Előfizetés

Ukrán válság - Oroszországot okolja az Európa Tanács

Oroszország közvetlenül felelős azért, hogy a kelet-ukrajnai helyzet kiéleződik - állapította meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) az ukrán válsággal összefüggésben kedden elfogadott határozatában.

A szavazati joggal nem rendelkező orosz delegáció elutasította a határozatot, mondván, hogy a kelet-ukrajnai viszály Ukrajna belügye, és Oroszországnak nincs semmi köze hozzá.

Az ETPK mély aggodalmának adott hangot a donyecki és luhanszki humanitárius helyzet romlása miatt, különösképpen a menekültek és "az illegális oroszbarát fegyveres csoportok által ellenőrzött területeken élők" helyzetét illetően.
A határozat szövege szerint megállapítható az Orosz Föderáció "közvetlen részvétele" a helyzet romlásában.
A közgyűlés felszólította a feleket, hogy "teljes mértékben tartsák be és hajtsák végre" a minszki fegyverszüneti megállapodást, és tartózkodjanak az erőszaktól, különösen a civilek és a polgári infrastruktúra ellen. A testület szerint a helyzet javulásának alapvető előfeltétele Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartása.

Moszkvát külön arra sürgeti a dokumentum, hogy tartózkodjon Ukrajna destabilizálásától és az illegális fegyveres csoportok pénzelésétől és katonai támogatásától, és használja fel befolyását, hogy rávegye őket a minszki megállapodás betartására.
A határozat szövege szerint a Krím félsziget tavalyi orosz annexiója óta 524 ezren menekültek Ukrajnából Oroszországba, és további 921 ezren kényszerültek elhagyni az otthonukat és Ukrajnán belül másutt menedéket keresni. Továbbra is mintegy kétmillióan maradtak a szeparatisták által ellenőrzött területeken, ahol "bizonytalanságnak, emberijog-sértéseknek és elégtelen életfeltételeknek vannak kitéve".

Az ETPK orosz küldöttségének szavazati jogát a krími annexió miatt tavaly felfüggesztette a parlamenti közgyűlés. A szavazati jog visszaállításáról egy osztrák képviselő kezdeményezésére szerdán szavaz az ETPK.

Auschwitzi megemlékezés – Minden gyűlöletet el kell ítélni!

Publikálás dátuma
2015.01.27. 21:28
FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
Minden gyűlöletet el kell ítélni - hangoztatta kedden Bronislaw Komorowski lengyel elnök az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott helyszíni megemlékezésen, hasonló nézeteket fejtett ki az ünnepség több résztvevője is.

A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő - jelen volt Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök. Ott volt mintegy száz túlélő is, unokáik, dédunokáik kíséretében. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte.
Az ünnepséget egy óriási fehér sátorban tartották meg, amelyet a táborba vezető vasúti síneken, a "halál kapujával" szemben állítottak fel, az eddig a szabad ég alatt tartott auschwitzi megemlékezések történetében először – mindenekelőtt a túlélők egészségére való tekintettel.

A központi ünnepséget megnyitó beszédében Bronislaw Komorowski megállapította: "Azon a helyen állunk, ahol összedőlt a civilizációnk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót." A lengyel elnök kifejtette, Auschwitz arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit", és aláhúzta: Auschwitz tanulsága, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni. "Ezen a helyen állva, elítéljük a gyűlölet, az antiszemitizmus és a xenofóbia minden megnyilvánulását" - hangsúlyozta, rámutatva a nemzeti önmeghatározás és a határok sérthetetlensége elvének megszegésével járó következményekre is.

Komorowski a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort, és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni. "A német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták országomat" - fogalmazott, és leszögezte, hogy "Lengyelországnak éppen ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében".

A lengyel elnök országa történelmi viszontagságaival kapcsolatban azt is kijelentette: a két totalitarizmus egyszerre kezdte el megvalósítáni emberirtó terveit a megszállt Lengyelország ellen. Komorowski itt országának a Ribbentrop-Molotov paktumot érvényesítő, 1939-es orosz-német lerohanására utalt.

Auschwitz felszabadulásáról beszélve, Komorowski kifejtette, hogy "hálával, tisztelettel gondolunk ma" a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonáira. Ez a mondat nyilvánvalóan Grzegorz Schetyna külügyminiszter korábbi - Moszkvában felháborodást kiváltó - nyilatkozatát volt hivatva helyrehozni. Schetyna a múlt héten egy interjú margóján tévesen azt hangoztatta, hogy Auschwitzot valójában az ukránok, a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel.

A "Hallgasd meg a túlélők szavát" mottóval megrendezett eseményen három volt zsidó fogoly "tanúskodott" egykori szenvedéseikről, hogy – amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta - figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, "megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra".

A megszólalók egyike az Egyesült Államokban élő Roman Kent lengyelországi zsidó volt, aki a túlélők nevében leszögezte: "Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával." Felidézve auschwitzi emlékeit, Kent elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük "a szürke füstben, a halálban egyesült". "Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?" - kérdezte.

A túlélők után Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke szólalt fel, aki kijelentette: "A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért, mert zsidók". Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin. "Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk" - folytatta. "Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból" - hangsúlyozta.

Az ünnepség résztvevői egy Auschwitz történetéről készített dokumentumfilmet is megnéztek, amelyet Steven Spielberg amerikai rendező forgatott, s amelynek narrátora Meryl Streep amerikai színész volt.
A megemlékezés végén zsidó és keresztény halotti imák hangzottak el. A résztvevők ezután átvonultak az auschwitzi áldozatok emlékművéhez, ahol mécseseket gyújtottak.

Balog Zoltán miniszter az ünnepség után az MTI-nek elmondta, a megemlékezés legfőbb, több résztvevő részéről is megfogalmazott üzenete az, hogy a jövőben meg kell akadályozni, hogy az emberek egyes csoportjait akármilyen alapon megbélyegezzék - és ezt az erős családokban, színvonalas iskolákban történő neveléssel lehet csak elérni.

Auschwitzi megemlékezés – Minden gyűlöletet el kell ítélni!

Publikálás dátuma
2015.01.27. 21:28
FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
Minden gyűlöletet el kell ítélni - hangoztatta kedden Bronislaw Komorowski lengyel elnök az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott helyszíni megemlékezésen, hasonló nézeteket fejtett ki az ünnepség több résztvevője is.

A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő - jelen volt Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök. Ott volt mintegy száz túlélő is, unokáik, dédunokáik kíséretében. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte.
Az ünnepséget egy óriási fehér sátorban tartották meg, amelyet a táborba vezető vasúti síneken, a "halál kapujával" szemben állítottak fel, az eddig a szabad ég alatt tartott auschwitzi megemlékezések történetében először – mindenekelőtt a túlélők egészségére való tekintettel.

A központi ünnepséget megnyitó beszédében Bronislaw Komorowski megállapította: "Azon a helyen állunk, ahol összedőlt a civilizációnk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót." A lengyel elnök kifejtette, Auschwitz arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit", és aláhúzta: Auschwitz tanulsága, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni. "Ezen a helyen állva, elítéljük a gyűlölet, az antiszemitizmus és a xenofóbia minden megnyilvánulását" - hangsúlyozta, rámutatva a nemzeti önmeghatározás és a határok sérthetetlensége elvének megszegésével járó következményekre is.

Komorowski a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort, és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni. "A német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták országomat" - fogalmazott, és leszögezte, hogy "Lengyelországnak éppen ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében".

A lengyel elnök országa történelmi viszontagságaival kapcsolatban azt is kijelentette: a két totalitarizmus egyszerre kezdte el megvalósítáni emberirtó terveit a megszállt Lengyelország ellen. Komorowski itt országának a Ribbentrop-Molotov paktumot érvényesítő, 1939-es orosz-német lerohanására utalt.

Auschwitz felszabadulásáról beszélve, Komorowski kifejtette, hogy "hálával, tisztelettel gondolunk ma" a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonáira. Ez a mondat nyilvánvalóan Grzegorz Schetyna külügyminiszter korábbi - Moszkvában felháborodást kiváltó - nyilatkozatát volt hivatva helyrehozni. Schetyna a múlt héten egy interjú margóján tévesen azt hangoztatta, hogy Auschwitzot valójában az ukránok, a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel.

A "Hallgasd meg a túlélők szavát" mottóval megrendezett eseményen három volt zsidó fogoly "tanúskodott" egykori szenvedéseikről, hogy – amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta - figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, "megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra".

A megszólalók egyike az Egyesült Államokban élő Roman Kent lengyelországi zsidó volt, aki a túlélők nevében leszögezte: "Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával." Felidézve auschwitzi emlékeit, Kent elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük "a szürke füstben, a halálban egyesült". "Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?" - kérdezte.

A túlélők után Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke szólalt fel, aki kijelentette: "A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért, mert zsidók". Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin. "Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk" - folytatta. "Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból" - hangsúlyozta.

Az ünnepség résztvevői egy Auschwitz történetéről készített dokumentumfilmet is megnéztek, amelyet Steven Spielberg amerikai rendező forgatott, s amelynek narrátora Meryl Streep amerikai színész volt.
A megemlékezés végén zsidó és keresztény halotti imák hangzottak el. A résztvevők ezután átvonultak az auschwitzi áldozatok emlékművéhez, ahol mécseseket gyújtottak.

Balog Zoltán miniszter az ünnepség után az MTI-nek elmondta, a megemlékezés legfőbb, több résztvevő részéről is megfogalmazott üzenete az, hogy a jövőben meg kell akadályozni, hogy az emberek egyes csoportjait akármilyen alapon megbélyegezzék - és ezt az erős családokban, színvonalas iskolákban történő neveléssel lehet csak elérni.