Előfizetés

Tóbiás: Magyarországnak barátai vannak Európában

Magyarországnak barátai vannak Brüsszelben, és nem érzékelhető, hogy Magyarország elszigetelt lenne vagy konfliktusban állna az Európai Unióval - mondta szerdán az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Tóbiás József, az MSZP elnöke.

Elmondta, hogy bemutatkozó látogatásra érkezett Brüsszelbe Gurmai Zitával, az MSZP országos elnökségének tagjával és Szabó Vilmossal, a párt nemzetközi titkárával, céljuk pedig az, hogy találkozzanak a szociáldemokrata pártcsaládhoz kötődő uniós biztosokkal, meghatározó politikusokkal, a pártszövetség EP-frakciójának vezetésével és a bizottság olyan tagjaival, akik Magyarország számára fontos területeket ellenőriznek.

Az MSZP elnöke beszámolt arról, hogy találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, Corina Cretu regionális politikáért felelős biztossal, Johannes Hann szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztossal és találkozni fog a magyar biztossal, Navracsics Tiborral is.
"Nem érezhető, hogy elszigeteltek lennénk, hogy háborúban, konfliktusban állnánk. Valószínűleg a magyar kormány gépzaja az, amely nem engedi, hogy igenis egy nyitott, együttműködő és a magyar érdekeket érvényesíteni képes politika alakuljon ki az Európai Unióban" - húzta alá Tóbiás József. Leszögezte egyúttal, hogy az MSZP mindent meg fog tenni, hogy Magyarország ne elszenvedője, hanem alakítója és nyertese legyen az unióban zajló változásoknak.

Tóbiás arra az álláspontra helyezkedett, hogy sok vita lehet az uniós döntéshozatallal, ám azok rendezésének módja nem a bezárkózás és a háborúzás, hanem a tárgyalás, amelyen nem pártérdekeket, hanem a nemzet érdekét kell érvényesíteni.
Az MSZP vezetője arra is kitért, hogy júniusban Budapesten lesz az Európai Szocialisták Pártjának kongresszusa, s útja annak előkészítését is szolgálja. A látogatáson ezért arról is szó esett, hogyan alakul az európai baloldal helyzete, és milyen kulcskérdésekre kell választ adni a szomszédságpolitika, a keleti partnerség és a regionális fejlesztések terén.

Tóbiás József úgy vélekedett, hogy Európa akkor lesz erős, ha nem csak az infrastruktúrába, hanem az emberekbe is befektet, és hangsúlyozta a tudásalapú társadalom fontosságát. Úgy vélte ugyanakkor, hogy miközben Európa vezetői felismerték, hogy ezen a téren kínálkozik kitörési lehetőség, Magyarországon 2015-ben a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2,5 százalékkal kevesebb pénz jut oktatásra, mint 2003-ban.

Orosz külügyminiszter: Ukrajna nem közeledhet a NATO-hoz

Ukrajnának meg kell őriznie semlegességét annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az ország további szakadása - fogalmazott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerbiai Horizons című magazinnak írt cikkében.

Az orosz külügyminiszter kifejtette: az összetett helyzet ellenére Moszkva továbbra is hisz abban, hogy békés megoldást lehet találni az ukrán helyzetre.
Viktor Janukovics ukrán elnök tavaly februári elmozdítása után az új kijevi vezetés a korábbi semlegesség helyett a NATO felé való közeledést választotta. Lavrov szerint viszont Kijevnek továbbra is a semlegesség mellett kell kiállnia.

Megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint az Oroszországgal szembeni egyoldalú szankciókkal hiába akar a Nyugat nyomást gyakorolni Moszkvára, Oroszország álláspontja nem változik meg azzal kapcsolatban, hogy mit tart helyesnek és igazságosnak.
Hozzátette: az ukrán fejlemények hatással voltak Oroszország és az Európai Unió viszonyára is. Megfogalmazása szerint Moszkva számára az EU óriási kereskedelmi és gazdasági partner, míg Oroszország továbbra is Európa kulcsfontosságú energiaellátója marad. Ezért arra számít, hogy a két oldal konstruktívan keresi majd a megoldást a problémákra.

Lavrov megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a hidegháború "győzteseinek" kiáltották ki magukat, és többször is megsértették a nemzetközi jog kulcsfontosságú elemeit azzal a szándékkal, hogy saját akaratukat az egész világra rákényszerítsék. Azóta is "barátokra" és "ellenségekre" osztják a népeket, és "kétes, zéró összegű geopolitikai játszmákat játszanak".

Az orosz politikus szerint a NATO Szovjetuniónak tett ígéretei - amelyek szerint a katonai blokk nem terjeszkedik majd kelet felé - üres szavaknak bizonyultak, mivel egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz. Hozzátette: az EU keleti partnerségi programjának keretében egyes országokat arra kényszerítettek, hogy mesterséges és hamis döntéseket hozzanak - "velünk vagytok vagy ellenünk" -, és megszakítsák a történelmi kapcsolataikat Oroszországgal. Ez a negatív tendencia csúcsosodott ki az ukrán válságban - szögezte le Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkva többször is figyelmeztetett: ha a Kelet és a Nyugat közötti választásra kényszerítik Kijevet, annak komoly következményei lesznek az ország törékeny államiságára.

Az angol nyelvű Horizons című magazint - amelyben az orosz külügyminiszter írása megjelent - a belgrádi székhelyű együttműködéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó központ (CIRSD) adja ki. A központot Vuk Jeremic korábbi szerb külügyminiszter hozta létre valamivel több mint egy évvel ezelőtt.

Orosz külügyminiszter: Ukrajna nem közeledhet a NATO-hoz

Ukrajnának meg kell őriznie semlegességét annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az ország további szakadása - fogalmazott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerbiai Horizons című magazinnak írt cikkében.

Az orosz külügyminiszter kifejtette: az összetett helyzet ellenére Moszkva továbbra is hisz abban, hogy békés megoldást lehet találni az ukrán helyzetre.
Viktor Janukovics ukrán elnök tavaly februári elmozdítása után az új kijevi vezetés a korábbi semlegesség helyett a NATO felé való közeledést választotta. Lavrov szerint viszont Kijevnek továbbra is a semlegesség mellett kell kiállnia.

Megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint az Oroszországgal szembeni egyoldalú szankciókkal hiába akar a Nyugat nyomást gyakorolni Moszkvára, Oroszország álláspontja nem változik meg azzal kapcsolatban, hogy mit tart helyesnek és igazságosnak.
Hozzátette: az ukrán fejlemények hatással voltak Oroszország és az Európai Unió viszonyára is. Megfogalmazása szerint Moszkva számára az EU óriási kereskedelmi és gazdasági partner, míg Oroszország továbbra is Európa kulcsfontosságú energiaellátója marad. Ezért arra számít, hogy a két oldal konstruktívan keresi majd a megoldást a problémákra.

Lavrov megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a hidegháború "győzteseinek" kiáltották ki magukat, és többször is megsértették a nemzetközi jog kulcsfontosságú elemeit azzal a szándékkal, hogy saját akaratukat az egész világra rákényszerítsék. Azóta is "barátokra" és "ellenségekre" osztják a népeket, és "kétes, zéró összegű geopolitikai játszmákat játszanak".

Az orosz politikus szerint a NATO Szovjetuniónak tett ígéretei - amelyek szerint a katonai blokk nem terjeszkedik majd kelet felé - üres szavaknak bizonyultak, mivel egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz. Hozzátette: az EU keleti partnerségi programjának keretében egyes országokat arra kényszerítettek, hogy mesterséges és hamis döntéseket hozzanak - "velünk vagytok vagy ellenünk" -, és megszakítsák a történelmi kapcsolataikat Oroszországgal. Ez a negatív tendencia csúcsosodott ki az ukrán válságban - szögezte le Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkva többször is figyelmeztetett: ha a Kelet és a Nyugat közötti választásra kényszerítik Kijevet, annak komoly következményei lesznek az ország törékeny államiságára.

Az angol nyelvű Horizons című magazint - amelyben az orosz külügyminiszter írása megjelent - a belgrádi székhelyű együttműködéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó központ (CIRSD) adja ki. A központot Vuk Jeremic korábbi szerb külügyminiszter hozta létre valamivel több mint egy évvel ezelőtt.