Előfizetés

Megijedtek Orbánék - Hátra (s)arc a hírekért?

Publikálás dátuma
2015.01.28. 06:00
A csatorna továbbra is független híradót készít FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megkerülve a magyarországi csatornát, az RTL Klub német tulajdonosaival igyekszik egyezkedni a kormány a tévé kritikus hangvételű hírműsora miatt: a kabinet az RTL tartósan több mint egymillió embert elérő hírműsora, és saját népszerűségvesztése miatt hátrálhatott meg – olyannyira, hogy még a reklámadó csökkentését is „beígérték”. A luxemburgi székhelyű RTL-csoport megerősítette a magyar kormány szándékát, de leszögezték: a reklámadóról tárgyalnának, de marad a kritikus hangvétel.

Addig próbálta sarokba szorítani az RTL Klubot a kormány, hogy erőlködésében végül maga kényszerül visszavonulót fújni. A magyarországi csatornát megkerülve, az RTL német tulajdonosával kezdtek ugyanis egyezkedni „a háborúskodás” lezárásnak céljával az elmúlt hetekben, a kiszivárgott részletek szerint pontosabban arról: a magyar csatorna vegyen vissza az Orbán-kormányt kritizáló hangvételéből, és a kabinet hajlandó a reklámadó mértékén csökkenteni.

Úgy tudni, a novemberre már 50 százalékosra emelt – szinte egyedül az RTL-t sújtó – különadót akkor vennék vissza 5-10 százalékra, ha nem csak a Híradó lenne finomabb, de menesztenék az RTL Klub vezérigazgatóját, Dirk Gerkenst is. A kormány nevében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tárgyalt, és több egyeztetési körön is túl van már az RTL Group régiós alelnökével, Andreas Rudassal, valamint Guillaume de Posch vezérigazgatóval. A 444.hu szerint korábban találkoztak Münchenben, a múlt héten itthon, a Parlamentben is, és hamarosan Berlinben újabb fontos kör jön.

Aligha kétséges, hogy az alkudozásra súlyos népszerűségvesztése miatt kénytelen fanyalodni az Orbán-kormány; míg tavaly nyáron a reklámadóval, majd később a programdíj szedésének megtiltásával próbálta gyengíteni a TV2 riválisát, a nézettségét folyamatosan növelő, esténként immár tartósan több mint egymillió embert érdeklő Híradó kitartóan napirenden tartja a Fidesz botrányait. A fontos ellenségből azonban vélhetően azután lett kulcsfontosságú partner, hogy kiderült, Angela Merkel Magyarországra jön, ezért még a német kancellár február 2-i látogatása előtt próbálja rendezni a viszonyt, első körben az RTL Group mögött álló Bertelsmann-csoporttal.

A luxemburgi székhelyű cég az Origónak megerősítette: valóban voltak tárgyalásaik az elmúlt hetekben a magyar kormánnyal. „Kétségkívül sokat segítene Magyarországnak, ha ezek a megbeszélések érzékelhető megoldáshoz vezetnének” – közölték. Az RTL egyértelműen a reklámadóról tárgyalna, de leszögezték: továbbra is független hírszolgáltatást fognak nyújtani. Gerkens esetleges távozását azonban sem ők, sem pedig az érintett nem kívánta kommentálni. Az utóbbi hónapokban Gerkens és családja több fenyegetést is kapott – ezért külföldre kényszerült költöztetni szeretteit – , emiatt felvetődhet, hogy az RTL Klubnál a vezérigazgatói posztot 2001 óta betöltő tévés már nem maradna Magyarországon.

Az RTL Group által említett „megoldás” a reklámadó felülvizsgálata volna, ám hiába ígérne csökkentést a kormánypárt, az ügy végére aligha Orbánék tesznek majd pontot: ismeretes, hogy az RTL Group október elején nyújtott be hivatalos panaszt az Európai Bizottságnál a bevételt sújtó különadó miatt, mert miközben 15 százalékos a piaci részesedésük, mégis az adó 80 százalékát ők állják, ráadásul egyedül az RTL Klub tudhat magáénak évi 20 milliárd fölötti árbevételt, amelyre jövőre 50 százalékos lesz az adó. Az eljárásban jelenleg a Bizottság állásfoglalására várnak, az Európai Bíróság ez után tárgyalhatja az ügyet. Az RTL-nél egyébként is azzal számolnak, hogy a magyar kormány minden bizonnyal elbukja az ügyet, ám akkor az RTL által befizetett reklámadót és kamatait vissza kell fizetnie a magyar államnak.

Úgy tudjuk, német tulajdonosa nem kért olyat az RTL Klubtól, hogy enyhítsen a politikai műsorok hangvételén, és ilyesmi nem is várható. Egyébként is kétséges az RTL Klub visszalépése, hiszen február 2-án az RTL II-n tér vissza Baló György. Így a házon kívül, a XX. század és a Híradó sorait egy újabb közéleti háttérműsor erősíti.

Kormánypárti közcsatorna mindenütt
Az összes alapcsatornát elfoglalja majd a közmédia. Az Index írta meg, amit egyfelől már tudtunk, tehát hogy március 15-től a Duna TV lesz az, ami eddig az m1 volt. Az m1 lesz a Hír TV-vel versenyző hírtévé, az m2 esti műsorsávjában elindul a Petőfi TV, aminek feladata a szórakoztatás lesz. Az m3 marad m3 és július 4-én indul az m4, a nemzeti sportcsatorna. Azt viszont eddig csak a beavatottak tudták, hogy július 4-től lesz m5 is, amin a körzeti adások mennek, és december 21-én indul az m6 nevű „tematikus adó”. Magyarán a kábelszolgáltatók alapcsomagjában kötelezően sugárzott hat csatornára már mind tervez a közmédia.

Auschwitzi évforduló - Obama: ez sohasem történhet meg újra

Az amerikai nép kegyelettel adózik a náci rezsim által meggyilkolt hatmillió zsidónak és mások millióinak, tiszteletét fejezi ki a túlélők előtt és elkötelezi magát azért, hogy a soá soha ne történhessen meg újra - írta Barack Obama amerikai elnök a 10. Nemzetközi Holokauszt-emléknap és az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából kiadott közleményében.

Szavai szerint az áldozatok és a túlélők előtti tisztelgés minden egyes ember értékének és méltóságának megújult elismerésével kezdődik. A holokauszt emléke "megköveteli tőlünk a bátorságot ahhoz, hogy megvédjük az üldözötteket és felemeljük szavunkat a fanatizmus és a gyűlölet ellen" - írta Obama.

Rámutatott: a legutóbbi párizsi terrortámadások "fájdalmas emlékeztetőül szolgálnak arra a kötelességünkre, hogy elítéljük az erősödő antiszemitizmus minden formáját és harcoljunk ellene, beleértve a holokauszt tagadását vagy trivializálását".
Az elnök szerint az évforduló jó alkalom azon elgondolkodni, "mekkora haladást sikerült elérnünk abban, hogy szembeszálljunk az emberiség történetének ezen szörnyű fejezetével", és mekkora előrelépések történtek a népirtás felszámolásáért folytatott, nem szűnő erőfeszítések terén. Kitért rá, hogy a megemlékezés napjára delegációt küldött Lengyelországba.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államok a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) alapító tagjaként csatlakozik a szövetség harminc másik tagországához és partneréhez, ismételten hitet téve a 2000-ben elfogadott stockholmi nyilatkozatban foglalt kötelezettségek fenntartása mellett. Az elnök leszögezte: "Ma összegyűlünk és elkötelezzük magunkat a meggyilkolt lelkek millióinak és minden túlélőnek, hogy ez (a soá) soha ne történhessen meg újra".

Ukrán válság - Oroszországot okolja az Európa Tanács

Oroszország közvetlenül felelős azért, hogy a kelet-ukrajnai helyzet kiéleződik - állapította meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) az ukrán válsággal összefüggésben kedden elfogadott határozatában.

A szavazati joggal nem rendelkező orosz delegáció elutasította a határozatot, mondván, hogy a kelet-ukrajnai viszály Ukrajna belügye, és Oroszországnak nincs semmi köze hozzá.

Az ETPK mély aggodalmának adott hangot a donyecki és luhanszki humanitárius helyzet romlása miatt, különösképpen a menekültek és "az illegális oroszbarát fegyveres csoportok által ellenőrzött területeken élők" helyzetét illetően.
A határozat szövege szerint megállapítható az Orosz Föderáció "közvetlen részvétele" a helyzet romlásában.
A közgyűlés felszólította a feleket, hogy "teljes mértékben tartsák be és hajtsák végre" a minszki fegyverszüneti megállapodást, és tartózkodjanak az erőszaktól, különösen a civilek és a polgári infrastruktúra ellen. A testület szerint a helyzet javulásának alapvető előfeltétele Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartása.

Moszkvát külön arra sürgeti a dokumentum, hogy tartózkodjon Ukrajna destabilizálásától és az illegális fegyveres csoportok pénzelésétől és katonai támogatásától, és használja fel befolyását, hogy rávegye őket a minszki megállapodás betartására.
A határozat szövege szerint a Krím félsziget tavalyi orosz annexiója óta 524 ezren menekültek Ukrajnából Oroszországba, és további 921 ezren kényszerültek elhagyni az otthonukat és Ukrajnán belül másutt menedéket keresni. Továbbra is mintegy kétmillióan maradtak a szeparatisták által ellenőrzött területeken, ahol "bizonytalanságnak, emberijog-sértéseknek és elégtelen életfeltételeknek vannak kitéve".

Az ETPK orosz küldöttségének szavazati jogát a krími annexió miatt tavaly felfüggesztette a parlamenti közgyűlés. A szavazati jog visszaállításáról egy osztrák képviselő kezdeményezésére szerdán szavaz az ETPK.