Előfizetés

Balog tiltakozik - Nem szegregációról lenne szó?

Publikálás dátuma
2015.01.26. 14:07
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Az emberi erőforrások minisztere szerint nem azzal van baj, ha egy iskolába csak roma gyerekek járnak, hanem azzal, ha ott nem kapják meg a megfelelő színvonalú oktatást. Balog Zoltán erről a vs.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban beszélt, ahol a felsőoktatási kancellárválasztás kapcsán kitért arra is: csak azért, mert valaki a politikában már sikeres volt, attól még nem feltétlenül politikai kinevezett.

Rosszindulatból fakad a szegregációs vád?

A miniszter szerint az év végén elfogadott köznevelési törvénymódosításból csak nagy rosszindulattal olvasható ki a szegregáció legitimálása. A készülő kormányrendelet éppen azt célozza majd, hogy egyházi vagy nemzetiségi fenntartás mögé bújva se lehessen valakit hátrányos helyzetben tartani, ellenben kötelező legyen őt hozzájuttatni egy bizonyos többlethez. Pontosan meghatározzák majd, hogy milyen plusz pedagógiai szolgáltatásokat kell nyújtani ilyen esetekben, illetve milyen garanciális részletszabályoknak kell érvényesülniük - jelezte.

Megjegyezte: a nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete egy abszolút kivételes helyzet, amiből nem szabad szabályt csinálni. Ugyanakkor, ha valaki ilyen módon tud iskolát működtetni, pedagógiai pluszt hozzáadni, akkor csak azért bezárni, mert egy romatelep közepén van, szerinte egyrészt ostobaság, másrészt sérti azoknak a szülőknek az akaratát és alapjogát, akik oda akarják járatni a gyerekeiket. Sérti a gyerekek érdekét is, akik ott sokkal több figyelmet, törődést kapnak, mint a több száz fős nyíregyházi központi iskolában, ahol elveszettnek érezték magukat - tette hozzá Balog Zoltán.

A miniszter a január közepén adott interjúban beszélt arról is: a szabad iskolaválasztás lehetősége Magyarországon ma ellentétben áll azzal, hogy azt szeretnék, együtt tanuljanak a gyerekek. De a területi elven túl az is fontos, hogy a gyengébb, hátrányos helyzetben lévő iskoláknak is megadják azt a pedagógiai többletet, ami azokat is vonzóvá és hatékonnyá teszi - állapította meg. Kitért arra: komoly vita van a kormányon belül arról is, hogy szükséges-e az állami rendszerben is annyi rugalmasság, ami másképp szabályozza az oktatást a hátrányos helyzetű térségekben, mint a fejlettekben, s ő maga a területi alapon eltérő szabályozás mellett áll.

Aki gimnáziumba akar menni, mehet

Balog Zoltán olyan tervről tud, hogy megerősítik a szakképzést, de szavai szerint semmifajta állami kényszert nem fognak alkalmazni. Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni, ha megfelel az ottani feltételeknek. Az a cél, hogy az a szakmunkáslétszám, amire szüksége van az országnak, és ami szükséges a magyar gazdaság erősödéséhez, rendelkezésre álljon - rögzítette.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárválasztása kapcsán kialakult helyzetről azt mondta: csak azért, mert valaki a politikában már sikeres volt, attól még nem feltétlenül politikai kinevezett. Úgy gondolták, hogy Papp Csilla – aki időközben visszalépett, mert "nőként és anyaként méltatlannak tartotta az őt ért támadásokat" – alkalmas, mint ahogy jó szakembernek tartja a volt szentendrei polgármestert (Dietz Ferencet) is. "Én úgy gondolom, hogy jól mérlegeltünk, és ahol politikából érkezett ember volt a jelölt, annak is meggyőződtünk az alkalmasságáról" - fogalmazott.

A miniszter továbbra is szegregálva integrálna
Korábban írtuk: Konferenciát szervez január 27-én "Együtt vagy külön: a felzárkózás lehetőségei és esélyteremtés a köznevelésben" címmel a kormányközeli Alapjogokért Központ (AK). A rendezvény meghívójából többek között kiderül: "a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között", a szervezők szerint éppen ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a "felzárkóztató oktatás" elősegítésére. Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora közölte: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nem mondott igazat, amikor azt állította, a módosítás növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. "Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére" - fogalmazott, s álláspontját több oktatáskutató osztja. 

Először ment át a villamos a Rákóczi hídon - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.01.26. 13:02
FOTÓ: Népszava
Hétfő délelőtt először ment át próbaúton villamos a budapesti Rákóczi hídon.

Az MTI munkatársának beszámolója szerint egy Tatra, egy Combino és egy motoros fedett teherkocsi típusú villamossal is tesztelték az 1-es villamos pályáját. Volt, hogy a híd mindkét villamospályáján haladt egy-egy szerelvény. A villamosok a Közvágóhídtól a Budafoki útig közlekedtek, majd vissza.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) korábban azt közölte: információik szerint az 1-es villamos felújításának sokmilliárdos költségvetéséből nem futotta annak az alapkérdésnek a tisztázására, hogy a húsz évvel ezelőtt átadott Rákóczi híd, amelyet eredetileg nyolc tonna tengelyterhelésre és 50 kilométeres óránkénti sebességgel haladó villamosokra terveztek, hogyan viselkedik 10-11 tonna tengelyterhelésű, 60-70 kilométeres óránkénti sebességgel haladó villamosok esetén.

Január 15-én a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt írta: az 1-es villamos új, meghosszabbított vonalszakaszának építése a tervezett ütem szerint halad; a Rákóczi-híd próbaterhelése, az új villamospálya megépítése után, februárban vagy márciusban lehetséges. Kiemelték: csak a Rákóczi-híd próbaterhelése, a hídvizsgálat és az eredmények értékelése után indulhat el az 1-es villamos az új szakaszon.

Az ellenzék mulasztás miatt támadta a BKK-t
DK: Elő az 1-es villamos hatástanulmányaival!
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője arra szólította fel Tarlós István főpolgármestert, hogy mutassa be, milyen hatástanulmányok alapján "vezeti át" a villamost a Rákóczi hídon. A politikus közleményében azt írja: egy több százezer embert utaztató állami cég nem engedheti meg magának, hogy a vakszerencsére bízza az utasai életét és biztonságát.
MSZP: A BKK alapvető vizsgálatot mulasztott el
Megdöbbenve értesültünk róla, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) alapvető vizsgálatot mulasztott el az 1-es villamos Rákóczi hídi átvezetésénél. Az új villamosszakasz átadása előtt néhány héttel így nem tudjuk, hogy a híd elbírja-e egyáltalán a villamosforgalmat - írta az MSZP sajtközleményében.

 

Orbán: "közömbösek voltunk, amikor segíteni kellett volna"

Publikálás dátuma
2015.01.26. 12:57
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából
A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy "nemzetünkből nem veszik ki az életerő" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten a Kozma utcai zsidótemető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen.

A kormányfő beszédében erkölcsi kötelességnek nevezte a még létező első világháborús katonasírok felkutatását és egy olyan adattár létrehozását, amely "megőrzi az elesett katonáink nevét". A miniszterelnök szerint az ország területének megvédése sem 1914-1915 telén, sem a későbbiekben aligha sikerült volna a magyar zsidó közösség hősies magatartása és áldozatvállalása nélkül. Az Uzsoki-szoros felszabadításának századik évfordulóján tartott ünnepségen az első világháborús zsidó hősök előtti tisztelgés mellett "nem mehetünk el szó nélkül a második világháború koncentrációs táborainak magyar zsidó áldozatai emléke mellett sem". "A magyar nemzet tragédiája és a magyar zsidó közösség jóvátehetetlen vesztesége ez" - mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy kedden az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 70. évfordulója alkalmából megrendezett központi ünnepségen, Lengyelországban a magyar kormány képviselője is jelen lesz, tolmácsolva a magyar nép fájdalmát, veszteségét.

Orbán Viktor miniszterelnök és Boross Péter korábbi kormányfő. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök és Boross Péter korábbi kormányfő. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Felidézte, hogy az első világháborúban a magyar hadsereg még származásra való tekintet nélkül biztosította katonái előmenetelét, két és fél évtized múlva viszont "szeretet nélküliek és közömbösek voltunk, amikor segíteni kellett volna, és sokan, nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljest a becsületes helyett". Orbán Viktor hangsúlyozta: felfoghatatlan az az út, amely az első világháború hősi magyar zsidó bajtársiasságától a koncentrációs táborokig vezetett. Felfoghatatlan az is - mondta -, hogy a második világháború után volt Magyarországon olyan politikai rendszer, amely még az emlékét is el akarta törölni "az itt eltemetett katonáknak".

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy Európa békéjét naponta újból meg kell védeni, "Európa külső és belső konfliktusaiban sohasem dönthet újra a fegyverek szava". Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke köszöntőjében kiemelte: a most felújított parcella is jelzi, hogy a magyar zsidóság évszázadok óta a magyar nemzet része, és ezt a miniszterelnök személyes jelenléte is megerősíti. A Mazsihisz-elnök elmondta: a zsidóság mindig gondot fordított arra, hogy ünnepeiken a gyász és az öröm egyszerre legyen jelen.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

"Miközben kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó hősökre, akik életüket adták a magyar hazáért, merjünk örvendezni is" – fogalmazott –, örülni annak, hogy az I. világháború emlékét őrző parcella felújítását azok a magyar katonák végezték, akik "virtuális utódai" a Monarchia soknemzetiségű seregének. Az első világháború idején több száz zsidó katonát temettek el a Kozma utcai zsidó temető több parcellájában. A teljes 12. parcella és a 32. parcella egyes sírjainak - összesen több mint 300 sír - felújítását a Honvédelmi Minisztérium végezte a Nemzeti Örökség Intézetének szakmai felügyelete mellett. Az ünnepségen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete, valamint a diplomáciai testület képviselői.