MSZP: A közmédia nem lehet áldozata a jobboldali sajtó válságának!

Felháborító, hogy a Simicska-médiabirodalom vezetői – miután ma elhagyták a jobboldali sajtó egyre mélyebb válságba süllyedő hajóját – a közmédia világába próbálják átmenteni magukat! - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A Magyar Nemzet, a Hír Tv és a Lánchíd Rádió vezetői eddig is szolgalelkűen apportíroztak a Fidesznek és Orbán Viktornak. Az, hogy most kollektíven át akarnak masírozni a közszolgálati televízióba és rádióba, azt bizonyítja, hogy a közpénzből finanszírozott médiumok a kormányfő totális kézi vezérlése alá kerülnek!

A válságba került jobboldali sajtó médiafőnökei mostani távozásukkor lelkiismereti okokra hivatkoztak, ami konkrétan azt jelenti, hogy nem hajlandóak bírálni Orbán Viktort és a Fidesz-KDNP kormányt. Ebben az esetben azonban semmi helyük a közmédiában, hiszen képtelenek az objektív tájékoztatásra!

Felszólítjuk a közmédiumok vezetőit, hogy ne alkalmazzák befolyásos pozícióban a válságba került jobboldali média pártújságíróit! A közszolgálati rádió és televízió, valamint az MTI jelenleg sem pártatlanok, de ha pártújságírók kerülnek oda, végleg Orbán Viktor kézi vezérlésű játékszerévé válnak.

A közszolgálati médiumokat valamennyiünk pénzéből fizetik, ezért minden magyar polgárhoz kell szólniuk, ideológiai elkötelezettség nélkül!

Lukács Zoltán,
MSZP-alelnök, frakcióvezető-helyettes

Szerző

Közösségi háló 140 ezer háztartásban

A Huawei bejelentette: a vállalat 140 ezer háztartásban építi ki országszerte optikai kábelre a vezetékes távközlési hálózatot 2016. június végéig olyan régiókban is, ahol eddig nem használtak szélessávú internetet. 

A beruházás értéke közel 10 milliárd forint, így a Huawei és a kiépítésben résztvevő partnerek jelentősen hozzájárulnak a digitális társadalom és a vidéki Magyarország versenyképességének fejlődéséhez. A cég az eltelt 10 évben 200 millió eurót (mintegy 65 milliárd forint) fektetett be Magyarországon, amivel a második legnagyobb kínai befektetővé vált hazánkban. Termékeit és szolgáltatásait jelenleg Magyarország lakosságának a fele használja – jelentették be ma. A magyar leányvállalat az alapítása óta fontos bázisává vált a Huawei globális világának: 2009-ben az anyacég hazánkban hozta létre Európai Ellátó- és Logisztika Központját. Itt gyártják, és innen szállítják ki az okostelefonok kivételével a Huawei portfóliójában szerepelő valamennyi terméket közel 55 célországba. Szintén Magyarországon kezdte meg működését tavaly a Huawei internet alapú televíziózás technológiai megoldásainak fejlesztésével foglalkozó nemzetközi innovációs központja is. A vállalat 10 éves történetének eddigi legnagyobb forgalmát könyvelhette el 2mellet014-ben: a teljes forgalom 36-38 milliárd forint között alakult, amely 18 százalékos növekedést jelent a korábbi üzleti évhez képest. A Huawei három üzletága közül változatlanul a távközlési szolgáltatók üzletága (Huawei Carrier Network) teljesített legjobban a Magyarországon. Emellett a Huawei ide helyezte az európai kontinens visszáru kezelését, az alkatrész-ellátását és a javítását is. Ezzel a bővítéssel a cégcsoport a magyarországi történetének eddigi legnagyobb szolgáltatás-portfólióját tudhatja magáénak. A megkapott új feladatok gyorsabb és hatékonyabb ellátása érekében a vállalat úgy döntött, hogy megkezdi magyarországi tevékenységének átszervezését is 2015-ben. A Huawei Technologies Hungary közvetlen alkalmazottainak száma 2014-ben 250 fő volt, akik jórészt a budapesti központban dolgoznak, ahova a vállalat további 40 fő felvételét tervezi 2015-ben. Az Európai Ellátó Központ üzemeltetése partnercégeken keresztül zajlik, több mint 2000 embernek biztosítva a megélhetést. 

Szerző

Olcsóbban kaphatjuk az orosz földgázt?

Moszkva engedményt adhat Magyarországnak a földgáz árából - írta a Kommerszant című orosz napilap szakértői véleményekre alapozva pénteken.

A tekintélyes politikai-gazdasági újság emlékeztetett arra, hogy az évi 6 milliárd köbméter gázt fogyasztó Magyarország az első állam, amely a Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítását követően kezd tárgyalásokat Oroszországgal a földgáz áráról, miután az idén lejár az orosz-magyar hosszú távú gázszerződés.

Arra is utaltak a cikkben, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán, a HírTV műsorában - Vlagyimir Putyin február 17-re tervezett budapesti látogatása előtt - kijelentette, hogy rugalmas, akár időben is meghosszabbítható gázszállítási szerződést kell kötni Oroszországgal.
A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem világos, milyen útvonalon fogja szállítani a Gazprom az orosz gázt európai partnereinek.

Emlékeztet rá, hogy tavaly december elején az orosz államfő Ankarában bejelentette, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték építésétől és a Gazprom Ukrajnát elkerülő útvonalat épít Törökország felé. Nem lehet tehát egyelőre megjelölni a hosszú távú szerződésekben, meddig juttatja el Oroszország az energiahordozót.

A lap hozzátette, hogy a Gazpromnál hagyományosan 20 évre szóló gázszerződések időtartamának a csökkentése az új európai energetikai stratégia egyik pontja. Az Európai Bizottságnak a hónap végéig kell bemutatnia a stratégiát.
A Kommerszantnak egy, a magyar álláspontot ismerő forrása ugyancsak név nélkül elmondta, hogy Budapest szeretné elérni, hogy a Gazprom csökkentse a "take-or-pay", azaz vidd, vagy fizess elvű szállítások mennyiségét, valamint azt, hogy joga legyen értékesíteni (reexportálni) a megvásárolt orosz gázt. Ez utóbbi kérdés a legérzékenyebb a Gazprom számára, amely törvénytelennek tartja a reexportot.

A Kommerszant szintén név nélkül említett forrása az orosz-magyar gáztárgyalásokat sok szempontból politikai jellegűnek tekinti, minthogy szerinte Magyarország ma az egyetlen szövetségese Oroszországnak az Európai Unióban. Emlékeztetett rá, Budapest már jelezte, hogy kész a Gazprommal tárgyalni a gázvásárlásról Törökországon keresztül, miközben ezt az elképzelést Brüsszel nem támogatja. A magyar vezetés ugyancsak bírálta az európai szankciók kibővítését Oroszországgal szemben - emlékeztetett a lap forrása.

Andrej Poliscsuk, a Raiffeisen bank szakértője ugyanakkor kételkedik abban, hogy Magyarország lényeges változtatásokat tud elérni a gázszerződésben. A Gazprom ugyanis legfeljebb 15 százalékos árcsökkentést ad a legnagyobb partnereinek, és az orosz gázcég a kőolaj alacsony világpiaci ára miatt aligha tesz ekkora engedményt. Az orosz állami energetikai cég ilyen körülmények között belemehet egy ideiglenes szerződésbe, amíg megoldódik a gáz Törökországba szállítása, de egészében véve aligha változtathat a hosszú távú szerződések rendszerén.

Szerző