalósításán "megszállottként" dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. 

Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy "Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve" alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert - mondta az orosz külügyminiszter. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni "puccsban", és segítségével "nemzetiszocialista" erők szerezték meg a hatalmat - fejtette ki  Szergej Lavrov.

Porosenko: csak katonai támogatással kezelhető a válság

Petro Porosenko ukrán államfő a konferencián kijelentette, hogy Oroszország katonai erővel rárontott hazájára, és a válságot csak akkor lehet megoldani, ha Ukrajna katonai támogatást is kap a Nyugattól. A konfliktus éppen azért húzódik el, mert az ukrán erők nem rendelkeznek megfelelő fegyverzettel - mondta Porosenko az MSC honlapján közvetített fórumon. Hangsúlyozta, hogy Kijev is mielőbbi fegyvernyugvást sürget, de nem hajlandó tárgyalni a szakadárokkal.

Hármas válságcsúcs Moszkvában
Korábban írtuk, hogy Jurij Usakov, Putyin tanácsadója az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a tárgyalások szünetében úgy nyilatkozott, Oroszország kész konstruktív megbeszélésekre, a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálására. A német kancellár még indulása előtt igyekezett csökkenteni a várakozásokat. Angela Merkel elismerte, hogy a tárgyalások kimenetele „teljesen nyitott”, s korlátozott az esély a sikerre. „Nem tudjuk, hogy rövid vagy hosszú megbeszélésre számíthatunk, s hogy további konzultációk következnek vagy ez lesz-e az utolsó találkozónk. A magunk részéről igyekszünk megtenni mindent, hogy megoldjuk a konfliktust és véget vessünk a vérontásnak” – mondta a német kancellár még Berlinben. Merkel ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktusnak „nincs katonai megoldása”. Steffen Seibert német kormányszóvivő eleve szkeptikusnak mutatkozott. „Nincs semmiféle jele az áttörésnek” – mondta. 
Joe Biden amerikai alelnök, aki útban a müncheni biztonságpolitikai konferenciára tegnap Brüsszelben tárgyalt, szintén kétkedését hangoztatta. „Putyin elnök továbbra is új béketervek előterjesztésével foglalkozik, miközben csapatai előrenyomulnak Ukrajna területén, és semmibe vesz minden régebben és a közelmúltban aláírt megállapodást” – mondta Biden, miután az EU vezetőivel tanácskozott. 

Szerző
Frissítve: 2015.02.07. 20:20