Előfizetés

Veszélyben a csökkentett rezsi?

Publikálás dátuma
2015.02.05. 08:40
Illusztráció/Népszava
Rugalmas, akár időben is meghosszabbítható gázszállítási szerződést kell kötni Oroszországgal, e nélkül ugyanis  a rezsicsökkentés nem tartható fenn - ezt a Hír Tv szerda esti műsorának nyilatkozva közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök a  Fidesz-KDNP közös mezőkövesdi frakcióülése előtt beszélt arról is, hogy a képviselőktől egyebek mellett az egészségügy, az oktatás és a gyermekellátás rendszerének átalakításával kapcsolatos szempontokat vár az évadnyitó tanácskozáson.

A kormányfő közlése szerint az idén kifutó magyar-orosz gázszállítási megállapodás helyett Magyarország olyan szerződést szeretne kötni, amely figyelembe veszi azt is, hogy nem tudni, hogyan alakul közép- és hosszú távon az olaj és a gáz ára.   Orbán Viktor szerint ugyanis a rugalmas megállapodás nélkül a rezsicsökkentés nem tartható fenn.   A miniszterelnök azt is a ránk leselkedő veszélyek közé sorolta, hogy az Európai Unió olyan energiauniót akar létrehozni, ami "szintén közvetlen kihívást jelent a magyar rezsicsökkentésnek". Orbán Viktornak tehát ismét harci mezbe kell öltöznie, megfogalmazása szerint ugyanis így "két irányban kell megvédenie a magyar háztartások pénzügyi helyzetét: Oroszország felől az energiaellátás szempontjából, és az uniós szabályozás felől, amely vissza akarja szorítani az állami ármeghatározás szerepét".

Szólt arról is, hogy egy kiéleződő Európai Unió-Oroszország viszonyrendszerben Magyarországnak hangsúlyt kell arra helyeznie, hogy Oroszországgal a lehető legkorrektebb, legkiegyensúlyozottabb kapcsolat legyen és maradjon fenn. Ezért is hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt is Budapestre.  Orbán Viktor ismét elmondta, hogy a magyar külpolitikai stratégia "kizárólag a nemzeti érdekre épít", de figyelembe veszi a NATO- és európai uniós tagságot is.

A kormányfő, a Fidesz elnöke az interjúban "erős javaslatnak" minősítette az általános iskolai oktatás kilenc évre bővítését. "Nem kötelezném el magunkat ezen a frakcióülésen a megoldás mellett, én rendeléseket szeretnék felvenni a frakciótól, azt szeretném világosan hallani", mik az elvárások, a célok - fogalmazott. Hozzátette, a megvalósításhoz idő, sok egyeztetés szükséges, össze kell hangolni az érdekeket, meg kell nyerni a szülőket, gyerekeket, pedagógusokat.

Orbán Viktor az egészségügyről azt mondta - utalva a mintegy 500 milliárd forintos fejlesztésekre és az intézményi átalakításokra -, hogy a "hardver megvan, a szoftvert" szeretné most már látni, olyan népegészségügyi programokat, amelyek eredményt hoznak, s a mindennapokban igazolódnak vissza. Kitért arra is, hogy az egészségügytől nem válik el sem a kultúra-, sem a sportfinanszírozás, az egészséges életmódot szeretnék finanszírozni.

A Hír Tv-nek adott tájékoztatás során szó került a reklámadó ügyére is, a kérdésre válaszoló Orbán Viktor azt mondta, egyelőre semmit sem vizsgáltak felül, szavai szerint az érintett cégek "bepanaszolták" Magyarországot Brüsszelnél, a bizottság pedig eljárást helyezett kilátásba. Mint mondta, nem zárkóznak el semmitől, de az adóból származó bevétel összege nem csökkenhet.

A miniszterelnököt kérdezték Angela Merkel német kancellár budapesti látogatásával kapcsolatban a gazdasági együttműködésről is. Orbán Viktor megismételte: példátlanul sikeresnek tartja a gazdasági kapcsolatokat,  mindketten elkötelezettek az együttműködés ilyen magas szintje, sőt további növelése mellett. Ez konkrét dolgokat is jelent, de ez már nem a kettejük közötti megbeszélés témája, hanem befektetői, szakértői megbeszélések kérdése - tette hozzá.

olvasnivaló: http://nepszava.hu/cikk/1047454-bloffoltek-az-orban-kormany-miniszterei

A miniszterelnök a veszprémi időközi választással kapcsolatban szintén saját maga korábban, egy pénteki közrádiós interjú során már elmondott szavait ismételte, miszerint:  az előttük álló három és fél évben nem nagyon lát olyan feladatot, ahol kétharmados kormánypárti többségre van szükség. 

Kissé erősödött délelőttre a forint

Publikálás dátuma
2015.02.05. 08:24
Illusztráció/Thinkstock
Erősödött a forint a bankközi devizakereskedelemben, az euró jegyzése a reggel hét órai 309,00 forintról délelőtt tíz órára 308,66 forintra csökkent.

A dollár árfolyama 271,44 forintra csökkent a kora reggeli 272,38 forintról, a svájci franké 293,37 forintra 294,89 forintról, a japán jené pedig 2,3140 forintra 2,3242 forintról.

Az euró szerény erősödést ért el reggel óta, jegyzése 1,1343 dollárról 1,1373 dollárra emelkedett.



Az MNB mégis közpénzből vesz ingatlanokat?

A Magyar Nemzeti Bank kemény hangú közleményben utasította vissza tegnap "az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban megfogalmazott, alaptalan, politikai célzatú vádakat". 

Nem először fordult elő, hogy, mint legutóbb Bodnár Zoltán, volt jegybanki alelnök ma a liberális párt gazdasági főtanácsadója a függetlenség örve alatt túlterjeszkedőnek és ésszerűtlennek nevezte a luxusingatlanokat halmozó jegybanki gyakorlatot, az összesen 250 milliárd forintot felemésztő jegybanki alapítványi programot. A támadás apropóját az adta, hogy az MNB egy újabb akadémiai épületegyüttest vásárolt a Rózsadombon, közel 3 milliárd forintért. Az elmúlt bő egy évben az ország egyik legaktívabb ingatlanpiaci befektetőjévé vált Magyar Nemzeti Bank.

Bodnár eximbankos idején történt hitelezést felemlegető, személyeskedéstől sem mentes közleményében azt írja az MNB: a jegybak - más európai jegybankok gyakorlatával megegyező - ingatlanvásárlásai a nemzeti tulajdont gyarapítják, közpénzből teremtenek közvagyont.

Ezzel kissé finomodott jegybankelnök értelmezése a közpénzről, ugyanis egy korábbi, a VS.hu-nak adott interjújában kerek-perec kimondta: "A jegybank saját, jegybanki pénzét költi - amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet -, de csak addig, amíg nyereséges, tehát a jegybank emiatt nem lehet veszteséges.”

A mostani közlemény leszögezi, hogy az MNB - fenntartható pozitív eredmény esetén, annak mértékéig - a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat betartva szabadon dönt arról, hogy a stratégiáját miként valósítja meg. A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet az MNB közösségi célokra fordít, ezzel közösségi, nemzeti vagyont teremtve.

Bodnár Zoltán riposztjában visszautasítja a "bágyadt karaktergyilkosságot", mivel a felemlegetett hitelt, egy részben állami kazah banknak 2008-ban megfelelő körültekintéssel nyújtotta az Eximbank, azt jelenleg is törleszti az időközben átmenetileg fizetésképtelenné vált pénzintézet. A vita érdemi részére válaszolva írja: a jegybank függetlensége az alapvető feladataira vonatkozik, az ingatlanvásárlások, illetve az alapítványok támogatása azonban nem tartozik ide, a közpénzek ilyen célú felhasználása esetén elszámolással tartozik az MNB.