Előfizetés

Folytatódik a lejáratás Ajkán

Fellebbezett az ügyészség, így másodfokú bíróságra kerül Schwartz Béla ajkai polgármester ügye, amelyben január 23-án, első fokon minden vádpont alól felmentette a Veszprémi Járásbíróság. Erről a szocialista városvezető tájékoztatta a Népszavát, hozzátéve: még nem ismeri a fellebbezést, de az öt éve folyó eljárásról, illetve az elsőfokú ítéletről ma tájékoztatja a nyilvánosságot.

A polgármester ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás miatt indult eljárás 2013 tavaszán, a nyomozás pedig 2010-ben kezdődött. Azzal vádolták, hogy az ajkai futballklub licenckérelmét a Magyar Labdarúgó Szövetség 2008-ban egy vissza nem fizetett tartozás miatt a bajnokság következő idényére nem fogadta volna, ezért a polgármester közpénzből fizette a csapata tartozását. A Veszprémi Járásbíróság ítélete szerint viszont nem állapítható meg hűtlen kezelés és zsarolás sem, Ajkát nem érte hátrány, a zsarolási ügy sértettje ellentmondásos vallomást tett, így arra nem lehet alapozni. Schwartz ellen egyébként az elmúlt öt évben 21 eljárást folyt, aki mindezt egy politikai lejárató kampány részének tekinti.

Távoznak az orvosok?

Nonszensz, hogy a kormány azt hiszi, ha bezárnak kórházi osztályokat, részlegeket, az ott dolgozók majd átmennek egy másik intézménybe, akár az ország másik sarkára is dolgozni - mondta lapunknak Bélteczki János. A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke figyelmezettet: orvoselvándorlással járhat az a terv, amellyel a kormány kommunikációs szinten "költséghatékonyabbá tenné a kórházak működését".

Sajtóhírek szerint ugyanis a kormány átalakítaná az egészségügy finanszírozását, a pénzt megyénként, a lakosságszám figyelembe vételével osztanák el. A megyei ellátást központi kórházak szerveznék, a többi kórház fiókintézményként vagy telephelyként működne tovább. Az ésszerűsítéssel a "párhuzamosságokat szüntetnék meg", magyarán kórházi osztályokat és részlegeket számolnának fel, így szükségszerűen csökkentenék a betegágyak számát. A tervek szerint a jövőben Budapesten hat vezető kórház lenne, amelyekben 24 órás állandó ügyeletet kellene tartani - míg ma minden nap más kórház végzi az ügyeletes szerepét -, a megyékben pedig egy-egy. Jelenleg arról egyezkednek az úgynevezett Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságokban, hogy melyek legyenek a kiválasztott intézmények, s hogy a többi kórház milyen típusú ellátásokat végezhet majd a jövőben.

A Népszabadság szerint mintegy 8-10 ezer ember elbocsátásával számol a kormányzat a kórházi ellátási körök újraosztásának eredményeként, s az elbocsátás egyaránt érinthet műszakiakat, adminisztratív dolgozókat, ápolókat és orvosokat is. Noha a szaktárca hivatalosan cáfolta ezeket a számításokat, szakmai körökben nemcsak elismerték az illetékes állami szervek képviselői, hogy létszámleépítésekre kell számítani, de bizonyos megyei fórumokon az is elhangzott már, hogy a kabinet betervezte az egészségügyi költségvetésbe az elbocsátások költségeit, azaz a végkielégítéseket.

Bélteczki figyelmeztetett: noha az orvostársadalom is látja, érzi, hogy szükség van az egészségügyi struktúra átalakítására, s nem is feküdne keresztbe egy ésszerű, átgondolt reformnak, az a helyzet azonban tarthatatlan, hogy úgy kényszerítenének országon belüli költözésre, mindennapi utazgatásra szakembereket, hogy közben nem is egyeztetnek velük. Az orvosok érdekvédelmi szervezetei ugyanis nem kaptak meghívást a megyei egyeztető fórumokra, magyarán a kórházak sorsáról úgy dönt majd a kormány, hogy azok dolgozóit kész helyzet elé állítja. Bélteckiékhez éppen ezért már több jelzés is érkezett: az orvosok, amennyiben megszűnik jelenlegi álláshelyük, nem mennek át a másik városban, településen lévő kórházba, hanem a sokkal jövedelmezőbb külföldi munkavállalást választják. Ez tömeges reakció lehet, ami már csak azért is fenyegető, mert már ma is súlyos szakember-hiány uralkodik az ágazatban. "A most távozáson gondolkodókat is nélkülözheti persze a rendszer, csak épp olyan nyomást helyez majd ezzel a betegellátásban maradókra, ami már-már kezelhetetlen lesz" - fogalmazott a MOSZ-elnök, hozzátéve: évek óta hangsúlyozzák, hogy a végletekig fokozódott a terhelés az egészségügyön, s az, hogy ma még működik - valahogyan - a magyar betegellátás, kizárólag a benne dolgozók személyes önfeláldozásának köszönhető.

Távoznak az orvosok?

Nonszensz, hogy a kormány azt hiszi, ha bezárnak kórházi osztályokat, részlegeket, az ott dolgozók majd átmennek egy másik intézménybe, akár az ország másik sarkára is dolgozni - mondta lapunknak Bélteczki János. A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke figyelmezettet: orvoselvándorlással járhat az a terv, amellyel a kormány kommunikációs szinten "költséghatékonyabbá tenné a kórházak működését".

Sajtóhírek szerint ugyanis a kormány átalakítaná az egészségügy finanszírozását, a pénzt megyénként, a lakosságszám figyelembe vételével osztanák el. A megyei ellátást központi kórházak szerveznék, a többi kórház fiókintézményként vagy telephelyként működne tovább. Az ésszerűsítéssel a "párhuzamosságokat szüntetnék meg", magyarán kórházi osztályokat és részlegeket számolnának fel, így szükségszerűen csökkentenék a betegágyak számát. A tervek szerint a jövőben Budapesten hat vezető kórház lenne, amelyekben 24 órás állandó ügyeletet kellene tartani - míg ma minden nap más kórház végzi az ügyeletes szerepét -, a megyékben pedig egy-egy. Jelenleg arról egyezkednek az úgynevezett Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságokban, hogy melyek legyenek a kiválasztott intézmények, s hogy a többi kórház milyen típusú ellátásokat végezhet majd a jövőben.

A Népszabadság szerint mintegy 8-10 ezer ember elbocsátásával számol a kormányzat a kórházi ellátási körök újraosztásának eredményeként, s az elbocsátás egyaránt érinthet műszakiakat, adminisztratív dolgozókat, ápolókat és orvosokat is. Noha a szaktárca hivatalosan cáfolta ezeket a számításokat, szakmai körökben nemcsak elismerték az illetékes állami szervek képviselői, hogy létszámleépítésekre kell számítani, de bizonyos megyei fórumokon az is elhangzott már, hogy a kabinet betervezte az egészségügyi költségvetésbe az elbocsátások költségeit, azaz a végkielégítéseket.

Bélteczki figyelmeztetett: noha az orvostársadalom is látja, érzi, hogy szükség van az egészségügyi struktúra átalakítására, s nem is feküdne keresztbe egy ésszerű, átgondolt reformnak, az a helyzet azonban tarthatatlan, hogy úgy kényszerítenének országon belüli költözésre, mindennapi utazgatásra szakembereket, hogy közben nem is egyeztetnek velük. Az orvosok érdekvédelmi szervezetei ugyanis nem kaptak meghívást a megyei egyeztető fórumokra, magyarán a kórházak sorsáról úgy dönt majd a kormány, hogy azok dolgozóit kész helyzet elé állítja. Bélteckiékhez éppen ezért már több jelzés is érkezett: az orvosok, amennyiben megszűnik jelenlegi álláshelyük, nem mennek át a másik városban, településen lévő kórházba, hanem a sokkal jövedelmezőbb külföldi munkavállalást választják. Ez tömeges reakció lehet, ami már csak azért is fenyegető, mert már ma is súlyos szakember-hiány uralkodik az ágazatban. "A most távozáson gondolkodókat is nélkülözheti persze a rendszer, csak épp olyan nyomást helyez majd ezzel a betegellátásban maradókra, ami már-már kezelhetetlen lesz" - fogalmazott a MOSZ-elnök, hozzátéve: évek óta hangsúlyozzák, hogy a végletekig fokozódott a terhelés az egészségügyön, s az, hogy ma még működik - valahogyan - a magyar betegellátás, kizárólag a benne dolgozók személyes önfeláldozásának köszönhető.